HANGoljunk!


>Megfelelo folyasztoszerek alkalmazasaval nem marad a forrasztoonban
>szennyezodes.

 A Te felelossegedre! :-)

>Mar dolgoznak az olommentes megoldason...

 Igen, olyannyira, hogy azon gondolkoztam legott, hogy melyik gyartotol
vegyek mert alapvetoen az Sn es a Cu aranyvarialasban ket kategoriat veltem
latni. Na meg persze par % Ag.

 Koszonom a valaszokat, Attila.


>Pontosan ez a baj. Ha csak informatikai ertelemben kezeljuk az informaciot,
>akkor elvileg kizarjuk  a lehetoseget, hogy megtalaljuk a problemat. 


 Attila, szerintem a digit vilagban pont az az aklapvetes, hogy MI defi-
nialjuk a palyat. MI mondjuk, hogy meg, hogy a bitnek nincs harmadik alla-
pota es MI definialjuk a kodolast/dekodolast is. Ha azt mondod, hogy "na, a
codec-nek minden baja van" akkor igazad van, csakhogy az ATVITEL mar speci-
fikalva van, hogy mik a szabalyok. Az analog vilagban a tenyleg a rosseb 
tudja, hogy mit kell (kene) figyelembe venni. Az analog "halmaz" vegtelen
sok elembol epikezik, a digitalis per definitio korlatosbol. Mondom, lehet 
a halmaz megfeleltetest kritizalni de az atvitelt nehezen. Az egesz, persze
tavoli a hasonlat, ugy fest mintha egy szuletesnapi party eseteben azon
toprengenek, hogy barki bejohet-e egyet inni a bulira minek az a kovet-
kezmenye, hogy nem tudom milyen lesz a hangulat, vagy csak zartkorure
kapcsolok es kizarolag a jotorku haverjaimat hivom meg. Akkor ugye
garantalt az est befejezese;-)

 Rendben van, Attila, ha egy rovid matematikai gondolatinditot tudnal adni,
hogy hol is ul a bitek kozt az akusztikus info akkor tenyleg elobbre
jutnank.

 Vagy esetleg Viletel Istvant megkerjuk, hogy egy uvegut meg egy koaxut
hibaaranyat megmerni sziveskedjek, szigoruen az adott keszulek interface
-ei felol belulrol (csak logikai meres, nem a vonali szinten merve). Talan koze
l
kerulunk a dologhoz.


>Mi
>azzal az igennyel fogtunk a fejlesztesi munkahoz, hogy kizarjuk a
>szubjektivitast. 

Az szep es jo, de mi koze a digitalis atvitel "rejtett" tulajdonsagaihoz?

 Mas.

>hogy nem a 75 ohmon van hagsuly, hanem azon,
>hogy a  _100 kHz-6 Mhz kozti tartomanyban_   kell(ene) a 75 ohmos
>reflexiomentes illesztest biztositani,

 Nem akarok kekeckedni ZoZo de szerinted mit jelent az, hogy hullamimpe-
dancia?

 A BNC-nek en mar regota szoszoloja vagyok, lett leven nem egy vagyon egy
papa/mama.

 SaZ

Kedves HANGosok!

Kovary Peter irta:

>Na megvolt a 28-i koncert Maazellel.
>
>Nem sokat irok rola, mert ahhoz kituno koltonek kellene lennem.
>Ilyent meg nem pipaltam!
>Ilyen t_o_k_e_l_e_t_e_s bandat.

  irta:

>Valoban fantasztikus volt. Az eddigi
>legnagyobb koncert elmenyem. Ahogyan
>kilepett a szinpadra, rogton latszott, hogy
>feszes, katonas rend lesz a zeneben.
>Szinte az osszes hangot levezenyelte.

Hadd csatlakozzam! Csodalatos volt! Szavakkal nem lehet leirni.
Ketsegtelenul a legnivosabb eloadas volt az eletemben. Eddig foleg maga az
adott mu okozott elvezetet, lehetett erezni, hogy valami kicsit gyengebb,
vagy erosebb eloadas. De itt mas volt! Itt uj dimenziok nyiltak meg meg, az
olyan zeneben kevesbe jaratos ember elott is, mint en. Hihetetlen osszhang
es sodras. Peldaul a hetedik szimfonia utolso tetele alatt ugy repult az ido
(szamomra), mintha fel percig tartott volna, annyira magavalragadott az
eloadas. Pedig kb. kilenc perc. Szoval ilyent meg nem ereztem hangversenyen.
Nem hittem volna, hogy letezik _ekkora_ kulonbseg eloadas es eloadas kozott.

>Sergiu Celibidache szerint is a legjobb Beethoven
>szimfonia a VII. Minden hangszercsoport tokeletesen,

Nekem is az egyik kedvencem. Bar egyik jobb, mint a masik. A Bartokon
hallottam, hogy a negyedik a legkevesbe nepszeru. Furcsa, de en kifejezetten
szeretem. Talan az elsot kedvelem a legkevesbe.

Udv, Gruiz Marton.

Kedves Attila!

Multkor, egy ismerosom jott hozzam, s hozott egy CD lemezt. A Lanchidon
dugoba keveredett. Hosszu ideig ott ragadt. Mivel a CD nehezen jutott at,
ezert en arra kovetkeztetek, hogy a Lanchidnak rossz az "akusztikai
informacio ateresztokepessege"! Igazam van, vagy nem? Azert kerdezem, mert
az itteni irasaid annyira altalanoskodoak, ezaltal semmitmondoak (bocs a
kifejezesert), hogy a fenti pelda teljesen beleillik. Cafolj meg kerlek!

Udv, Gruiz Marton.

Kedves HANGosok!

Kovary Peter irta:

>>Az eddigi legnagyobb koncert elmenyem. Ahogyan
>>kilepett a szinpadra, rogton latszott, hogy
>>feszes, katonas rend lesz a zeneben.
>
>Martonnal mar vitaztam errol.
>Szerintem fontosabb a zenekar szinvonala, tudasa a karmesterenel.
>Ezzel a bandaval imho en is csodat tudnek letrehozni.
>Es Maazel sem tehetne semmit mondjuk a Matav Szimfonikusokkal.
>Felre ne ertsetek, ne inditsunk vitat. Nem kicsinylem le a karmester
>szerepet. Eppen a BVII eseten Maazel felfogasat sokkal jobbnak
>tartom Karajanenal es Soltienal. De el voltam buvolve a zenekar
>tokeletes munkajatol. Eszmeletlenul pontosan jatszottak egyutt.
>[Marmint egy utemre, ezredmasodperc pontosan.]

Szerintem a jo zenekar szukseges, de nem elegseges feltetel. Olyan mint a jo
hangszer. De en ugy gondolom, hogy a felfogast, a stilust a karmester viszi
bele a zenebe. Es talan ami a legfontosabb: ha megfelelo korulmenyeket
biztositanak, akkor a jo karmester (evek alatt) egy jo zenekart tud
osszekovacsolni. Kirugja a rosszakat, begyujti a jokat stb.

Udv, Gruiz Marton.

Tisztelt Hangosok!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Aranykor ( 17 sor )
> Idopont: Fri May  5 15:43:04 EDT 2000 HANG #775

Kedves Felix!

> Csak csöves berendezesek es hozzaerto emberek
> voltak akik leginkabb a zene oldalarol kozelitettek
> es nem a penz oldalarol.
> Meg kell hallgatni egy regi eredeti angol DECCA
> lemezt lehetoleg a nagy Decca felirattal es
> az egyszerubb hi-fi berendezest hasznalok is
> rajonnek ,hogy ezek az u.n. audiofil lemezek
> hasznalhatatlanok mind feveteli szempontbol
> mind zenei szempontbol.

Tokeletesen egyetertek. Sajnos nagyon gyengek az "audiophil" felvetelek.

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: teszteles ( 97 sor )
> Idopont: Fri May  5 09:42:12 EDT 2000 HANG #775

Kedves Marton!

>Az lenne itt parajelenseg, ha mondjuk a piros kabelek maskepp szolnanak >a
kekeknel (a szinuk miatt). Ezzel lehetne menni a Randihoz.

Meg ez sem parajelenseg. Mi nagyon sokat bibelodtunk a szinekkel mert
egyaltalan nem mindegy, hogy mibol van a pigment. A legujabb kabelunk pl
ezert sarga.

Udvozlettel Bese Attila

Sziasztok

 Most hogy tobbet vagyok otthon, egyre inkább zavar egy gondolat. 
Vajon mennyi idore erdemes kikapcsolni az erositomet ha nem 
hallgatom ? Nem szamitva a bemelegedessel jaro hangvaltozast 
van ertelme ezen gondolkodni ? Mert ugye az elektronika csak 
hasznalodik a folyamatos uzemben de a bekapcsolas is eleg nagy 
sokk lehet neki :) Es sok sokk... nekem a tap kulon van az 
erositotol (MF X-A1), teljesen hideg es azt irtak a doksiban is 
hogy folyamatos uzemre terveztek. Most akkor mitevo legyek ?

Udvozlettel
Balogh Peter

 irta:
> Nezzel meg pl egy GSM halozatot. 
> Szerinted ez rossz protokoll?

Egy protokoll josagat a kovetelmenyek hatarozzak meg. A GSM egy
vilagbajnok protokoll arra, amire csinaltak. Zenet nem hallgatnek rajta
persze.

> Mivel ket teljesen ugyanolyan frekvenciaju kvarcot nem lehet
>talalni/csinalni, elobb utobb lesz elteres a ketto kozott, es abbol lesz
>a bithiba.

Termeszetesen nem igy szoktak megoldani. A vevoben van egy puffer. A
puffer feltolteset a beerkezo jelek utemezik. A puffer kiolvasasat
utemezzuk a vevoben levo fuggetlen oraval, igy fedve el az atvitelt ert
jitterterhelest.

Termeszetesen a puffer kiolvasas (vevo orajaval idozitve) es puffer iras
(ado orajaval idozitve) sebessegeelterese egy ido utan puffer alul- vagy
felulcsordulast eredmenyezne, ezert ketiranyu kommunikaciora van
szukseg: a vevonek tajekoztatnia kell az adot, hogy mikor kepes ujabb
adatot fogadni.

Tanulmanyozas celjara ajanlok figyelmedbe egy GSM-nel lenyegesen
egyszerubb protokollt: V.24.

Tamas

> Rendben van... akkor CD ratettel csinaljiunk tesztet. Ott
> aztan vegkepp nem szamit a jitter hatasa.

Miert nem? Nem tudom ugyan, hogy milyen ratetrol van szo, de
optikai es mechanikai elteresek miatt nyugodtan valtozhat a
jitter. Tehat eleve helytelen kiindulas, hogy ratetnel nem szamit
a jitter.

> Egyebkent pedig nagyon sok valtoztatast tudok megcsinalni egy
> CD jatszoval ami egyaltalan nem befolyasolja az idoziteseket
> es egyeb parametereket, megis hallhato valtozast okoz. Meg egy

Az, hogy ugy gondolod, nem befolyasolja, vagy tenyleg nem
befolyasolja, az ket kulon dolog... Persze ettol meg lehet ilyen,
kivancsi lennek peldakra!

> adalek: kb fel eve egyutt dolgozunk az ALPHA Csoporttal
> (fizikusok) ennek a minden audioeszkozre jellemzo effektusnak
> a foltarasan.

Orvendetes dolog! Akkor most mar ezektol a fizikusoktol is
kerdezem:

Vegyunk egy digitalis jelet, azt kuldjuk at ket rendszeren,
amelyek "audio tulajdonsagai" lenyegesen elteroek (de bithiba
azert nem megengedett). Ezutan egy sajat orajelellel mukodo DAC-on
lejatszva lesz kulonbseg, vagy nem? Gondolom kene lenni, hiszen
a kulonbseg szerintetek nem az idozitesben van. Szerintem persze
nem kene legyen, es egy ilyen kiserletben szivesen reszt vennek.

> elkuldi/kijavitja a hibas csomagot. En sem ismerem annyira az SPDIF
> interface-t, csak annyit szeretnek megemliteni, hogy abban nincs semmi
> rossz, hogy a jelforrashoz szinkornizalsz, sot, ez a jo megoldas, ettol
> eltero megoldas lenne a rossz!

Nem lenne okvetlenul rossz, en inkabb ugy mondanam, hogy az S/PDIF
praktikus, es sok igenynek megfelel. De sajnos nem a forrashoz
szinkronizal, hanem a forrasbol szarmazo, de az atvitel soran
torzult jelhez. Ez arra mindenkeppen eleg, hogy ne legyen
bitvesztes, viszont egy esetleg kivalo parameterekkel rendelkezo
orajel hasonloan jotulajdonsagu visszaallitasahoz nem.