A fizika Newton óta vált egzakt tudománnyá, mert Newton úttöroként 
nagyokat újított a matematikában, a fizika céljaira is.
(Még az o korában is a fizika inkább csak filozofálgatás volt zavaros 
fogalomrendszerrel, logikai hibákkal, s nagyon pontatlan szóbeli 
megfogalmazásokkal )
Isaac Newton angol fizikus matematikus 320 éve a Principia c. 
könyvében ismertette a róla elnevezett törvényeket és
az általános tömegvonzás törvényét. Az optika területén felfedezte, 
hogy a fehér fény prizmával felbontható, és foglalkozott a 
fényinterferenciával is. Matematikában a differenciál-és 
integrálszámításban ért el jelentös eredményeket. 

A matematika lényege, hogy láthatatlan gépeket alkot.
Vagy inkább _teremt_!
S még csak az se mondható, hogy képzeletbelieket teremt, mert 
hiszen nem kifejezetten elképzelheto - fejben képszeruen meg nem 
jelenítheto és gondolatban nem - legfeljebb csak papíron áttekintheto 
elvi felépítésu "kurblis mechanizmusok" amiket eloállít a teremto 
emberi elme. 
Az elképzelhetoség nem cél. Bár e lát-tat-hatatlan gépezetekbenépp 
úgy alkatrészek muködnek együtt mint pl. a varrógépekben, vagy a 
számítógépekben, de az alkatrészek ábrázolhatósága, 
lerajzolhatósága egyáltalán nem követelmény. Egyértelmu definícióik 
viszont igen. De e defcsiket nem mindig könnyu felfogni.
Vannak akik hamar felfogják ezek egy részét könnyen, s vannak akik 
nem, mert vagy nem is izgatja oket, vagy mert nem kaptak megfelelo 
idegenvezetot/kalauzt/eligazítót/térképet a matematika gép- és 
gépalkatrészboltjainak bejárásához. (Ahol amúgy a magyar nyelvu 
termékismertetoket meg eleve hajlamosak elsumákolni az eladók.)

Fontos megjegyeznem: a matematika alkatrészei és a belolük 
összerakott gépek nem hasonlítanak a természet gépeihez! 
Viszont a fizikához (a jelenségek leírásához) használatos matematikai 
gépeknek kutyakötelességük a temészeti jelenségeket a leheto 
leghitelesebben színlelniük, mímelniük, persze csak elvont módon.
(hogy mi az "elvont módon", azt sajna nem tudom definiálni)

Zoli