Takacs feri:

> Sajnos beleultetek egy csillebe, amely a meddohanyo fele tart, es foggal
> korommel kapaszkodtok bele, ahelyett, hogy az eszeteket is hasznalnatok,
es
> megprobalnatok vegiggondolni azt a segitseget, amit adni probalok nektek,
> sot, kulon elvezetet talaltok az ervek nelkuli elutasitasban. Igy semmi
> ertelmet nem latom, hogy tovabbra is probalkozam. Reszemrol befejezem a
> vitat, amely szamomra mar teljesen hasztalan, es elvesztette szinvonalat.
jajj jajj, de szep onsajnaltato, martiromszoveg. javasolom, hogy probalj meg
inditani egy HIX IRODALOM cimu levelezolistat, es oda kuldd az ilyen stilusu
irasaidat. egyebkent ez esetben en is csatlakozom, nehogy azt hidd, hogy nem
vagyok kepes ilyen szep retorikaval irni. csak eppen a retorika a tudomanyos
gondolkodas egyik legcsabitobb veszelyeztetoje.

> formalizalnom, mint ahogyan altalaban sincs erre szuksegem. Csupan vettem
a
> faradsagot, hogy vegigolvassam a bizonyitasod, es megertsem. Es pontosan
> ezt varom el toletek is, mikor elolvassatok a cikkeimet, de Ti nem
veszitek
> ehhez a faradtsagot, igy amig ez nem tortenik meg, addig ne varjatok, hogy
> ujabb cikkeket irjak nektek teljesen foloslegesen.
kerlek egy Eulertol, Riemanntol, Galoistol, Cauchytol stb. egy olyan szintu
ervelest, mitn toled reg nem fogadtunk volna el, hanem kapasbol becsapom a
konyvet, es azt mondom, marhasag. a hibat mi talan pontosan ott kovettuk el,
hogy zavaros ervelesedben tulontul is megprobaltuk fellelni az ertelmet, es
megprobaltuk ertelmezni,majd a rekonstrualt ervelesedet megcafolni. mint
kiderult, az ilyen joindulat tulsagosan is jo indulat, es eppen ezert
ertelmetlen, mert ahelyett, hogy magadba szalltal volna, meg lovat adtunk
alad azzal, hogy nemileg megprobaltuk ertelmezni ervelesedet. nemkellett
volna, hanem azt mondani ra kapasbol, hogy marhasag, akkor nem indulsz be
ennyire.

> Bar az adott sorozatokra valoban sikeresen definialtal egy
osszehasonlitasi
> eljarast, de az initezimalis szamok osszehasonlitasahoz egy univerzalis,
> minden korulmenyek kozott hasznalhato osszehasonlitasi eljarasra van
> szukseg.
nem is tudom,e z most matematika vagy erkolcstan? honnan veszed ezeket a
kategoriksu imperativuszokat?:)

> adniuk. Vagyis az osszehasonlitasnak olyannak kell lennie, hogy azt veges
> sok elem elhagyasa se befolyasolja, es az kizarolag a sorozatok
hatarerteke
> kornyezeteben valo viselkedeset jellemezze.
egy masik hittani kinyilatkoztatas. miert hiszed, hogy a matematikanak
mindenkepen az izlesed szerint kell fejlodnie, es hogy a te esztetikai
iteleted az erverteku?

> iranyul, szuksegkeppen kudarcra van itelve. Maga az otlet is, hogy
rendezni
> kellene az ekvivalens halmazokat, egy halva szuletett otlet, bar gyakorlas
> celjabol erdemes vegiggondolni, igy nem teljesen haszontalan. Sok sikert
> hozza.
miert ne lehetne egy ekvivalenciahalmazt egy masik fajta relacio alapjan
rendezni?
pelda:
a egyjegyu szamok a "szamjegyek szama szerint" egyetlen ekvivalensek. egy
bizonyos ekvivalenciarelacio szerint tehat ekvivalenciahalmazt alkotnak. a
hagyomanyos kisebb relacioval megis rendezhetoek. itt megint arrol van szo,
hogy nem latod a matematikaban a definicialas es axiomarendszerek
szabadsagat. emiatt mindenkinek jogaban all mindenfajta rendezesi es
ekvivalenciarelaciokat definialni, es azokrol beszelni. ilyen keretek kozott
a matematikus felteteles igazsagokat mond ki es bizonyit. se kevesebb se
tobb. nincs ennel abszolutabb igazsag a matematikus reszere, nincs "igazi"
evivalenciarelacio, "igazi" rendezes, "igazi" axiomarendszer, es "igazi
igazsag". amatematikus igazsaga felteteles igazsag, csupan az osszefuggesek
igazsaga.
egesz egyszeruen, mert nincs szempont igazibb es kevesbe igazibb
axiomarendszerek kivalasztasara, mert az a szempont mar nem matematikai
szempont volna.
meg kellene erteni, hogy van egy ilyen valosagtol elvonatkoztatott, csak az
absztrakt oszzefuggeseket kutato gondolkodasi rendszer, es van a valosaggal
kapcsolatban levo gondolkodasi rendszer. ez a ket rendszer jol
elkulonitheto, bar termeszetesen nagyon jol definialt "interfacen" eresztul
osszefugg. namost valahogy ugy alakult, hogy az egyik reszt matematikanak
neveztek el, a masikat meg fizikanak. ez egy produktiv, hasznos
megkulonboztetes es elnevezes. termeszetesen te akar ossze is moshatod ezt a
ket elkulonitheto reszt, de az osszemosasnak termeszetesen zavaros
gondolkodas lesz az eredmenye. ketseges, hogy mashogy rendezve a dolgokat
tudsz-e produktiv dolgot alkotni, mindenesetre demonstralni kellene, es te
eddig csak szajaltal nem demosnstraltal semmi eredmenyt.  nincs tiszta
gondolkodas distinkciok nelkul.

math

Hali,
Angolul tudoknak egy ujabb idogep terve.
http://www.newscientist.com/features/features.jsp?id=ns22911

A lenyeg :circulating beam of light, slowed to a snail's pace
azaz korbenjaro fenysugar csigasebessegre lassitva
Szerintetek mukodik?
Kelemen Lajos

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01kpn.ext.nokia.com)

Sziasztok !

Nemreg olvastam Hawking : Einstein alma cimu konyvet , es mar egy reg ota
erthetetlen problemat megyarazott meg . A megoldast leirom ide , hogy aki
meg gondban van ezzel a problemaval talan tisztazodik , es esetleg varom a
tobbiek velemenyet is . Tehat azt a problemat targyalja , hogy mivel az
elektron az atom korul megkozelitoleg gomb palyan mozog , es mivel
elektromos toltes gorbe palyan mozog , tehat ez olyan mintha gyorsulna , igy
allandoan sugaroznia is kelle , is igy belezuhanna a magba . Mivel tudjuk
hogy ez meg sincs igy , es Hawking ezt ugy magyarazza , hogy a
hatarozatlansagi relaciot hivja segitsegul , es azt mondja , hogy ha az
elektron a magba zuhanna akkor ismernenk a pontos helyet (vagyis hogy egy
pontba zsugorodna ), es ezt a hatarozatlansag nem engedi meg , es ezzel
magyarazza a problemat ...
Roviden ennyi ....

Udv : Igor

Sziasztok!
Legyszives magyarazzatok el nekem valamit.
Ultem egy uloken (kis helyseg, egyedul jar oda az ember) es fogtam a
kezemben egy banki prospektust. Kicsi, hosszukas, kemeny papir.
Elengedtem fejmagassagbol, az ment lefele, es mivel a domboru oldala (kicsit
maghajlitottam) volt alul, szepen bevette az i'vet, es ugy landolt, mint egy
Boeing a Ferihegyen. Igen am, de repult tovabb, kicsit bedolt oldalra (nem
tudom mitol) es mikor odaert a szemkozti falhoz, ott egy teljes balkanyart
csinalt, felvette az idealis ivet es utkozes nelkul beallt a fal melle.
A kerdesem az lenne, hogy -ugye ez total fizika- meglehet e csinalni, hogy
kiepitek egy jaratot, amiben leengedek egy pontosan kiszamitott helyrol egy
ilyen papirt, es az vegig megy rajta?
Balra - jobbra, a legellenallastol, meg nemtudommitol fuggoen.

Laikus vagyok, de erdekel a tema.
Tud valaki segiteni?
--
Üdv: Gab
e-mail: 
ICQ: 83744326

 :

>Hogyan lehet bebizonyitani a kovetkezot:
>1/1 + 1/4 + 1/9 + ... + 1/(n*n)+...... =pi*pi/6
>Mert ez igy van. De miert?

Csak tampontot tudok adni. Gyanus, hogy ez az allitas valamilyen periodikus 
fuggveny Fourier-sorabol kovetkezik. Csak azt kene kinyomozni, mely
fuggveny sorfejtesebol nyertek a sorozatot. 

(Korlatlan sokfele sorozatosszeg hatarerteke vezetheto le Fourier 
modszerenek ismereteben.)
Peldakent - egy bizonyos 2pi priodicitasu, parabolakbol allo 
fuggvenyt veve:
              |y
              |
 ____...UUUUUUUUUUUUU..._____ x     Ennek Fourier sora: 
              |
              |                                             

  pi*pi/3 - 4*(cosx/(1*1) - (cos2x)/(2*2) + (cos3x)/(3*3) - ...)

Ez emlekeztet a sorozatodra, de az elojelek itt valtakozoak.

Ennel a  4*(1/1 - 1/4 + 1/9 -...  )  kifejezes adodik minden  
zerushelyen, es pi*pi/3 -hoz konvergal.

Olyan konyvben (esetleg mernoki kezikonyvekben is) erdemes a 
sorozatodat keresni, ahol sokfe'le periodikus fuggveny 
Fourier sorat kozlik mellekletkent. 

Udv: zoli

Sziasztok !

Koszonom a vizemelore es csavarszivattyura kapott valaszokat. 
Ha mar a mosogep szobakerult, ezzel kapcsolatban van egy 
otletem, mely majdnem feledesembe merult.
A mai mosogepekben kulonleges szinkronmotort alkalmaznak 
az uritoszivattyunal, melynel a forgoresz egy igen eros, es
specialis modon felmagnesezett rozsdamentes tomor magneshenger, 
melyet viz erhet, de az ot korulvevo vasmagos 220V-os tekercstol 
zart muanyagburkolat valasztja el. 
(akvariumoknal ennek mini valtozata letezik)

A szivattyu a motorral egybenovesztve lent van a mosogep aljan.
Ha a motor fent lenne, es a centrifugalszivattyu lent, akkor 
megszunne a viz es villany talalkozasanak kockazata. 
Igenytelenebb kivitelu motor is hajthatna fentrol, egy csoben levo 
hosszu rudon at a lenti jarokereket. 
A csoben a viz nem emelkedne magasabbra, mint a mosogepben levo
vizszint, tehat nem erhetne el a motort, es vizzaro csapagyazast
ez a megoldas sem igenyelne.
A jelenlegi szinkronmotoros megoldas hatranya az is, hogy amint 
a motor tengelye kopas folytan kotyogni kezd, az eros magnes a 
kopasi folyamatot rohamossa teszi, felgyorsitja.
(A mar nem kozpontos magnes egyre nagyobb erovel torekszik 
 kifele.) Az ilyen motor elettartama biztosan rovidebb, es 
meglepetesszeruen valik vegleg hasznalhatatlanna, ami kulon
kellemetlen.
Ha mosogepgyarto lennek, a motort kimelnem a szennyezett viz
koptato hatasatol, es fentrol hajtanam meg a szivattyut.
Meg kuplungot is kozbeiktatnek. A kuplung egy mini-gramofonnal
lenne kombinalva. Tartos megcsuszas eseten a gyaszindulo kezdo
taktusait kovetoen siri hangon figyelmeztetne, hogy fajdalom, 
mostantol gondok lesznek az uritessel. 
Eleinte halk, me'ly sejtelmes hangon szolna, mely aztan napok 
multan a szivattyu szorulasanak fokozodasaval egyre elviselhetetlenebb 
papagaj-rikoltozasba menne at. 
Hasonlo megoldast porszivoknal is el tudok kepzelni.

Udv: zoli