Nehany cikket ajanlok a figyelmetekbe az USA-rol, Irakrol, es az ENSZ-rol.

Az uj amerikai evszazad projektje:
http://www.nol.hu/Default.asp?DocCollID=100538&DocID=92520#92520

Az ENSZ Fotitkar kozlemenye Irakrol (2003. mar. 20.)
(http://www.un.org/apps/sg/sgstats.asp)
Es ime hevenyeszett amator forditasa:
>>Ma, az ENSZ es a nemzetkozi kozosseg legjobb erofesziteseinek ellenere
harmadszorra is eljott a haboru Irakra ebben a negyedszazadban.

Lehetseges, ha kicsit tovabb kitartunk, bekesen lefegyverezhettuk volna
Irakot, vagy ha nem, vilag kozos elhatarozasu akcioban oldhatta volna meg a
problemat, nagyobb legitimitassal felruhazva, es ezert szelesebb
tamogatassal vezetve, mint a jelenlegi esetben.

De ne idozzunk tovabb a mult osztalekain. Nezzunk szembe a jelen
realitasaival, barmennyire is nyers, es keressuk meg az utat az erosebb
egyseg osszekovacsolasara a jovoben.

A gondolataim az iraki neppel vannak, akik tovabbi megprobaltatasokkal
neznek szembe. Remelem, hogy minden fel lelkiismeretesen ugyel a nemzetkozi
humanitarius torvenyek kovetelmenyeire, es mindenki meg akarja vedeni a
sajat erejevel a civil lakosagot a haboru zord kovetkezmenyeitol. Az ENSZ
barmilyen tamogatast, es segitseget meg tud adni a feleknek ehhez.

Remeljuk, hogy az iraki nep jovoje sokkal vilagosabb, mint a legfrissebb
multe, es hogy hamarosan eselyt kapnak orszaguk ujjaepitesehez bekeben,
szabadsagban, es torvenyes keretek kozott.

Az elmult heten az emberek a vilagon megmutattak, milyen nagy a fontossaga a
torvenyesseg kozvetitesenek az ENSZ fennhatosaga altal. Kifejezesre juttatak
azt, hogy a bizonytalansaggal, es a veszellyel szemben a torvenyesseg
zablajanak erejet kivanjak latni. Azt kivanjak, vezetoik egyuttesen oldjak
meg az ENSZ-ben a problemakat az egesz emberiseggel megosztva.

En szeretnem a vegsokig biztositani, hogy az ENSZ felemelkedjek ehhez a
kihivashoz.<<

Eddig a forditas.

Megjegyzeseim:
A kozelmult esemenyei egyre inkabb lathatova teszik az USA egyes
politikusainak, es penzembereinek rejtegetett vilaguralmi terveit. Ezek az
esemenyek felreerthetetlenul mutatjak, hogy milyen (anyagiakban es
befolyasban is hatalmas) erok dolgoznak az USA politikajanak hatterben, es
ezek az erok sajnos ezerszer is veszedelmesebbek a jovo vilagrendjere, mint
amilyen veszelyes egy Husszein formatumu diktator lehet, mivel ezen eroknek
szinte kozvetlen hozzaferesuk van a vilag legerosebb haderejenek
eroforrasaihoz, vagyis olyan mennyisegu csucstechnologiaju tomegpusztito
fegyverhez, amelyek Husszeinnek talan meg a legsotetebb almaiban sem
szerepeltek. Es bar az USA egyenlore csak nehany kisebb orszagon
demonstralta katonai potencialjat, azonban szobeli fenyegetesei, es
diplomaciai arroganciajat maris megvillantotta nehany szabadon gondolkodo
allammal, es az ENSZ-szel szemben. Ez pedig azt jelenti, hogy az USA
politikai vezetese keptelen garantalni a demokratikus kapcsolatok
fenntartasat vilag tobbi resztvevojevel szemben, es igy erosen veszelyezteti
a vilagbeket. Sajnos a kulonfele orszagok vezetesei nem foglalhatnak
kulon-kulon nyiltan allast ezen arrogans politikaval szemben annelkul, hogy
orszagukat ne sodornak veszelybe, vagy hatranyos helyzetbe. Meg az ENSZ
fotitkar sem engedheti meg, hogy nyiltan fogalmazzon. Eppen ezert a
demokratikus vilagrend sorsa az egyszeru allampolgarok kezeben van
vilagszerte, azon egyszeru allampolgarokeban, akik kiharcoltak ezt a
vilagrendet, es legitimaltak azon politikusok mukodeset, akik most
kihasznalva kedvezo poziciojukat veszelybe sodorjak a demokratikus rend
utjan elert eredmenyeket. Az ENSZ, es a demokratikus vilagrend soha nem fog
megerosodni, ha ezt nem kovetelik meg a nepek, mert az mar most is lathato,
hogy a politikusok nem szivesen tesznek erte barmit is, ha erre nem
kenyszeriti oket valami. Ez a kenyszerito valami pedig meglatasom szerint
jelenleg csak is a kozvelemeny lehet, felteve, hogy kedves az embereknek a
demokracia lete, es sorsa.

Udv: Takacs Feri

Tanulhatok-e az EU-ban, nyithatok-e fodr sszalont ?
Ezek azok a demag˘g k‚rd‚sek, amelyek k”r‚ l‚nyeg‚ben a f‚lrevezet
propagandahadj rat elemei csoportosulnak. Tanul s, munkav llal s klf”ld”n,
szabadon. Megsz nnek a diszkrimin ci˘k, a klf”ldr l j”tt di k ugyanolyan
elbir l s al  esik, mint a hazai ifju. Ha az oktat si int‚zm‚ny ingyenes ,
akkor neki is az lesz, ahov  viszont eddig a tanulm nyi k”lts‚gek kirĄv˘
volta miatt csak az elit  gyermekei j rhattak, nos ezut n oda m r   is
j rhat, ugyanolyan felt‚telekkel, mint azok, ahogy j rhatott volna eddig is,
ha lett volna p‚nze,  ezut n viszont m r
j rhat, ha van p‚nze !  ri si a kl”nbs‚g, nem szabad lebecslni !
Fodr sszalont, p‚ks‚get is ig‚r a hazai propaganda a hazai kisv llalkoz˘nak
‚s ugyanolyan  felt‚telekkel, mint  az idegen  llam polg ra,   is alapithat
c‚get az idegen orsz gban. S t a c‚get enged‚lyeztetnie sem kell, csup n
bejelent‚si
k”telezetts‚ge van ‚s m r dolgozhat is. Ilyen egyszer  ez k‚rem ! Megteheti,
miut n felm‚rte az ottani piacot, olcs˘ nyugati munkaer t szerzett ‚s
elegett tett az ottani brokr cia ezernyi kiv ns g nak.

Nem is  X. tanul˘ vagy  Y. dolgoz˘, v llalkoz˘ Łj  lehet s‚ge a l‚nyeg,
hanem az, lehet-e az Łj utat  szabads gnak nevezni m‚g, esetleg az utols˘
keserves lehet s‚g rabs g nak kell-e hivnunk ?  gy t nik, a v rva v rt
szabads g ink bb k‚nyszer lesz a nagy t”bbs‚g sz m ra. Bizony ezt egyes
politikusok nyiltan ki is mondj k.  "K‚nyszerh zass gnak" nevezik az uni˘t,
de  arr˘l m r m‚lyen hallgatnak tk. mit is jelent ez. Az ifjonc tapasztalni
fogja a neves nyugati egyetemek p‚nz‚hs‚g‚t vagy a gyeng‚bbek
szinvonaltalans g t ‚s r ‚bred a hazai oktat s el nyeire. A nyugati
nyelveket besz‚l  sz‚les munk sr‚teg a lajt n tŁlra nem ”r”m‚ben kacsintgat
majd, hanem mert haz j ban  ll st egy ltal n nem tal l, a v llalkoz˘ a
lehet s‚gek vil g ban olyan konkurrenci val tal lja mag t szembe, hogy
hanyatt-homlok menekl majd vissza, ha addig el nem foglalj k itthoni
hely‚t azok, akik ellenben valami titokzatos okn l fogva nyugatr˘l ‚pp az
hely‚re p ly znak.

xpel

 irja:
>Sajnos most kiderult, a Magyar
>Kormanynak nincs meg a gerince ahhoz, hogy tiltakozzon az ellen, hogy
>allitolagos allaspontja ellenere az USA a haboru tamogatoi koze sorolja.
	A'ra van annak, hogy az USA szoba all egy volt kommunista
titkosugynok kormanyaval. Az USA a harmadik vilagban (ahova
minket is sorol) mindig olyan kormanyokat tamogatott, amelyek
fenntartasok nelkul kiszolgaljak (az egyiptomi kormany pl.
arammal kinozza a beketuntetoket - meg is kapja az
evi 2 milliard dollaros katonai segelyt).

Jegyezzuk meg azonban, hogy a magyar kormany haboruba vitte
az orszagot egy nyilvanvaloan gyarmatosito, torvenytelen
tamadast tamogatva, amely fo celja az iraki olaj feletti
ellenorzes megszerzese. (Olvasnivalo: Newsweek
2003 marcius 24.-i szam, "What Big Oil wants")

Udv, Gabor

melyen egyetertek azzal a velemennyel, hogy nem szabalyos
felhatalmazas alapjan indult meg a haboru
az is nyilvanvalo, hogy itt foleg gazdasagi erdekekrol es az
erosebb kutya elverol van szo
viszont amit nem ertek: MI A FENET CSODALKOZTOK EZEN????
talan olvasni kellene picit Marxot, nem csak lekutyapicsazni...
ez az imperializmus tipikus viselkedese es a rendszer velejaroja
lehet magyarazni, erveket felhozni pro es kontra, de a lenyegen
nem valtoztat semmit: ebben a rendszerben ilyen dolgokkal
szamolni kell
udv
kuttelke

oriasi volt ez a duma, csak egy a bokkeno: ki vindikalja maganak
a jogot, hogy megitelje: elegendo informacio birtokaban dont-e a
nep...?
ilyen alapon minden valasztast meg lehetne ovni, mert a
jeloltekrol semmilyen lenyegi dokumentaciot nem szornak a tomegek
koze, csak azt, amit az illeto magarol elhint...
akit erdekel a dolog, az majd utana nez, akit meg nem erdekel,
annak uvolthet a tv napi husz oraban, akkor is atkapcsol a valo
vilagra...
amugy nincs a nep olyan szinten, hogy ezt el tudja donteni, szvsz
kar is megkerdezni... (de hat a demokratikus jatekszabalyokat az
arra eretlenekkel is el kell jatszani)
udv
kuttelke