Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 2337
Copyright (C) HIX
2003-10-27
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: Re: Re: Re: alom (mind)  18 sor     (cikkei)
2 Re: Re: Jovobelatas (mind)  24 sor     (cikkei)
3 Re: Embernemesites (mind)  29 sor     (cikkei)
4 Re: re: jovobelatas (mind)  64 sor     (cikkei)
5 re: tobbnejuseg (mind)  48 sor     (cikkei)

+ - Re: Re: Re: Re: alom (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

zoli:

"Ez igy igaz, de valami nem OK !
Eloleny az, aminek idegrendszere is van.
Konvencio szerint pl. a novenyek elok, de nem elolenyek.
A fog egy kicsit fogas kerdes, mert ha a verkeringese
megszunik, azt mondjak meghalt. Az ideget viszont elkezdik kiolni, ha valaki sz
eretne meg megtartani az elettelen foga't."

1) a novenyek elolenyek
2) az idegrendszer se nem szukseges se nem elegseges feltetele az elonek
3) a fogban van ideg, de az nem a fog idegrendszere.

na "csak ennyire" volt osszekutyulva, amit irtal.:)

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)
+ - Re: Re: Jovobelatas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

zoli:

"Math:
>Tegyuk fel, hogy van egy ketallasu kapcsolonk ({0,1}), es ez ra van
>kapcsolva egy inverterre, aminek akimenetet valami jelzi
>(szinten {0,1})(csak azert, nehogy fejben kelljen invertalni, es
>elrontsuk:). Kerjuk meg a jost, hogy mondja meg
>, hogy mi lesz az inverter allasa holnap deli 12:00:00-kor. Allitsuk a
>kapcsolot pontosan arra az allasra, amit josol.

Teljesen kozombos, hogy melyik eszkoz allapotsorozataval
korrelal a joslat. Ha veletlensorozatot valaki kovetekezetesen 'nem talal el', 
az ugyanolyan jo jos, mint aki 'jol eltalalgatja'."

csakhogy ez sem allithato a josnorol csak ebben az esetben, de ez enm ajosnon m
ulott, hanem rajtam. ha akarom, akkor veletlenszeruen kapcsolgatok, es akkor a 
josno tok veleltenszeruen talalja el. olyan valoszinuseget produkalok, amit csa
k akarok.

math

ha e

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)
+ - Re: Embernemesites (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Szocs:

ontsunk tiszta vizet a poharba. ugy beszelsz valamirol, hogy kozben par fogalom
 nem definialt, es szeritnem nem is hasznalod kovetkezetesen.

tehat definiald, mi az, hogy "jo", "tevut", "nemesebb".

"A termeszetes fajok is "nehezebben" elnek meg, sot ki is halnak, de a nemesite
tt fajok regebben sem tudtak fennmaradni termeszetes korulmenyek kozott, most m
eg annyira sem."

viszont a mesterseges korulmenyek most mar kezdenek nagyobb teret olteni, mint 
a termeszetesek. tehat nagyobb esellyel azok az elolenyek elnek tul, amik a mes
terseges kornyezetben tudnak tulelni. arrol panaszkodnak a zoldek, hogy "naponk
ent" halnak ki termeszetes fajok. ehehz kepest nem hallottam meg nemesitett faj
ok kihalasarol.


"A termeszetnek nincs celja. A biodiverzitast a folyamatos kaotikus valtozasok 
eredmenyezik Az jon letre amire feltetel van."

a "cel" idezojelben volt. nem veletlenul. mindenesetre az, amirol beszeltel, ho
gy az egyes embereknek, esetleg kulturankent fuggoen mas a nemesitessel a celja
, az pont olyan valtozekonysagot jelent, ami a biodiverzitashoz hasznos. igy ne
m latom, mi ezzel a gond. ez eppenhogy jo dolog.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)
+ - Re: re: jovobelatas (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kota Jozsef:

"A mechanizmus nem az en dolgom, hanem aze aki azt allitja, hogy van jovobelata
s. En ennel joval kevesebbet allitottam, csupan annyit, hogy tisztan logikailag
 nem lehet kizarni. Tehat konnyu nekem, nincs mentenivalo elmeletem..."

jojo. igazad van. tehat akkor tisztan logikailag csaka zt tudom cafolni, hogy n
em lehet akarmilyena jovobelatas, hanem olyannak kell lennie, amelynel valamely
 mechanizmus kizarja az ellentmondashoz vezeto jovobelatast.

egyebkent elkepzelehto,h ogy bizonyithato, hogy valahol barmelyik jovobelato cs
elekmeny ellentmondashoz fog vezetni. egy determinisztikus vilagban a jovobe la
tas, mint cselekmeny hatassal van a vilagra, es mivel minden mindennel osszefug
g, ezert hatassal van a joslat targyara magara is. namost kerdes, hog ylehetseg
es-e olyan joslat, ami egesz pontosan ugy befolyasolja a vilagot, hogy azzal eg
yutt (is) bekovetkezzen.

szigoruan veve az "is" nem kell, hanem a josolt eredmeny csak a joslat befolyas
atol lesz pont annyi, azaz onbeteljesito a joslat. kerdes, hog ylheet-e ilyet c
sinalni, van-e zart megoldasa ennek a valamilyen egyenletrendszer-feladatnak a 
visszacsatolassal?

"Csupan logikailag: gondolj egy nagy grafra, iranyitott osszekot- te tesekkel. 
Az hogy latsz a jovobe, az olyasmit jelenthetne, hogy letezik feled mutato vona
l, ha nem letezik, akkor nem lathatsz. A peldadban felteszed, hogy totalis kont
rollunk van az inverterrel
az analogiam szerint ez azt jelenti, hogy minden vonal odafele mutat. Kulonben 
nincs teljes kontollunk a holnap 12:00-ra.
A peldad nagyjabol azt *bizonyitja*, hogy ha az osszes vonal *oda* iranyu, akko
r nincs *vissza* iranyu. Ami igaz, de nem sokat mond :)
Logikailag eleg termeszetesnek tunik."

igazabol apeldam csak illusztralja a vilagnak azt a tulajdonsagat, hogy a josla
t maga befolyassal van a josolando dologra. es neehz ugy megjosolni valamit, ho
gy a joslat eredmenye maga befolyasolja a josolando dolgot.

ez mindenkeppen egy visszacsatolas. az en peldam az a visszacsatolas egy extrem
 modon eros peldaja, amikor elkepzelhetetlen zart megoldas. de lehet,h ogy enyh
ebb esetben sincs zart megoldas, csak ez mar bonyolultabb kerdes.:)


"Determinalt alatt azt ertem, hogy lenyegeben nincs szabad akaratod.
Minden megismetelhetetlen, igy meg ezt is nehez cafolni."

ezt nem ertem pontosan. szeritnem a determinalt az meg csak csak olyan fogalom,
 amirolkozmegegyezes van, hog myit jelent, de a szabad akarat az nagyon nem oly
an. igy egy ilyen iranyu definicio szamomra nem tisztaz semmit.:)

"Hatarozatlansag alatt nem feltetlen kvantummechanikara gondolok, a hatarozatla
nsag annal tagabb lehet. De ha mar kvantummechanikarol van szo, ott a hatarozat
lansag ott sem kiindulas, hanem kovetkezm-
eny. A kiindulasi alap az, hogy a hely-impulzus operatorok nem fel- cserelhetok
 - - es ebbol kovetkezik a hatarozatlansag.
Na most kepzeljuk el, hogy Heisenberg azt mondja, hogy a hely es impulzus opera
torok nem felcserelhetok -- a peldad szerint erre en magabiztosan azt mondhatna
m, hogy marpedig ez tisztan logikailag cafolhato. Ugyanis vegyunk ugyanis egy a
llo elektront x=0 ban..."

ezt viszont nem ertem, de itt a hozza nem ertesem az oka. tehat bovebb magyaraz
atot igenyelek..:)

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)
+ - re: tobbnejuseg (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> az alábbiakat írta a következő
hírüzenetben: ...
>
> Re: tobbnejuseg
>
> >(Azaz a haremtarto strategia az oreg himek genjei szempontjabol
> >elonyos, a faj szempontjabol viszont az lenne a jobb,
> >ha a fiatal termekeny himek is "szaporodasi lehetoseghez" :-)
> >jutnanak.)
>
> Emberi statisztikak alapjan az derult ki, hogy az idos ferfiak gyermekei
> intelligensebbek szoktak lenni az atlagnal. A magyarazatat nem
> ismertette Czeizel, amikor kb. 10 eve a TV-ben emlitette.

En nagyon valoszinunek tartom, hogy ennek valamilyen kulturalis magyarazata
van inkabb. (pl.: erettebb apa talan jobb nevelo, talan egzisztencialisan
jobb helyzetben, jobb korulmenyeket tud biztositani stb..)

Genetikailag viszont a ferfi eletkora egyertelmuen negativ tenyezo. A
spermium termeles sejtosztodassal mukodik, minden osztodasnal fellep a
mutacio lehetosege, egy idosebb ferfi spermaja nagyobb valoszinuseggel lesz
hibas.

De nezhetjuk egyszeruen onnet is, hogy egy idosebb ember sejtjei ugy
altalaban veve is gyakrabban hibasak.

> A noi eletkor viszont 35 ev felett a veleszuletett rendellenessegek
> eselyet novelne(!), ha nem szurnek ma mar kotelezoen,kituntetett
> alapossaggal a 'tulkoros' terhes noket.

A nonel mas a helyzet, a petek sokkal lassabban termelodnek mint a
himivarsejtek (kevesebb masolodason megy keresztul), persze az amortizacio
lehetosege itt is fennall. En ugy tudom, noknel elsosorban egyeb elettani
okok jelentik a problemat nem a genetika.

> Az allatvilagban a sok szules tonkreteszi az anyat. (pl. macskak)

Ehhez kapcsolodik valami amit hallottam es erdekesnek talaltam: az
allatvilagban az az altalanos hogy a nok halalukig fogamzokepesek, vagyis
nem ismerik a menopauzat. Ket kivetel van: az ember es a delfin. A musor ugy
magyarazta a dolgot, hogy egy idosebb nostenynek nem eri meg kockaztatni az
eletet uj utodokkal, sokkal jobban megeri ha mint nagymama kezd el
funkcionalni. Bar nem tudom hogy egy delfin nagymama milyen gyerekpasztornak
valik be, vagy milyen bejglit sut a kis delfinunokaknak, ill. hogy
egyaltalan mit tud csinalni azon kivul hogy uszkal a vizben es halat eszik,
de ugye ez a kerdes altalaban veve is rejtely a delfineknel.

SB

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS