irta:

> Ha a ma igen gyakori 2400dot/inch felbontasu A4-es szkennereknel a kep
> kb. 20ezer pixel szelessegu, es a mechanika szereny 1inch/sec
> sebesseggel halad, akkor 1 sec alatt durvan 50 millio keppontot kell
> digitalizalni ! Ez nem semmi.

2400 dpi-s fizikai felbontasu A4-es szkennerek ha vannak is, maximum a
csillagos eget verdeso arkategoriaban, nem a koznep szamara. Ilyen vagy
ennel nagyobb (2700, 4000 dpi) felbontast tudomasom szerint csak
filmszkennerekben talalsz, tipikusan kisfilmes (24*36mm) meretben (profibbak
kozep- vagy nagyformatumu, azaz kb. 90*120mm-ig terjedo meretu kepeket is
szkennelnek).
Egy kisfilmes 2400dpi-s szkenner, ha 8 bit szininformaciot ad ki
csatornankent, az egy kepre kb. 26MB nyers adat. 12 bit szininformacioval
kb. 39MB. Ezt tipikusan tomoritetlen TIFF formatumban nyomjak at a
szkennerbol a gepbe, aztan a szkennervezerlo program alakitja at ahogy
szukseges. A szkenneles maga eltart legalabb ~30 mp-ig egy komolyabb
filmszkenneren, olcsobbon 1-1,5 perc.
Peter

Sziasztok!

Remelem az uborkaszezon megengedi es atmegy a rostan ez a kis szosszenet amit a
z
elozo Tudomanyban megjelent hirdetes valtott ki belolem:

> Junius 7-tol a TM Radio musorara kerul Dr. John Hagelin kvantumfizikus Megold
as
> ok cimu eloadas-sorozatanak elso 8 resze. Az eloadasok egyenkent 30 percesek.
> =========================================================
> Dr. John Hagelin vilagszerte elismert szaktekintely az egyesitett kvantumtere
lm
> eletek teruleten. Az elektrogyenge egyesitesrol, a nagy egyesitesrol, a szupe
rs
> zimmetriarol es kozmologiarol irott cikkei a
> legtobbet idezett irasok koze tartoznak a fizika tudomanyaban.

A hirdetes enyhen szolva ambivalens erzeseket keltett bennem es kivancsisagbol
rakerestem Hagelin nevere. Mint kiderult az uriembernek tenyleg meghatarozo sze
repe
volt a hurelmelet megalkotasaban (tarsszezoje szamos a '80-as evekben e temaban
megjelent publikacionak). Azonban a '90-es evek elejetol kezdve egyre kevesebbe
t
publikal es 1996 ota nem jelent meg egyetlen publikacioja sem (legalabbis fizik
ai
folyoiratban nem!). Ez idotol kezdve (marmint a '90-es evek elejetol) a
transzcendatalis meditacio es "kvantum-tudat" megszallott nepszerusitojeve valt
 es
a Maharishi jogi nevevel femjelzett Natural Law Pa'rt (amelynek szamos orszagba
n
vannak kezdemenyei) jeloltjekent indult, szerencsere nem tul sok sikerrel, az
utobbi harom amerikai elnokvalasztason (1992/96/2000).
A kvantummechanika es a transzcendentalis meditacio (TM) osszekapcsolasa teren
kifejtett propagandajat szamos korabbi munkatarsa es szerzotarsa elesen elitelt
e es
elhatroltak magukat tole. Lasd meg http://www.trancenet.org/nlp/physics/index.s
html



> Az elobb emlitett kimagaslo eredmenyeinek elism
> erese kepen Dr. Hagelin megkapta a Kilby-dijat, amelyet olyan tudosoknak itel
ne
> k oda, akik "nagymertekben hozzajarultak a kutatasaik
> eredmenyeinek tudomanyos es technikai alkalmazasahoz". Ez a dij Dr. Hagelin-t
 o
> lyan nagy "tudosok utodjakent fogadja el, mint Einstein, Jeans, Bohr es Eddin
gt
> on".

A fentebb idezett oldalrol megtudhatjuk azt is, hogy ezt a bizonyos Kilby-dijat
 az
N. Dallas-i Kereskedelmi Kamara hozta letre azzal a szandekkal, hogy felkeltsek
 a
terseg irant az erdeklodest, tovabba, hogy a jelolo bizottsag egyik
transzcendentalis meditaciot gyakorlo tagja ajanlotta Hagelint a dijra.
De ezzel a dijjak sora meg nem er veget, mert Dr. Hagelin megkapta 1994-ben a
citrom beke Nobel Dijat is, amit olyan kivalosagoknak adnak at a valodi Nobel
Dij-nak megfelelo tudomanyterulteken akik "eredmenyeit nem lehet vagy nem ajanl
atos
reprodukalni". Ezzel a dijjal Hagelin azon eredmenyet ismerte el a bizottsag
miszerint 4000 kepzett meditatornak koszonhetoen a bunozes az amerikai fovarosb
an
18%-kal csokkent 1993 Junius 7 es Julius 30 kozott. (Csak ugy mellekesen: a bun
ugyi
statisztikak szerint azon idoszakban a gyilkossagok szama minden korabbi mertek
et
meghaladta, de a 18%-os csokkenest nem is a megelozo evek adataihoz kell
hasonlitani, hanem a homerseklet, gazdasagi teljesitmeny es mas hasonlo paramet
erek
fuggvenyekent szamitott ertekhez kell viszonyitani :-).

Azt hiszem nem mindennnapi szorakozasban lesz azon szerencseseknek resze, akik
tudjak fogni a TM radiot. Csak azt nem ertem miert van nekik egyaltalan szukseg
uk a
radiora, hiszen a musoraikat mas "hullamhosszakokon" is lehet fogni (persze
gondolom erre a nem-beavatottak nem kepesek es hat itt ok a lenyeg).

Udv: Istvan

T. Lista!

Kisse meglepodve olvastam a TM Radio uj musorat tartalmazo
kozlemenyt. Hogy kerul a csizma az asztalra? Mi koze van
a transzcendentalis meditacionak a szaraz tudomanyhoz?
Aztan rabukkantam a valaszra, mely a nagytudasu, kivalo
dr. John Hagelin szemelyeben rejlik, akinek szo szerint
sikerult osszekotnie a kellemest a hasznossal, azaz a
TM-et a tudomannyal. Igaz, eletrajza kisse emlekeztetett
arra a nyomtatvanyra, melyet a minap nyomott kezembe
a Blaha Lujza teri aluljaroban egy alig huszeves, rongyos
farmeres, magat valamilyen tavoli vallas fopapjanak nevezo
ifju holgy, aki rogton hajlando volt megadni a valaszt a
sors minden nagy kerdesere, es akitol megtudhattam, hogy
az isteni ..... immar koztunk van, azzal kezembe nyomta
a fent emlitett nyomtatvanyt az isteni ferfiu eletenek
es kivalosaganak tomor leirasaval.

Rezzenestelen szemmel olvasom, hogy dr.J.H. az egyesitett
mezo segitsegevel magyaraz meg vilagegyetemet, tudatot,
oktatast, mezogazdasagot, genetikat, szuperhur-elmeletet,
kormanyzati problemakat (bocs, ha valamit kifelejtettem).
Elvegre azert egyesitett az a mezo, hogy ennyi mindent
tudjon. Ennel kevesebbel ma mar nem erjuk be, elvegre a
XXI. szazadot irjuk, mar aki nem felejtett el irni-olvasni
ebben az ezernyi forrasbol rank zudulo nepbutitasban.

Kulonosen tetszett a 3x8000-es Jogarepulo Csoport, ez
gondolom olyasmi, mint a 4x100-as vegyesvalto uszasban.

Felreteve a komolytalan elcelodest, meddo berzenkedest,
a 2. eloadashoz szeretnek nehany gondolatot fuzni, mely
"Az egyesitett mezo es a tudat mezohatasa" cimet viseli.
Ebben mintha annak a tudomanyos korokben is hallhato
velekedesnek a visszatukrozodeset ereznem, hogy a tudat
magyarazata a kvantummechanika torvenyszerusegeiben
rejlik. Nos, errol William H. Calvin professzor maskent
velekedik A gondolkodo agy c. konyveben. Ezt a hipotezist
nem minden guny nelkul o a Ha'zmester A'lma'nak nevezi:
szerinte "a tudat sem a kemia alagsoraban, sem a fizika
pincejeben nem lakik. Ezt a meddo kiserletet, hogy a
kvantummechanika pinceszintjerol egyetlen ugrassal a
tudat tetoterebe jussunk, nevezem en a Ha'zmester
A'lma'nak." A tudat az agykergi folyamatok eredmenye,
es torvenyszerusegei eppugy nem vezethetok le mondjuk
a kvantumfizika torvenyeibol, ahogy egy csucsforgalmi
dugo szabalyszerusegei sem vezethetok le a benzin
kemiajabol (hasonlat W.H.C-tol).
Szamomra ez meggyozoen hangzik.

Befejezesul hadd kerdezzem meg: e lista olvasoi kozott
bizonyara akad olyan, akinek modjaban all megerdeklodni
a CERN-nel: vajon mikor jart ott dr.J.H., ez a "vilag-
szerte elismert szaktekintely az egyesitett kvantumter-
elmeletek teruleten"? Mifele uttoro munkat vegzett ott,
amelynek nyoman eletpalyaja egeszen odaig ivelt, hogy
mostanra zurzavaros, altudomanyos nezeteket hirdet,
ugy is, mint "a Tudomany es Technika minisztere
Maharishi Vilagbeke Orszagaban, melynek elso fuggetlen
uralkodoja Nader Raam kiraly".
God save the King!

Udv: Ba'lint Endre

>> a sejtmagvas elolenyek genjei kozbeekelt szakaszokat
>> (intronokat) tartalmaz(hat)nak,
>Es ezeknek mi a szerepe? Csak kihagyjak oket a leolvasas soran?

mRNS-be atirodnak (transzkripcio), majd onnan kivagodnak feherjeve torteno fodi
tas (transzlacio) elott.

Mellesleg
>honnan lehet tudni, hogy a kodolo szakaszon belul hol kezdodik es vegzodik
>az intron?

A szekvencia hatarozza meg,  egy adott szekvenvcia jelzi, hogy "intron kezdete"
 es egy masik, hogy "intron vege".

>Es mit jelent az ATG a kodolo szakaszon belul?

metionin-t


>Ugy erted hogy a transzkripcios start es stop nem, vagy nem kizarolag
>magaban a szekvenciaban van kodolva?

Nem, semmi ilyet nem allitottam, csak azt, hogy
-a transzkripcios jeleket nehez megtalalni, megt sok elteres engedelyezett a "k
onszenzustol", a transzkripcios jelek egyertelmuek (am ha egy gen vegso termeke
 RNS, akkor nincs transzlacio, igy transzlacios jelek sincsenek)
Minden a szekvenciaban van kodolva.


>Es ez azt jelenti, hogy az RNS-t kodolo geneket kihagyjak a szamitasokbol
>is, vagy csak lazan becsulik meg a szamukat?

Nem jelenti azt, csak azt, hogy neha kulon szamoljak oket. Szamuk jelentosen ki
sebb, mint a feherjet kodolo geneke.

>> Erdekes, hogy kozel ezerszer tobb bazispar kodol alig tizszer
>> tobb gent az emberben a bacihoz kepest.
>Ennyivel nagyobbak az emberi genek, vagy ennyivel tobb a "szemet" az emberi
>genomban?

Mindketto.

>> >v) Az emberi genomnak hany szazaleka van tenylegesen hasznalatban?
>> Az egesz.  :-)

>Pontositsuk ugy, hogy hany szazaleka tartalmaz "erzekeny" adatot? Azaz
>olyat, aminek a tartalma is fontos, nem csak az hogy ott van es mondjuk
>toltelekkent vagy szerkezeti mereviteskent szolgal. Masszoval ha megvaltozik
>(pl. egy A-T bazispart kicserelunk egy C-G-re), akkor az eloleny "mukodese"
>is megvaltozik valamilyen modon. Ezt meg lehetne pontositani, de remelem
>erted mire gondolok.

Igen. Nem.

Meg a feherjet kodolo szakaszon belul is sok olyan bazis cseret (mutaciot) lehe
t vegezni, ami nem valtoztatja meg a feherje aminosav sorrendjet, mert tobb min
t egy triplet kodolja ugyanazt az aminosavat.
Azutan egy feherjen belul szamos olyan aminosav van  amely kicserelheto szamos
mas aminosavra a feherje kimutathato megvaltozasa nelkul.
Vegul vannak olyan genek, melyek teljes hianya sem okaz kimutathato valrozast a
z eloleny mukodeseben.
Azutan ott vannak az intronok, es a start kod elotti illetve stop utani terulet
ek, es vegul azok, melyek soha sem kerulnek atirasra es szabalyozo szerepuk sin
cs....
Tehat nagyon sokfele megkozelitest alkalmazhatsz arra, hogy mi "felesleges".
Talan valaki mas tud adni egy becslest, en nem.

udv
buvar

_____________________________________________________________
Ingyenes Email ---> http://Hungary.ORG

Sziasztok!

Zoli, a 25 MHz nem olyan sok, gondolj bele, hogy a PAL-felbontas 24 bit
szinmelyseggel mintegy 22 Mbit/s.

Ezzel kapcsolatban viszont lenne egy masik kerdesem: hogyan (es
miert) mukodnek a nagysebessegu filmkamerak? Van olyan kamera, ami millio
kepet keszit 1 masodperc alatt. Feltetelezem, hogy ez nem digitalis
kamera, mivel mar 20-30 eve is volt ilyen, tehat "hagyomanyos" filmkamera.

Azt is feltetelezem, hogy ilyen sebessegnel nem lehet mar a ketfuggonyos
megoldast alkalmazni, ill. a filmet mindig megallitani es egy kockaval
arrebb mozgatni, mert a celluloid nem birna a mechanikai igenybevetelt [ha
1 cm-es kepkockakat feltetelezunk, akkor 1 masodperc alatt 10 km film fogy
el, tehat a film nyolcszoros hangsebesseggel halad, ami egy eleg nehezen
emesztheto ertek]. Tehat folyamatosan halado filmet hasznalnak, es a za'r
fuggonyei helyett mondjuk ket propellert alkalmaznak. Eddig rendben is van
a dolog, csak a filmerzekenyseggel vannak bajaim. Minel erzekenyebb egy
film, annal durvabban szemcsezett. Ezen problemat hogyan oldjak meg? Ilyen
rovid megvilagitasi idoknel annyi lampat kellene folallitani, hogy egy
komplett eromuvet azonnal oda lehetne telepiteni a kamera melle. Raadasul
szabadteri kiserleteknel [raketahajtomu-teszt, stb.] a lampas megoldas sem
megy [kocsi-toresteszteknel egy komplett stadionvilagitast kapcsolnak be,
de itt mondjuk eleg pa'rezer ke'p/s].

Tud valaki errol kozelebbit vagy egy linket ahol ilyesmit taglalnak?

Elore is koszonom,
marky a germanhonba szakadt neme[s|csek] -