>Felado :  [Hungary]
>Nem lehet, hogy a "buta oregek" egyszeruen csak rajottek a pici
>agyukkal, hogy ha valami nagyot akarnak epiteni, az legstabilabban
>akkor all meg, ha gula alakura epitik?
 A homokorahoz hasonloan, de akar a kavicstermelo szalitoszallagarol
szabadoneso homokszemcsek a 'g' befolyasa alatt egy termeszetes alando
szoget zarnak csucsaiknal. Ha jol emlekszem talan 55 fok.
 Alitolag a piramisok gulajanak csucsai is egy regi tudomanyos folyoirat
szerint ezt a termeszetalkotta szoget respektaljak (tartjak be).

    Udv. Csaba.

> =======================================================
>Felado :  [Hungary]
>Temakor: Re: piramisok, nagykisbolygo ( 63 sor )
> Annyit mar tudni rola, hogy 1802-ben W. Olbers jutott arra
>a kovetkeztetesre, hogy a kisbolygok ott egy nagyobb bolygo
>tormelekei lehettek. Ezutan elkezdtek szamolgatni, miutan
>1970-ben David Allen egy uj atmeromeghatarozasi modot
>talalt ki, es igy kideritettek, hogy a kisbolygo-ovezet
>ossztomege egy kb. 1400 km atmeroju kisbolygoba ferne bele,
>igy kijelentettek, hogy a Phaeton nem letezett.
 Tokeletes szamitast nem lehet vegezni. Ugyanis a palyan levo maradek
csak egy resze lehet a feltetelezett ossztomegnek.
 Meglehet a Jupiter is befogott magakorul tomeget gyarapitva holdjait, de
a mindmaig lathato augusztusi meteorit beesesek is talan a volt bolygo
maradvanyai.
 Az 1400 km atmero tul kicsi lenne hogy a Naptol akkora tavban meg
eletfelteteleket is biztositana. Nagyjabol majd ennyi a Fold belso
szilard magja.
  Udv. Csaba.

Math irta:
>>>lehet, hogy a mi vilagegyetemunk sem eri el mas egyetemek
masodperceben mert 2.
masodpercet. a mi vilageygetemunk elerte a benne letrejoheto elet
letrejoveseh
ez szukseges idot. ez az ido relativ, vilagfuggo. nem tudom, mennyire
csodalato
s ez, szerintem te sem tudod igazan, es senki sem.<<<

+Ez mar az alt.rel. 2.0 beta, ami minden vilagegyetemmel kompatibilis
;-)
Szerintem a helyzet:
Ugye minden ami van=vilagegyetem. Nincs rajta kivul semmi. Trivialis.
Soha semmilyen kapcsolatunk nem lehet masik vilaggal, ami tehat NINCS.
(Hasonlit Istenhez) Tehat ERTELMETLEN az is, hogy masfajta vilagban
masfajta lenyek gondolhatna'k azt amit most mi. Ennek NINCS meg a
lehetosege, se fizikailag, se logikailag se valoszinusegek
szempontjabol. (meg persze nem is volt meg
nem is lesz meg a lehetoseg, mert az ido is egyutt keletkezett a
vilaggal: legombolyodo kepzetes ido meg ilyenek) _EZ_ "A Vilag", ennek
hangoltsagat kell megmagyarazni. Ehhez persze Isten kellene, ami
beismerese annak, hogy gozunk se lehet a megoldasrol.
Nahat ennyire kepes a human hardware, vegtelen ciklusba teszi vagy
lefagyasztja magat, foleg ha meg a software is bugos rajta :)

udv, Sanyi

ps: nem tudom javit-e a dolgon, ha a megfigyelheto VE csak kis resze az
egesznek.

>Felado :  [Hungary]

>>Isten, hogy SEMMIT nem tudhatunk rola,
>Miert gondolod, hogy ez lenne Isten definicioja????
>Nem ez Isten definicioja. Meg az ateizmus szerint sem, es plane
>nem a vallasosak szerint, akik eleg sok mindent velnek tudni rola.

+OKe, akkor ez az _en_ definiciom Istenrol. Azert +lepne, ha Istenrol
be tudnal bizonyitani barmit is. Math rendszereben nincs helye Istennek,
csak abban
meg nem lehet bizonyos kerdeseket feltenni. Ott a mindent megismeres ezt
jelenti. Mert amit fel lehet tenni, arra van is (remelheto) valasz.

>>az tulkeppen csak azt a velemenyet fogalmazta meg, hogy az ember
>>SOHA nem fog a dolgok vegere erni.
>Miert? Az ateistak szerint a vegere fogunk erni?
>Dialmat peldabeszed: "-Megismerheto a vilag? -Igen. -Mikor? -Soha!"

+Hat idezetet azt barmirol lehet talalni, szerintem ha utananeznek
megtalalnam, (hallottam) amiben Teller Ede kerekperec kimondja: egy
napon mindent meg fogunk ismerni. Hawking meg csak sejteti.


>>Akinek nagyobb az onbizalma, hiszi, hogy egy napon az ember
>>mindent tudni fog (mintha Teller Edetol hallottam volna ilyet,
>>meg talan Hawkingtol is de o ugy irta hogy megertjuk majd
>>Isten gondolatait ha meglesz a vegso egyenlet).
>Aha! Szoval ok sem ugy definialjak Istent, hogy semmit sem
>tudhatunk rola.

+Ha meglesz a vegso egyenlet. "Theory of everything" monnya Hawking.
Akkor konnyu lesz definialni Istent. pl ugy, hogy mi lettunk azok. :)
Arrol meg nem erdemes sokat vitazni, hogy ki hogyan definialja Istent,
mert nem tudoskent teszik. Csak erzik a hardware korlatait.


>>A "miert van egyaltalan valami" kerdesre a valasz kivul esik
>>a hardware kepessegein.
>Mi erre a bizonyitek? En ugy latom, hogy ismereteink egyre
>rohamosabban bovulnek.

+Hat persze, a korlatokon belul bovulnek, es _szamunkra_ valoban
lenyugozoen. NA E'S???
Egyebkent hogy a fenebe tudnal valaszt talalni ra: ha a fizikai
torvenyek irjak elo hogy a semmi az nem letezhet mert valoszinutlen,
akkor jon az, hogy miert vannak fizikai torvenyek a semmi helyett, es
igy tovabb ad infinitum. A mi hardware-unkon ennek a kerdesnek nincs
ertelme.


>>A teremtes biztos nem emberi fogalmak szerint tortent,
>Biztos, hogy nem sokara teremteni fogunk. Sot mar most is

+A vilagegyetem teremtesere gondoltam, ez kiderult a szovegbol, csak
eppen levagtad.


>teremtunk szukebb ertelemben. De nincs messze az ido, mikor
>ontudattal biro ertelmes lenyeket is teremteni fogunk. Aki nem
>ert ezzel egyet, akik szerint ez lehetetlen, _az_ az idealista.

+Amit itt irsz az SciFi. A klonozast en nem mondanam teremtesnek. Arra
gondolsz, hogy nem egyszeruen klonozni fogunk embereket, hanem
_tokeletesen_ megertjuk az osszes gen egymashoz valo viszonyat, es az
agy mukodeset is, nem is csak atomos hanem kvantumszinten is? Asszem pl.
R.Penrose vagy Paul Davies? magyarazna a tudatot kvantumjelensegekkel.
De persze nem
tudoskent irja. Van barmilyen bizonyitekod arra, hogy meg fogjuk erteni
a tudat mukodeset?
De meg ha igy is lenne, a vilagegyetem az egy kicsit mas.
Sanyi

Mizsei irtad!

<<<Ugy tudom, egy 30 cmes tukrot talalnak el, es cmes pontossaggal merik a

tavolsagot.>>>

Az erdekelt, hogy a par mikronos kibocsajtott lezersugar milyen atmeroju
lehet a Holdon es milyen atmeroju a Foldon

<<Nem tudod a tukroket teljesen parhuzamosra allitani, es a fenyelnyelest

kikuszobolni.

A lazerben ez megy, azert mukodik (abban van egy erosito hatas a ket

tukor kozott)>>>

Mar ez is valami, mert ezt sem tudtam

<<<Alapveto tevedes. a fotonnak nincs palyaja. Nincs hatarozott utvonala a
fotonnak.

>>

Ezt meg meg kell ragjam

<<Ne a termeszetben keresd a hibat.>>

A termeszetben nincs hiba, csak nem ertem

<<<Elterjedt szobeszed. Semmi sincs elhallgatva. Csak az idonk keves, hogy

mindent befogadjunk.>>>

Azert eppen eleg kevesen tudnak rola, de az Afrika-i piramisokrol szinte
mindenki hallott.

<<<Semmi dicsoseg nincs a jelenlegi egyiptomiakra nezve abban, hogy oseik

egy csomo kovet egymasra pakoltak.>>

A valosagban igy igaz, de kerdezd meg az egyiptomiakat, buszkek-e a
piramisaikra. Maskulonben en ugy tartom, hogy a legstabilabb epitmeny, amit
az ember eltud kepzelni. Igy primitiv esszel is rajottek, hogy nem omlik
ossze. Biztos nem tudtak volna fedett stadiont epiteni vagy felhokarcolot.

Szocs

Thus spake HIX TUDOMANY:

>  irja:
> >Ha a toresi szogre az jon ki hogy nagyobb mint 90 fok, akkor
> >visszaverodik.
> Igazan a mondatot nem ertem, habar a kozegak toresi szogei valoban
> valtozoak, tukor eseteben pedig mar 0-tol 180 fokig a normal tukrozodes
> tudjuk hogy jelen van.

A jelenseg jobb megertesehez egyelore felejtsd el a femes feluletu
tukroket. Beszeljunk 2 atlatszo kozeg hatararol, pl levego es uveg.
A toresi szog a megtort sugar es a beesesi meroleges altal bezart
szog. Ezek utan olvasd el megegyszer az elozo levelem, ha valami nem
vilagos, barmely kozepiskolai fizikakonyvben talalsz szep es latvanyos
abrakat.

> Csak ferenc irja:
> >Ehhez nyilvan be is kell hatolnia a fenynek a kerdeses
> >kozegbe, hogy 'megvizsgalja' annak toresmutatojat. Be is hatol, csak
> >az intenzitasa exponencialisan csokken, gyakorlatilag nehany
> >hullamhossznyi melysegben lehet kimutatni.
>  Eppen ez a bokkeno. A behatolt foton el is nyelodhet. Az
> energiaelnyelodes soran mar nem biztos hogy szabadulaskor ugyanaz a foton
> (energiatomeg) hagyja el az anyagot, iletve elveszti azt az informaciot
> is, amely energia tavozasnal meghatarozott iranytenyezo lenne,
> viszonyitva a beesesi szoghoz.

Ezt a gondolatmenetet ugyan nem ertem pontosan, de egyertelmuen latszik,
hogy a foton modell nem alkalmazhato. Fem eseten a Maxwell torvenyekbol
es az elektromos es magneses terek a hatarfeluletre felirhato kontinuitasi
egyenleteibol levezetheto a visszaverodes.

> hullamoztatnak feluletukon. Nem is lattam meg tukrot, mely nem valamely
> fembol keszult volna.

Pl prizmas tukrok. Ilyenek vannak a roviditett tubusu binokularokban,
tukorreflexes fenykepezokben, stb. Nem femfeluletrol, hanem az uveg-
levego hatarfeluletrol verodik vissza a feny, a prizman belul.
(Mint emlitettem volt, akkor verodik vissza, ha a Snellius-Descartes
torveny alapjan a toresi szogre 90 foknal nagyobb ertek jon ki. Ez nyilvan
csak akkor lehetseges, ha optikailag surubb kozegbol optikailag ritkabb
kozegbe lep a feny)

>   Udv. Csaba.

-- 
Valenta Ferenc <vf at elte.hu>   Visit me at http://ludens.elte.hu/~vf/
"Windows98, mert csak ezt erdemlem :)"

Hellosztok!

Segitsegre lenne szuksegem:
Honnan lehetne szerezni bizmutot? Lehetoleg Bekescsaba
es Szeged altal meghatarozott regiora gondolok, de ha
nincs, akkor jo Budapesti vegyeszbolt cime is, ahol
biztos van (es kellene esetleg telelfon szama is)

Koszonom szepen elore is a tamogatasotokat!

Jenei Viktor

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: 3e70d7b6.dialin.enternet.hu)