„Spanyolországba? Motorral? Ti meg vagytok örülve!” Érdekes...miért mindenkinek
ez az első reakció? Na jó.. én sem gondoltam komolyan elsőre. Még múlt év végén
nézegettem az Atic honlapján az idei első találkozó helyszínét: Castellbó! Hol
van egyáltalán? Térkép elő: Pireneusok! De szép lehet! Legrövidebb távolság az
AutoRoute szerint kb 2100 km Nyíregyházától, de persze ez használhatatlan, tele
van autópályával. Itt el is aludt egy kicsit az ügy. Tavasszal aztán egy
márkatárssal beszélgetve újra előjött a találkozó terve, innentől kezdve már
nem is volt hajlandó többé kimászni a szürkeállományból. Kíváncsiságból
készítettem egy kicsit látványosabb útitervet, kerülve az unalmas sztrádákat,
ránézésre is tetszetős kis útvonal lett, végig követi az Alpok vonulatát,
érinti Ausztriát, Olaszországot, Svájcot, Franciaországot, Andorrát és
megállapodik Spanyolországban. Szép lapos kifli és csak pár száz kilométerrel
hosszabb mint a sztrádás szakasz, persze sokkal lassabb, de ezerszer
látványosabb. Én lefixáltam magamban, hogy megyek és feldobtam az útitervet pár
helyre, többek között az épp alakuló Atic.hu-ra. Végül négyen lettünk, akik
szinte teljesen biztosra útra kelünk. Közben István barátom, kivel már tavaly
kóboroltunk egy kört Ausztriában bejelentette, hogy nem tud jönni. Másnap
reggel egy térkép volt az asztalán a behúzott útvonal tervvel. (Micsoda álnok
dolog! Vajon ki tehette oda???) . Pár percig nézegette.....morgott valamit az
orra alatt egyes aljas egyedekről, majd elment szabadságot kérni június
elejére. Nem kellett túl sokat győzködni! Én speciel meg se szólaltam.........
Elkezdődött a pontosabb tervezés, itiner készítése, költségkalkulálció,
biztosítások beszerzése, csomaglista összeállítása......ez utóbbit többek
szerint teherkocsi kapacitáshoz terveztem nem egy nyeregtáskához.....Minden
fakultativ!......De a sátor azért erősen ajánlott! Főleg tekintettel arra a
hírre amit német motorosok küldtek látva az útitervet: a Stelvio-hágó még
zárva: 5 méteres a hó. Nagy kár, ez lett volna a legmagasabb pont az úton, több
mint 2700 méter, de legalább nem kell kerülni miatta, teljesen véletlenül nem
hosszabbítja meg az utat. Indulás előtti héten alaposan megszaporodott a
levélforgalom az út kapcsán mire minden tisztáztunk és kialakult az indulás
pontos helye és ideje is, hiszen négyen három különböző helyről vagyunk, plusz
még kísérőket is kaptunk a határig. Végül is eljött az indulás: 2001 május 30.
1.nap, szerda: Felcuccolva állnak a paripák, az első szakasz igen jelentős,
megvan vagy 5 km! A nemrég nyílt MotorSport2000-ig gurulunk (ez itten kérem a
reklám helye) ahol is úti támogatásként egy utolsó átnézést, ellenőrzést és egy
-
egy láncápolót kapunk az útra. Támogatónk Roland –mester is erősen fontolgatta
az utat, meglátva a térképet, de végül is nem tudott jönni (valószínűleg nem
az út hossza riasztotta, járt már Angliában és Afrikában is motorral). Második
táv Nyíregyháza-Miskolc-Bükki átkötő út-Eger-Sirok-Recsk-Mátra-Gyöngyös majd a
dögunalmas hármason fel Budapestre. A Bükk és a Mátra mindig gyönyörű,
ismerkedünk az erősen megpakolt motorok vezethetőségével, ha van valami hiba az
még most jöjjön elő. Szerencsére semmi, csak István csomagjainak átkötésén
erősítünk kicsit. Szállás Budapesten egy barátunknál, akihez feljutni első
igazi próbatétel, a rövid kaptató fordulói triál pályának is beillenek. Reggel
behúzott fékkel folyamatosan csúsznak le a vasak a köves-homokos úton. Este
felkészülésként a sátrazásra (és mellékesen mivel nincs elég ágy) a padlón
alszok. Lusta vagyok a csomagot szétbontani a gumimatracért ezért polifoamon
fekszek.......reggelre megfogadom, hogy legközelebb egy lehegesztett
páncélszekrényt is felnyitok a kényelmes matracomért! A napi etap 330 KM volt.
2.nap,csütörtök. Indulás után 5 perccel már dugóban vagyunk, fél óra alatt át
kell verekednünk magunkat egész Budapesten, a csapat az EuroPark –nál vár
minket 8-kor. Eleinte csak finoman előzgetünk, tekintettel, hogy a motorom
félelmetesen széles a csomagokkal, de végül már folyamatosan tilosban
haladunk.....majd visszapostázom mindenkinek a visszapillantóit amit az
oldaltáska leszed!-fogadom (persze csak ha van benne postacím). Pontban 8-kor
begördülünk a találkozási pontra. Nagy öröm, ismerkedés a többiekkel, végre
személyesen találkozhatom az Atic.hu különítménnyel! Itt van Erik is, aki végig
jön, a többiek a határig kísérnek minket. Az indulás pillanatában zuhogni kezd
az eső, és mivel István kicsit késve indul utánunk, egyből kifordul az Üllöire,
mehetek levadászni.....a többiek addig áznak egy kicsit. Leszaladunk Fehérvárig
ahol csapatunk negyedik full-távos tagja, Endre csatlakozik hozzánk. A többség
felveszi a vízhatlan esőruhát, igen színessé válik a társulat. Mivel szinte
mindenki beöltözik, ismerve Murphy-bácsi vicces kedvét én mellőzöm a
dolgot....ha ennyi ember vízhatlan, akkor már felesleges esni az esőnek. Be is
jön.
Körmend felé tovább, majd a határon elbúcsúzunk a kísérőktől. Ez uton köszönet
mindenkinek a diszkiséretért! Első szakasz unalmas, a gyorsabb haladás kedvéért
Graz-ot az autópályán kerüljük el. Egyhangú és meleg is van. István máris
tiltakozik a sztráda ellen, pedig ez még tervben is van....nyugtatás: több
nincs!
Köflach-Salla-Judenburg útvonalon haladunk, végre a hegyek között! Egyből 1500
méter felé futunk, szebbnél-szebb tájak, kiváló széles utak. Felérve egy
magaslati pontra, megállunk nézelődni, fotózni. Előjön a jellemző közvetlenség
is: a parkolóban áll még két motoros, az egyik vidáman indul felénk (ránézésre
minimum tömeggyilkos, borostás kopasz figura karikákkal átlőve a szemöldöke),
kérés nélkül felajánlja, hogy lefotóz minket. Merünk tiltakozni? Rendes
srác...lehet, hogy csak l’art pour lart alapon néz így ki, egyébként óvóbácsi.
Estére Murau volt betervezve, de már korábban találunk kempinget, igaz le kell
térni az útról vagy 10 kilométert. Eredmény: Oberwölz gyönyörű kisváros
városfallal körülvéve, a városkától nem messze a vár maga. A kemping a
várkertben, a recepció a várban és pont stimmel a fogadóidő. A csengetésre egy
igen-igen szép recepciós hölgyike jelenik meg, gyönyörű, bájos mosollyal
betessékel a középkori hangulatú előtérbe, száraz-meleg barátságos tölgyfás
szobába ..........aztán legombol rólunk egy erszénynyi schillinget majd kirak
sátrat verni a csepergő esőbe. Élet az ilyen?? A vár egyébként egy magas
sziklára épült, és a recepciónál volt egy nagy teliüveg abak amin kinézve csak
a félelmetes mélység látszott. Este ketten még lementünk sétálni a városba,
megnéztük az eredeti városfalat, városkaput, a dübörgő patakot....élveztük a
városka tökéletes esti nyugalmát.....míg meg nem jöttek, a helyi motoros
vandálok: két tizenéves fruska száguldozott fel-alá egy-egy kb 15 cm3-es
(hangjuk alapján) Pusch-chopperral.....bár az is lehet, hogy csak a
villanyvarrógép-szabadult el velük. Vissza a kempingbe (úgy kb. mi képviseljük
a teljes vendégarzenált), István bejelenti, hogy túl nehéz a csomagja ezért
elpusztít vagy három nagykonzervet.
Este a szél és eső miatt kicsit didergős az alvás, de tekintettel a megtett 500
kilométerre nem igazán kell altatni.
3.nap péntek. Összecsomagolás után még megállunk pár percre a városkában,
fotózás, tankolás. A benzinkútakat nem viszik túlzásba, itt például egy portál
alatt van egy Spar, egy Drogéria, egy Szerszámbolt, és a szerszámboltos beszedi
a pénzt a járdán álló két kút benzinjéért is.Tervezett út: Murau-Predlitz-
Katschberg Irány a hegyvidék: még a jobbnál is jobb az út, 1700 méterre
szaladunk fel, leereszkedve vadonatúj aszfaltcsíkon haladunk, de a többiek nem
hiszik el nekem, hogy az útunk kedvéért intéztem el az aszfaltozást......bach!!
Lefele menet szemembe tűnik egy tábla: Nockbergstrasse! valahol én olvastam
erről: megvan: a Vagabondosok motortúrái között. Útvonalmódositás: nézzük csak
meg! Persze fizetős 90ATS, de már az első méterek után gyönyörű. Először 1800
méterre visz, majd 2100-ra. A kilátás fantasztikus, a hideg nemkülönben. A
legmagasabb ponton megállunk, pár pillanat múlva a nagy szélben eldől István
motorja....(úgy néz ki ebből hagyomány lesz, tavaly is eldőlt, és még az út
vége felé is megpróbált egyszer, de akkor elkaptam). Most viszont valami
elgörbült, a motor félrehúz. de olyan jeges szél van, hogy inkább leereszkedünk
a hegylábához. Szerszámunk kevés a javításhoz, nem is igazán értünk hozzá,
ráadásul nincs középállvány a motoron a felbakoláshoz, szerelőt keresünk, végül
Spittal kivezető útján találunk is. A problémát elmondva a szerelő szembe áll a
motorral, közrefogja az első kereket és helyrerántja a kormányt. Ennyit a
szerszámokról és a középállványról! Nekem valami a kerékpáros időkből rémlik
fel. Mondogattam is mindig Istvánnak, hogy olyan biciklis érzésem van, ha a
FreeWind-jén ülök, de csak morgolódik ilyenkor. Az utat folytatva átverekedjük
magunkat Spittal hatalmas forgalmán, majd kiérve a városból megállapítjuk, hogy
rossz helyen vagyunk, irány a vissza: a helyes út (mily meglepő) az amin a
szerelőműhely is van.
Folytatás Lienz felé, majd délre fordulunk a Dolomitok irányába. Estére meg sem
közelítjük a kitűzött célt, Cortina d’Ampezzo-ba érve István szól, hogy ismer
itt egy jó kempinget, meg is mutatja. Bejelentkezünk, (a tulaj örül nekünk,
nincs nagy forgalom, valami csoportos kedvezményt is ad, így csak 11000
lira/koponya, igen kedvező), letelepszünk, sátort verünk....majd István szétnéz
és bevallja: ez nem az a kemping (meg azt is , hogy éhes).
Mindegy....tökéletes. Patakpart, fenyőfák, melegvíz. Ja és angolvécé....itt még
ez nem tűnik fel, később mindenhol igen: a hiánya! Még kimegyek este szétnézni
a városban, motorral felderítem a környéket, majd egy rakás kacskaringós szűk
kis kaptatós út után feljutok valami hegyi útra, amin van egy kilátó terasz,
fantasztikus rálátással a völgyre és a városkára. Még megyek pár kilométert fel
a hegyre, felesleges mint kiderül, másnap erre megyünk tovább, lefele viszont
megismerem a rendes utat a varosba. Éjjel kiderül miért vannak olyan kevesen a
kempingben: marha hideg van (igaz 1100 méter felett vagyunk). Hajnalban
felébredek, kimegyek kicsit átmozgatni magam, majd meg is állok a motor előtt:
vékony jégréteg fedi az ülést. Lehet, hogy tényleg hideg volt az éjszaka?
folyt.köv.
MGP
---
http://www.netposta.net NetPosta, E-m@il ingyen!
|
