>felado; 
> hogyan kell kupot tervezni. :-(
>A fiamnak kellene csinalni egy kiemelo halot, 30 cm atmeroju kor
>alaku es 50 cm mely legyen, a vege lekerekitve.
  Hat akkor vagy kup, vagy nem, a veget lekerekitve, akkor lehet 
csonkakup.
  Ha 50 cm mely kup, akkor szerkesztunk egy 50 cm-es kort. A 
keruletbol kimersz 30 cm-ert, es kivagod. Biztos hogy kup lesz, 
megpedig hegyes. De csinalhatod a halot henger alakura is.  Ha pedig 
ahogy irod, a veget le akarod kerekiteni, csinallj egy csonkakupot. Vedd 
a kor sugarat kb. 70 cm-erre, a keruletbol kimersz 30 cm-ert, + a 
bevarras, mondjuk 2 cm. Osszevarva csak egy kup lesz, de ha 50 cm-
ernel levagod, egy csonkakupot kapsz, a kapott kb. 8-10 cm-eres 
feneket vagy kitoldod egy egyenes koralaku haloval, vagy osszevarrod 
es megvan a 'szimetrikus' lekerekites.
    Jo halaszast, es nem szeretnek az a hal lenni, mely a fiad halojaba 
kerul:-))
     Udv. Csaba.

Eloszor "begyomoszolve" probaltam, de rajottem, hogy akkor
a kor menten sokkal tobb anyag lesz es gyurodik az anyag,
valamint sok helyen le kellene vagni belole,majd osszevarrni,
tehat nem jo megoldas.

Csinaltam a klasszikus geomatriai emlekeim szerint, hogy a 
kor keruletenek megfelelo szelessegu es 50 cm hosszu 
anyagot levagtam, majd szepen levagtam a ket szelen 
rezsutosan. Ezzel viszont meg csak egy hegyes kupot kaptam, 
tehat a lekerekitest meg valahogy meg kellene oldani, hogy 
ne csucsban vegzodjon.
Tovabbi problema, hogy ez egy ferde kup (tolcser), nem 
szimmetrikus, hanem az egyik oldala meroleges.
Hogyan kell korrigalnom, hogy kozeppontosan szimmetrikus
tolcsert kapjak?.
Sajnos nem jovok ra sehogy sem. :-((

Ort Gábor

>>Ha fotont küldünk, hogy impulzusával meglökjük a lyukat - mint 
>>bármely más égitesttel ez megteheto volna elvben ... 
>>...Mibe ütközik a foton?

>Termeszetesen meglokheto. Kulonben hogyan egyesulhetett volna 
>tobb fekete lyuk (pl. azok, amelyek a galaxisok kozeppontjaban 
>vannak).

Messze nem ugyanaz az eset. Két lyuk közt 'domburú' a térido, nem 
lyukas, nem lehet 'mélysége'.  Az egy egész más világ. 

>>mi az aminek az impulzusát átadhatná? Egyáltalán átadja, vagy ... 

>Persze, hogy atadja. Impulzusmegmaradas...

Kérdésem arra irányult: Hogyan? Miként biztosul ennek feltétele
lyuk esetében, véges idoben?

>> Továbbá: Megno a lyuk gravitációja a belé eresztett fotontól? 
>Igen. Miert ne none meg?
Úgy kéne lennie, de nem látok érvet. Ez elszomorít.

>Szerintem az aranyok zavarnak: a foton es a lyuk tomegaranya, 
>megtoldva a meresi nehezsegekkel... 
Tévedsz. S még idetartozik, hogy a fotonnak frekvenciája, energiája és 
impulzusa van,  tömege nincs. A tömeg csak nyugvó anyagra érvényes
tulajdonság. (Newtonnál talán másképp volt)  

>de ugyanez a problema akkor is, ha a Foldon ugralsz (t.i.: lokdosod-e 
>ezzel?)
A hasonlat szerintem nem ideillo, mert a Föld jól beláthatóan _véges_ 
ido alatt vesz át impulzust. A lyuk esete brutálisan másnak tunik.

>Elsore akkor kepzeld el, mi tortenhet, ha ket egyforma fekete lyuk ugy
>utkozik ossze, hogy egyutt maradnak. Megvaltozik a palyajuk? A
>gravitacios hatasuk? Gondolom, erre nem nehez valaszolni :-)

Nehéz. Inkább csak találkozzanak, ha szabad könnyítést kérni. 
(ui. nem tudom ütközhetnek-e, hiszen méretük nincs) 
A közös távoltéri gravitációjuk gyengébb lesz, annyit tudok.

>Ne sanyargasd magad (es masokat) folosleges kerdesekkel.

Gondban vagyok. Ez leminosítés, vagy félreértem?
Beszéltem már fizikához nálam sokkal jobban értovel, aki jelezte, hogy
tényleg problematikus ügy ez, csak épp nem ez a szakterülete, és 
nincs egyelore válasza. Aztán vsz. nem  ért rá foglalkozni vele mert
elsodorták az események. Egy olyan listán volt ez, ahol ahol kb. napi 
huszan rikoltozzák, hogy se térido se fekete lyuk nem létezhet.
Még egy magát fizikusnak mondó illeto is hangadó ebben, bár o túl 
elvontan érvel idonként. Hamarosan könyvet ad ki (szerencsére csak 
angolul), hogy hol tévedt el a fizika úgy 300éve. 

Zoli

Kedves János!

2005. augusztus 29. 13.55 dátummal HIX TUDOMANY ezt írta:
> > A 3 ?rhajó relatíve áll egymáshoz képest.
>
> Ezidaig OK.

:-)

> >Abszolút sebességük közel van
> > c-hez.
>
> Na ennek, es az utana kovetkezoeknek semmi ertelme,
> minthogy abszolut sebesseg nincs.

Ismétlés. Az abszolút sebességet a következ? értelemben használom. Adott egy 
stadion (Zoli példájában ez a körpálya, sínest?l, talpfástól, középpontostul. 
A Világegyetemben pedig ez az amiben az egész Univerzum tágul. Ilyen van, 
mivel az Univerzum véges!) Van maximális sebesség mégpedig c a fénysebesség. 
Zénón ezen esetre megállapította, hogy a sebességek ralatívok, lévén 
egyébként ha állna a stadion középpontjában és egy-egy futó t?le ellentétes 
irányba c sebességgel távolodna, 2c lenne egymáshoz képest a sebességük, ami 
ellenmondana c maximalitásának.
Vegyük azonban észre, hogy a két futó illetve bármelyik futó és Zénón közötti 
relatív sebességek egyaránt c érték?ek, de mégis van a két eset között 
különbség. Zénón ugyanis áll a stadionhoz képest míg a futók c sebességgel 
haladnak. Nevezzük per definitum a stadionhoz képesti sebességet abszolút 
sebességnek. 
Ekkor:
Zénón abszolút sebessége 0.
Bármely futó abszolút sebessége c.[1 másodperc alatt a stadion 
1fénymásodpercnyi hosszúságú részét járja be.)

(Itt is sok vita volt az ikerparadoxon körül. Ha a fentiek szellemében 
vizsgáljuk a feloldás roppant egyszer?. A Föld és az ?rhajó relatív sebessége 
0,8c egymáshoz képest, így ez nem lehet oka a két ikertestvér között 
kialakuló korkülönbségnek. Ám ha az abszolút sebességeket vesszük már nincs 
ilyen probléma, hiszen így a  Föld sokkal lassabban halad, mint az ?rhajó.   
Minél gyorsabban haladunk annál lassabban telik a saját id?, s máris meg van 
az id?dilatáció.)

Hunor

Kedves Zoli!

2005. augusztus 28. 20.03 dátummal HIX TUDOMANY ezt írta:
> >távoli megfigyelo a jelek megérkezésérol azért kap különbözo idoben
> >információt, mert a két urhajó nem egyforma messze van tole.
>
> Alig értettem amiket írtál. Megfigyelok csak mi voltunk, amikor elhúzott
> elottünk 3 hajó. És csak annyit figyelhettünk meg, hogy a parancsnok
> a középsobol 1-1 jelet küldött elore és hátra. Ezután csak
> következtetéseket vontam le, hogy mi lesz a dolog kimenetele. S azok
> helytállóak voltak.

Mi voltunk a távoli megfigyel? :-) 


> >A távoli megfigyelo elköveti azt a hibát, hogy az egyszerre vett
> >jeleket egy idoben történt eseményekbol fakadónak véli.
>
> Ha netán volt távoli megfigyelo is és megfigyelte, hogy a parancsnok
> egyszerre kapta a visszajelzéseket, az jó. De a _következtetései_
> nem érdekelnek. Ha tévesek, hát tévesek! (Apropo, milyen oprendszer
> futott nála? Win???? És hanyas szervíz-pech? :)

Ezek szerint saját következtetéseid nem érdeklenek :-)

> >Külön megjegyezném, hogy az orhajósok saját ideje rendkívül lassan
> >telik a távoli megfigyelojéhez képest. ...
> > ... a távoli megfigyelo saját idejében tetszoleges nagy is lehet,
> >például 10^1000 év. Képzeljük el a szituációt: állunk mint szürke
> >szamár a ködben...
>
> Nem kötelezo állni! Utánamehetünk a 3 hajónak, egyrészt
> megkérdezni hány éves a kapitány, meg hány méter a hajója oda-
> vissza, másrészt megszerezni a még teli üvegét. (vizsgálni, tényleg
> laposüveg e...). Aztán újra leállhatunk, vagy megelozhetjük, csak
> mindez költséges volna.

Minél gyorsabban megyünk velük együtt annál kevésbé lépnek fel 
"következtetéseid.". S minél jobban fellépnek annál nagyobb a két rendszer 
között az id?dilatáció.

> >Ja és az "elottünk húznak el éppen" kicsit csalóka volt. :-) Mintha
> >oldalról lehetne látni ezt az egészet.
>
> Muszereink  mozgásirányban gammasugarat jeleztek, hátra pedig
> rádióhullámot, Doppler effektussal magyarázhatóan. Megfigyelésnél
> a 'látnit' eleve nem érzékszerviként kell érteni, foleg nem a
> relativitáselméletnél, ahol a látvány lehet csalóka.

Én se arra gondoltam hogy szabad szemmel :-) 

> >Lehetne amúgy sok variáció, például, hogy éppen akkor vannak
> >elottünk, amikor a két jel megérkezik elore és hátra...
>
> Persze, de csak ha óriási távolságokban helyezkedünk el az út mentén.
> Amúgy próbáld ki: ha nem a kapitány kiadott jeleire koncentrálva
> kezded a sztorit, akkor SOKKALTA BONYOLULTABB lesz a történet,
> legalábbis prózában eloadva. Szinte követhetetlenné válik. De ha
> lehet, elobb a környezetedben teszteld, közérthetoségi
> véleményezést kérve, s ha nem esett bántódásod, akkor jöhet ide is.

Nem helyezkedünk el nagy távolságon. Egy olyan ponton állunk, ahonnan a jelek 
megérkezésekor a két széls? ?rhajó azonos távolságra van. Ekkor e két jel 
megérkezését egyid?ben történ?nek fogjuk észlelni.

Pet? Hunor