Kedves Vati,

> Miert koteles egy tetszoleges tomegeloszlas
> egyetlen pontba, vagy gyurube osszeesni?

  Nem koteles. De csak a gomb- (Schwarzschild) es henger- (Kerr)
szimmetriksu megoldast tudjuk szamolni. Ezert arra koncentralunk.
  Az mar mas kerdes, hogy egy gravitacios osszeomlas szeret
hengerszimmetrikus lenni (hidrodinamika).

> A horizont atlepeset sem veszi eszre a megfigyelo.

  Attol fugg. Kis fekete lyuknal (par naptomeg) nem veszi eszre, mert
az ar-apaly erok szetszedtek, mire odaer. Nagyoknal (millio naptomeg)
viszont semmi kulonos nem tortenik. Csak ha megprobalna visszamenni,
nem sikerulne. Az esemenyhorizont nincs pirossal felfestve, lokalisan
ott *is* Minkowsky a ter, igy kelloen kis skalan nem kimutathato.
Csak az a kerdes, mekkora ez a kis skala. Par naptomegnel osszemerheto
a megfigyelovel.

Gyula

>Feladó: krumplipure_uh.liameerfmath:
>Aki egyetért, hogy markánsan jellemzők ezek rám, jelezze konkrétan
>mi ad okot erre. Máskülönben nem értem.
  Mar irtam hogy egyszerubb lenne ha ki tudnatok bekulni.
  Olykor a valo igazsagot nehez eldonteni, hisz a kutatasi teruletek
vegtelenseget elveznek.
  Azert megsem lehet odadobni az igazsagot csakis akinek a diofaagan
futyul a rigo:-)
 >Elore kösz az aktivitást.
Csak ugy haladnank, ha minden elhangzott mondatod jocskan es kiserletileg
is elemeznenk.
>Az itt ért áltudományos támadási kísérlet...
  Messzemenoen van meg mit kiserletezgetnunk, sosem fogunk odajutni, hogy
mostmar mindennek a mukodesi elveit ismerjuk.
 Vannak akik ezert megszoljak az embert.
 >..olvashatták, hogy Einstein állításának hitelét..
Az o allitasait sem hittek el egycsapasra, es vannak akik mind a mai nap
ketelkednek benne.
  Ami teged illet, szereny velemenyem szerint Janos elhangzott mondataival
egyetertek.
     Udv. Csaba.

A regi olvasok, pl. V. Attila is emlekszik a tobb ot eve folyo nagyvaradi
ingas kiserletrol, mely a helybeli neptanacs tornyaba van felfuggesztve.
 A Kawendihs ingahoz hasonlo de aszimetrikus szerkezet arrol lett hires,
hogy erthetetlenul forgasba kezdett, megpedig a megfigyelesek szerint a
Nap felkeltevel. Ez tobb evig mukodott, amit elektronikus megfigyelesek
is bizonyitanak.
   Hat igen, folyt is a vita : Mozog a torony, fuj a szel, belso
legmozgas, hoingadozas, a beeso napfeny stb. mignem kismeretben is
elkeszitve, teljesen vastol mentes elemekbol, kulon dobozba zarva es
olajteknoben is egyarant es egyiranyu forgast mutatott.
   Ime a tudomany megallt.  Most is mozog a torony, jarkalnak a vonatok,
az autok, besut a napfeny, tehat ugyanazok a kondiciok, hoingadozas
stb, az inga megsem forog.
   Ami viszont erdekes, hogy iranytuhoz hasonloan a nem vasbol keszult
tomegek leszegezodnek. Ha kimozditom, visszaallnak az elobi iranyba,
ami pedig valtozo.
   Befolyasolhatjak e a bolygok idei szokatlan allasai az inga iranyat?
Kicsit nehez lenne kideriteni. A kiserlet folytatodik, kivancsian varom
a kovetkezo evek milyen eredmennyel jarnak.
        Udv. Csaba.

Kedves Hunor!

Nyilvan eszrevetted, hogy
[q,q+0] = lim (h->0)  [q,q+h] = [q,q] = q
mivel ezt ki is hasznaltad az allitasaidban. Ez nem egy lenyegi kulonbseg,
csak egy egyszerubb forma.

Sajnos rengetegszer hasznalod az "összes következo alakú zárt
intervallumot", vagy "minden ilyen intervallumtól" megfogalmazasokat, aminek
felreerthetosegere en mindig fel szoktam hivni a figyelmet. Ha egy
megszamlalhato sorozatra alkalmazzuk, akkor az egyetlen egyertelmu
megfogalmazas a "tetszoleges ilyen intervallum" fogalmanak hasznalata.
Ugyanis egy vegtelen sorozat "minden" tagja nem letezik, leven hogy mivel a
sorozat tagok tetszoleges reszhalmazan kivul is mindig vegtelen sok tag
letezik, ezert nincs minden csak ilyen tagot tartalmazo halmaz.

Termeszetesen nem lehet olyan racionalis szamot mondani, amelynel nincs
kozelebbi racionalis szam mondjuk gyok kettohoz. Ugyanakkor olyan racionalis
szamot sem lehet mondani, amelyik gyok ketto lenne. Gondolom szuksegtelen
ennek kozismert bizonyitasait ideznem. Tehat a racionalis, es irracionalis
szamok nagyon jol elkulonulnek egymastol. Igy tehat azzal, hogy
bebizonyitottad, hogy a racionalis szamok vegtelenul kozel vannak egymashoz,
meg nem bizonyitottad be azt is, hogy nincsenek irracionalis szamok.

Sot inkabb az kovetkezika fentiekbol, hogy az irracionalis szamok a
racionalis szamok vegtelen konvergens sorozataival kozelithetoek, es a
sorozat tetszoleges tagja kozelebb van az irracionalis szamhoz, mint a
korabbi sorozat tagok. Ezen tulajdonsagot ugy fejezzuk ki szabatos
matematikai megfogalmazassal, hogy az irracionalis szam e sorozatnak a
"hatarertekevel" azonos (,de nem azonos egyetlen sorozat taggal sem).

Es bar ketsegtelen teny az is, hogy barmely ket racionalis szam kozott
vegtelen sok racionalis szam van (a racionalis szamok elhelyezkedese suru),
ugyanigy kicsit altalanosabban az is igaz, hogy barmely ket racionalis,
es/vagy irracionalis szam kozott vegtelen sok racionalis es irracionalis
szam van. De csak az irracionalis, es racionalis szamokat egybefoglalo valos
szamokra igaz a folytonossag fogalma, ami azt jelenti, hogy a valos szamok
magukba foglaljak a torlodasi pontjaikat is, vagyis tetszoleges konvergens
valos sorozat hatarerteke is valos.

Ez csak egy hevenyeszet izelito volt az analizis alapjaibol, es ennel
reszletesebben is utanna kellene nezned.

Udv: Takacs Feri

VAti:

"Azt hozzatehetted volna, hogy ez jellemzoen a tudomanyos monizmus iranyazatnak
allasontja. Lehet vitatkozni arrol, hogy ez a neopozitivista-monista felfogas
mennyire "mainstream" a tudomannyal kicsit is kapcsolatban allo emberek koreben
-valoszinu hogy az-, de csak egy felfogas, -igaz a legsikeresebb- a lehetsegese
k kozul."

nos.

1) az idezett forrasban nem csak neopozitivista nezetek vannak

2) a neopozitivizmus a metodikaban latta a tudomanyossagot. ez legalabb egy ele
g hatarozott valasz a kerdesre

3) ezen kivul a posztmodern filozofusok valamilyen szociologiai-tortenelmi dolo
gban latjak a tudomany karakterisztikajat. ez esetben a valasz az, hogy az tudo
manyos, amit a kozosseg annak fogad el. azaz egy abszolut nem normativ vaalsz.
hasznalhatatlan valaszt kapnak tehat a kerdes feltevojenek szempotnjabol, aki e
gy normativ szemlelettel tette fel a kerdest. nem sokat ernenk azzal a valassza
l, hogy tudomanyos az, amit a moderator nem moderal ki.

a kerdes feltevoje pont ezt probalta volna egy normativ neozopontbol megkerdezn
i, ohgy tulajdonkeppen mit helyes es mit nem kimoderalni?


"Maga a metodika az, ami implicit modon megis lehatarolja a sajat ervenyessegi
teruletet, igy a lehetseges temakat is."

szeritnem nem. akarmirol lehet tudomanyosan irni.


" (Mivel a tudomanyos kutatok is emberbol vannak, a modszer onmagaban meg azt s
em garantalja, hogy a leheto legjobb hatasfokkal mukodjon a tudomany a sajat te
ruleten - csak eddig nem talaltak ki jobbat)"

ez nem volt kerdes. irrelevans. masreszt hat szelavi, akkor is ez van.


"...csak motosztkal ott hatul, hogy szol-e az egesz tobbrol, mint az agyunk huz
alozasarol?"

a dolog melyen tt van az agyunk huzalozasa. mi tudas, magyarazat alatt olyasmit
 fogadunk el, ami logikai dedukcio altalanosbol egyedire. ez az, amit jelensege
k magyarazataul szeretnenk kapni,e zt varjuk a megismerestol. ez az elofeltetel
 ott van az egesz elejen. de ez adott.

" Milyen alapon TUDhatunk barmit is? Az, hogy a tapasztalt jelensegek nem velet
lenul, hanem egy nem lathato, magasabb ok mutatnak szabalyszeruseget, es egyata
lan ezek a felsimerni velt termeszettorvenyek
okai annak amit latunk - vegso soron csak hiten alapulhat."

ez itt nem egy logikus gondolatmenet.


" Ram valoszinuleg L. Wittgenstein volt rossz hatassal (tudom, mat.logikai munk
aja "tulhaladott") amikor ilyeneket irt 85 evvel ezelott: "Az egesz modern vila
gszemlelet alapja az az illuzio, hogy az ugynevezett termeszettorvenyek a terme
szeti jelensegek magyarazatai. Ugy allnak meg a termeszettorvenyeknel, mint val
ami erinthetetlennel, mint ahogy a regiek alltak meg az Istennel es a Sorsnal.
Es mind a moderneknek, mind a regieknek igazuk is van, meg nem is. A regiek ann
yiban megis vilagosabban lattak, hogy elismertek egy
vilagos hatart, mig az új rendszerek eseteben szuksegszeruen latszik ugy,mintha
 minden meg lenne magyarazva." (Tractatus, 6.371-372)"

ez szamomra nem vilagos. fel sem tunt a Tractatusban egyebkent. mi mast varnank
 egy termeszettorveny (egy univerzalis allitas) magyarazataul, mint esetleg egy
 meg alatalanosabb univerzalis allitast? hogyan lehetne barmi mas a magyarazat?

egyebkent az utobbi ket gondolatmeneted mar abszolut eltavolodott az eredeti ke
rdestol.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

Laci:

"Szerintem sem biztos hogy szorosan ertve tudomanyos elmeletek, hiszen nem elle
norizhetoek (persze cikket lehet roluk irni es meg el is olvassak oket...:-)),
de talan segitenek olyan jelensegek felfedezeseben,
(gondolatkiserletek, valos kiserletek amellyekkel nem tudnak megkuzdeni, vagy e
ppen sikeresen kiterjeszthetoek stb) Ezek megmerese mar a fizika fejlodeset is
segitheti (ujabb megjosolhato, ellenorizhato folyamatok)... "

ize, akkor megis ellenorizhetoek? el kene dolnetni!

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: esprx01x.nokia.com)

Vati,

>  Azt nem ertem, vajon kinek all erdekeben (nalunk is) az egyetemi
> oktatas modszeres szetzullesztese a "tomegesites" reven......

Nem akarok hosszan idezni, es hosszu lenni: ertem es megertem az aggalyaidat.
Viszont figyelembe kell venni, hogy a felsooktatas nem mukodhet elszigatelten a
tarsadalomtol. Ez van.

En tehat egy picit optimistabb vagyok, s te se feltsd a diplomad erteket. A
tarsadalom nagyon jol tudja, melyik diploma mennyit er.

Udv. Janos