Zoli:

az univerzum nem igazsagos. az univerzum csak van. olyan,a milyen. nem
emberi i
genyekre terveztek. az igazsagossag emberi fogalom.

de emberi szempontbol nezve ez igazsagosabb volna, amit irtal. en a
reinkarnaci
ot is jo rendszernek gondolnam, foleg, ha az ember tenyleg emlekezne elozo
elet
eire.

szuletesekor mondjuk nem emlekezne, de aztan visszajonnenek az emlekek.

az ujjaszuletesnek az volna az ertelme, hogy lokest adjon az eletnek,
megujulas
t.

es lehetne buntetes, igazsagszolgaltatas is benne.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)

"Math:
>1) mint mondtam, nincs a dolgoknak lenyege

Lenyeges tulajdonsagaik vannak, s ennek rovitese a 'lenyege'."

nincsenek. valamilyen szempontbol lenyeges tulajdonsagaik vannak. ha
barminek m
egvaltoztatod barmelyik tulajdonsagat, akkor mar mas. mindegyik
tulajdonsaga ug
yanolyan fontos.

"Egyetemi eloadasokon is hallhatsz ilyen kifejezest:
"A dolog lenyege; a tortenet lenyege"
Ez nem pongyolasag, hanem praktikus konvencio."

ott hallgatolagosan van egy szempont. peldaul fizikai leirasanak
szempontjabol 
lenyege. vagy a tortenet lenyege a szerzo felteheto szandeka szempontjabol.
tor
tenetnek egyebkent igy lehet lenyege, mert tartozik hozza egy szerzo, egy
cel. 
a tortenet emberi konstrukcio, aki valamilyen szempontot ad a
konstrukciojanak,
 igy ebbol a szempontbol van lenyege.

de a nem emberi knstrukciokhoz nincsen szempont mellekelve. igy nincs
lenyeguk 
sem. mi a sajat szempontunkbol kiemelunk a tulajdonsagaik kozul.


"Szorszalhasogatas. Amikor esernyot hasznalsz, Te sem 
taglalod, hogy az eso nedvesito hatasa ellen vedekezel, hanem az  _eso
ellen_. 

az eso kellemetlen huto hatasa ellen. a szempont ami itt adott az, hogy nem
aka
rok fazni. nagy melegben nyaron esetleg jol esik, es nem vedekezem ellene. 

egy olyan elolenynek, amelyiknek nem fotnos a homerseklet, esetleg az eso
mas t
ulajdonsaga volna lenyeges, vagy abszolut nem volna lenyeges az eso.



>>celja tudatos szemelynek van. az univerzum nem tudatos >>szemely.
>Nem tudjuk.
ugy tudjuk, hogy nem az, tehat nem allithato rola, hogy az. igy az sem
allithat
o, hogy van celja.

" A Vilag elkepeszto dolog. A legkevesebb, hogy 
egyszercsak meglepjen azzal is, hogy tudatos."
majd ha meglepett, es tudod, akkor allitsal ilyet!

"Nem allitottam, csak felvetettem - hatha az."
felvetni sokmindent lehet.

az a baj, hogy te felvetetted, es aztan erre alapoztad egy mindenkeppen
megvala
szolando kerdest. de ha egyszer az egesz egy felvetesen alapul, akkor nem
kell 
semmifele kerdest megvaalszolni. 


te ezt csinalod: felveted, hogy az Univerzumnak van celja, van lenyege,
aztan m
egkerdezed, hogy mi az, es aztan konstatalod, hogy nem tudod megvalaszolni,
es 
problemat csinalsz ebbol.

a megoldas: nem vetjuk fel, hogy az Univerzumnak van lenyeges es celja, igy
nin
cs poblema. ha ugy latjuk, valamikor majd, hogy megis van valami celja,
akkor r
ogton tudni is fogjuk, hogy mi az. nem gorcsolunk feleslegesen.

>Felreerthettel. A matematika elvont technologianak is >tekintheto. A
matematik
ai kifejezesek szimbolumai >megfeleltethetok _elvi_, mukodtetheto -
>mechanizmu
soknak. 
amikor megfeleteted, az mar nem matematika. amig nem feleteted meg, addig
nem t
echnologia. amit itt elmondasz az nem mas, mint hogy a matematika
alkalmazhato 
technologiai kerdesekben, ha megfeltetessel osszekotod valos doglokkal. de
a me
gfeleltetes nem matematika mar.

ez olyasmi, mintha azt mondanad, hogy a nagymama celja a karosszekben az
elektr
omos energia termelese ,mert ha kikotod a karosszeket egy megfelelo
generatorho
z, akkor energiat termel.



"Szerencsere a matematikusoknak nem kell torodniuk azzal,
hogy kiotlott - esszencia- azaz 'lenyeg-gyartastechnologiaik'  fizikailag
megva
losithatok-e."

nem hat. eppene zert nem mondhato, hogy a matematika ezzel foglalkozik.

"Izles dolga, ki minek tekinti a matekot, a fo, hogy fontosnak ertekelje:
*Semm
ibol vilagot teremt*"

fontos, de ez felrevezeto megfogalmazas. 


"Az Univerzum is technologiai rendszer. Az ot kormanyozo
torvenyek matematikai termeszetuek, igy a tudosok igen sok  technologiai
leiras
t tudtak mar osszeallitani, melyek a mukodes  bizonyos reszleteinek
leirasara m
egfeleloek, de folyton meg  alkalmasabbakat keresnek, az egysegesebb,
komplette
bb modellezes 
igenye miatt. Meg nem tudjuk mi lesz a vege. "

csereld le a "technologia" szot "fizikaira", es akkor rendben van. csak
semmi k
oze az elozohoz.

"A Nagy Egyesito elmeletekkel probalkozok rendkivuli
matematikai nehezsegek miatt haladnak lassan.
(egy ido utan kiderulhet, hogy az az egyenletrendszer,
mely kivaloan kozeliti a valosagot - ha logikai
gepezetkent megvalositanank es interpreterrel bovitenk - 
megszolalna. :) "

ha a nagymamanak kereke volna, akkor o volna a villamos.:)


"Dehogynem. Azzal kezdtem: "Lehet, hogy az..."
E feltetelezesbol kiindulva felvetettem, hogy celja lehet a fajdalom
kikuszobo
lese, konstrukcio gyarto konstrukciok meginditasaval."

ok. ha az lenne, akkor lehetne. es akkor most mi van?


"Megfoghatatlan, hogy a bennunket cselekvesben korlatozo 
'fajdalom-programjainkban' mi az amitol felunk, irtozunk. "
semmitol. ugy vagyunk programozva, hogy ne szeressuk. a megfelelo helyen
negati
v sulyok, gatlasok vannak bennunk, illetve negativ visszacsatolasok,
illetve el
harito mechanizmusokat serkento csatolasok.

nem felunk a fajdalomnal semmitol. siman tuzbe teheted a kezedet, csak
nagyon n
agyon erosen benned lesz egy kenyszer, hogy rantsd vissza.

persze a fajdalomra gondolva mar felunk valamitol: a fajdalomtol.


"A fajdalom anyagi megnyilvanulas, de nem biztos, hogy specialisan csak az
elol
enyek szenvednek tole. Persze igy latszik, de ez tudasunk hianyabol is
fakadhat
 ."

a fajdalom az onfenntartas, az elet egy eszkoze. elettelennek nem szolgal
semmi
re.

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: oulu-h3.microcell.fi)

Szia Zoli!

> >celja tudatos szemelynek van. az univerzum nem tudatos szemely.
> Nem tudjuk. A Vilag elkepeszto dolog. A legkevesebb, hogy 
> egyszercsak meglepjen azzal is, hogy tudatos.
> Nem allitottam, csak felvetettem - hatha az.

De tudjuk, hogy nem lehet tudatos.

1: Az Univerzumnak ugyanis biztosan nincs semmifele szemelyisege, igy nem
lehet
 semmifele 
tudata sem.

A valamifele szemelyiseggel rendelkezesnek ugyanis elengedhetetlen
feltetele az
, hogy kevesse 
kulonbozo korulmenyek kozott nagyon kulonbozo reakciokat produkaljanak
egymasto
l kevesse 
kulonbozo objektumok. Amennyiben igy van, mondhatjuk, hogy a megfigyelt
objektu
mok 
rendelkeznek valamifele szemelyiseggel.

A hangsuly persze a tobbes szamon van. Ahhoz hogy egy objektumra azt
mondhassuk
, hogy 
valamifele szemelyiseggel rendelkezik, ahhoz osszehasonlitas szukseges
legalabb
 egy az 
objektumtol kevesse kulonbozo masik objektummal.

Az Univerzumbol csak egy van, igy osszehasonlitas hianyaban nem mondhatjuk,
hog
y 
rendelkezik valamifele szemelyiseggel. Kovetkezeskepp azt sem mondhatjuk,
hogy 
rendelkezik 
valamifele tudattal.

2: Biztosan nem lehet tudatos egy olyan objektum, aminek nincsen kulso
kornyeze
te.  Az 
Univerzumnak pedig biztosan nincs kulso kornyezete igy nem lehet tudata sem.

A tudatnak ugyanis resze az en-tudat. Ahhoz pedig, hogy valakinek en-tudata
leg
yen, 
osszehasonlitast kell vegezzen legalabb egy olyan objektummal, ami nem
"en". Az
 Univerzum 
eseteben ilyen osszahasonlitas nem lehetseges, igy biztos, hogy az
Univerzumnak
 nem lehet en-
tudata, es ezzel egyutt tudata sem.



Kellemes elmélkedést,

z2

Hello!
Irtam a napokban, hogy a matematika is technologia, s a Vilag is az. 
Van kulonbseg. A matematikaban gyakorta elveszitjuk a kiindulo 
adatokat. Szurokon engedjuk at oket, s utolag nem reprodukalhato 
mibol jott ki az eredmeny. Olyan ez, mintha a sertes-feldolgozo
gepbe beengedjuk az allatokat, s a gepsor vegen kijon a kolbasz, a 
szalonna, stb., es nem tudni utolag, kik mentek be.  A Vilag nem 
ilyennek latszik. Minden sugaroz es ha radioadot figyelunk, s 
tavolodunk tole, gyengul a vetel. Ha viszont atomokat figyelunk, s 
tavolodunk toluk, csak a fotonjaik ritkulnak, de nem gyengul a veteluk. 
Ok is radiohullamok, de ha megfogtunk egyet, az nem gyengebb annal, 
mint amit az antennaja kibocsajtott - legyunk barmilyen messze 
az antennajatol. Ez amiatt edekes, mert ugy nez ki, hogy a fotonok 
mint radiohullamok nem vesznek el  az eter-zajban. Minthogy 
mindenhol latunk anyagot, mindenhol van fogadokepes allomasuk.
Nem ugy van, hogy amik vagyunk - pl. testunk melege - az kisugarzodik 
es elkallodik, elenyeszik a semmiben!
Nincs eselye elkallodni. Valahol valami megfogja. Az persze
nem latszik, hogy hol es mi fogja meg. Ez talan a 
megsemmisithetetlenul biztonsagos informaciotarolas. Olyan speci 
technologianak tunik ez, mely a legjobb - ha tamadhatatlan, elosztott 
info megorzesre torekednenk. Es nincs benne 2 dolog, ami egyforma 
lenne, ami arra utal, hogy nem moshat ossze semmit egymassal.

Udv: zoli