> From: 
> 
[..]
> Szóval ez sem bizonyít...:-) A finnugrászok <offtopic> (erősen politikai elköte
> lezettségű "csapat") </offtopic>  keményen izzadnak a "HÁZ" szóval: adott ugye
> egy finn nyelvű (a finnugorban a magyartól csak a szamojéd nyelvek váltak el ko
> rábban, vagyis nagyon messze esik a közös pont a családfán) 'kota' = 'sátor' je
> lentésű szó, amiből nagyon erőltetetten ugyan le lehet vezetni a 'ház'-at,

Miért érzed "nagyon erőltetettnek" a levezetést? Melyik része erőltetett?

> míg a szomszédaink, a derék németek és osztrákok ugyanezt 'haus'-szal mondják -

Mint kifejtetted, vannak véletlenek. A vitaszál is így indult,
attól hogy egyesek hasonlóan mondanak valamit, még nem biztos
hogy rokonok.

> k hát ugye ciki lenne, ha az alapszókincs (a nyelvrokonság szempontjából legrel
> evánsabb szavak, testrészek, rokonsági fokok, korai eszközök nevei, stb...) tar
> tományába eső szóról kiderülne, hogy areálisan jött - megingatná az egész nagy
> finnugor elméletet (holott szegény épp elég rozoga az magától is:-))...

Miért lenne ciki? Egyetlen szó nem számít, (pl a "sógor"t is
átvettük, pedig van rá saját szavunk) és aligha ingat meg egy elméletet.
(Az persze más kérdés hogy az alapszókincs mekkora része
finnugor illetve török.)

>  ...na jó, nem folytatom, remek téma, de talán nem mindenkit érdekel. A nyelvek
> változása RENDKÍVÜL bonyolult, és - végezetül egy reagálás a nyelvtudomány való
> di tudományosságára: - igen, valódi tudomány, ha KOMOLYAN csinálják (és nem pol
> itikai okoknak alárendelve - ez elég kényes része, én még nem igazán láttam "ti
> szta" nyelvtudományt...:-(). Ahogy a csillagászat és a fizika komolyságát se Eg
> ely, Daniken, stb... alapján ítéljük meg, a matematikai logikát sem a számmiszt
> ika nagyjai (akár Newton) alapján, úgy a nyelvtörténet és a nyelvészet is tud e
> gzakt tudomány lenni - a _r_e_á_l_i_s_ határain belül, ha szakemberek művelik.

Persze, de amíg nincs egy rendes másik elmélet (amelyik legalább olyan
jó, vagy még jobb), addig mi mégsem tehetünk mást, minthogy megvárjuk amíg
lesz. Nem igaz?

> A finn pl. nagyon sokat átvett a svédből, szerkezeti szi
> nten is, lásd létigék, toldalékolás - ami inkább az indogermán család
> felé köze
> lít, míg a magyar ugyanilyen indogermán-szláv környezetben épp ezt nem
> vette át, átvett viszont szavakat és szerkezeteket.

Ezt nem egészen értem, a finn is átvett a környező nyelvekből
szavakat, nem? És melyik létigéket és toldalékokat vette át
az indogermán nyelvekből? És mit nem vett át a magyar? És akkor most
átvettek egyáltalán szerkezeteket vagy nem?


udv
fu

Szia Gyula,
Az a baj, hogy minden kerdes vagy az altrelhez (nekem remenytelenul), vagy
ami rosszabb, a filozofiahoz vezet :).
Azert kerdezek me'g, hatha:

>>>A vilagegyetem akkor is vegtelen volt, tehat nem 200000 fenyev nagy.<<<
Hat ha akkor is vegtelen nagy volt, akkor mindig is vegtelen nagy volt.
(honnan tudod, hogy pl. most vegtelen nagy?) Hogy tagul a vegtelen? Nem
inkabb veges, de hatartalan? Ha mindig vegtelen, hogy jutunk el a
szingularitashoz, egyik problemasabb mint a masik :)? Az egyik abram a
felfuvodas kezdetenel a ma megfigyelheto vilagegyeetemnek megfelelo
tartomanyt sargadinnye nagysagunak irja. (nem a NokLapjabol van :)

A horizont, ami veges, az nem az universum merete?

A horizont- es simasagi problemat magyarazza az inflacio, ahol a horizont
joval nagyobb a megfigyelhetonel. Inflacio helyett miert nem lehet azzal
buveszkedni, hogy fenysebnel lassabban taguljon az elejen?

>>>A 'decoupling' (nem tudom magyarul). <<<
Szerintem lecsatolodas.

Szoval ha egy tuzijatekot, egy pillanatot latunk most hattersugarzaskent,
akkor ertem, hogy az jelenleg egy 1x milliard sugaru gombhej. Ahogy haladunk
az idoben, egyre tavolabbi reszek tuzijateka rajzolodik ki. De ha volt a
vilagnak merete a 'decoupling' idopontjaban akkor egyszer csak majd nem
tudunk tavolabbi reszeket nezni es vege lesz a hattersugarzasnak? (attol
fuggetlenul, hogy a ter tagulasa miatt egyre vorosebb lesz)
Meg erthetetlenebb nekem, ha ugy gondolok ra, hogy a vilag hatartalansaga
miatt korbekorbe mehet a feny es nem fotonok indultak el, hanem egy mindent
kitolto sugarzas egyszercsak elkezdett lenni benne :) Akkor talan nincs is
minek kirajzolodnia. De lehet, hogy ez marhasag.

Minel tobbet gondolkodom rajta, annal kevesbe ertem. Csak az vigasztal, hogy
valszeg ugyanezt erzik a nagyok is, sokkal magasabb szinten :)
udv, Sanyi


ezt mar tegnap feladtam, de visszajott, tudja valaki, hogy mitol lehet ez a
freemailnel?
>:
209.132.1.30 does not like recipient.
Remote host said: 550 RCPT TO:> Relaying not allowed
Giving up on 209.132.1.30.

most freestarton kuldom.

>>>  > Ha x tavolsagban a ter mar ~fenysebesseggel tagul,
> vorosek, aztan infravorosek, vegul feketek a galaxisok, akkor hogy
kerulhet
> be uj objektum a latoterunkbe?

  Ugy, hogy csak *ugy latszik*, hogy fenysebesseggel tagul...<<<

Ha a fekete galaxis utan is elobukkan valami, akkor az elobbinek meg ki
kell fenyesednie.
Vagy ugy kell erteni, hogy a "voros"-feketeseget csak megkozeliteni lehet,
ugyhogy mindig felbukkannak me'gfekete'bb, es lathatatlan galaxisok?

udv, Sanyi

>Adott egy regi, csoves, kidobasra szant nagykepernyos TV, mely akar 
>hasznosithato hulladekka is valhatna, ha a kepcsove\'t
>ablakka alakithatnam. Az egyik kerdes hogy mikent lehet szetrobbanas 
>nelkul levegot juttatni bele ? 
Kiveszed a Tv-bol- egy dobozba teszed- a doboz melle allva egy elegans 
csuklomozdulattal letorod (kalapacsot hasznalva)a kepcso legvegen talalhato 
forrasztasi bu:tyko:t- ha ez sikerult akkor egy szisszenessel levego todul a 
kepcsobe. A kepernyo belso feluletere felvitt elektronerzekeny reteg 
(tapasztalataim szerint)magatol is lepattog egy-ket honap utan. :-))

>A masik - hogy amint ez meglenne - hogyan tudnam levagni a kepcso
>hatso reszet ? 
Na itt akadtam el en is. Hangulatvilagitast akartam beleszerelni de nem tudtam 
levagni a kepcso veget.
Elmeselek viszont egy uvegvagasi modszert.
Megboldogult gyermekkoromban nem letezett elektromos halozat a falunkban.
A ra\'dio\'keszulekek (2-3 db.) ugynevezett teleprol uzemeltek.
Ezt a telepet hazilag allitottak elo. Beszereztek jo sok orvossagos uveget.
(ha jol emlekszem akkor valamilyen kohoges elleni szirup volt benne)
Azert azt mert hasab alaku volt, kb. 15 cm magas es jo nagy nyilasu.
Az uveget megtoltottek etolajjal addig a szintig ahol elakartak vagni majd egy 
feherre izzitott vasrudat gyors mozdulattal beledugtak. Ettol az uveg pontosan 
az olaj szintjen elvagodott. Az azonos magassagu uvegeket egy fadobozba egymas 
melle raktak majd szurkot ontottek kozejuk.
 Az uvegekbe sav es elektrodak kerultek (soros +parhuzamos kotessel), lefodtek 
majd leszigeteltek egy reteg szurokkal es kesz is volt a telep.
Mondanom sem kell, hogy akkumlatorok sem leteztek, a falu egyetlen traktora ugy
 
indult, hogy benzinlampaval tuzesre felmelegitettek az un. korte\'t, aminek a 
szara benyult a hengerbe es ez a tuzes vas adta meg a kezdeti gyujtast.
Itt a mese vege, almodjatok szepeket.
Udv. gobe

Sziasztok !

A szkeptikustalalkozora nem sikerult eleg koran erkeznem.
Az elso sejt keletkezesenek kerdeserol Dr.Csermely Peter biokemikus 
professzor tartott eloadast, es a termen kivuli TV-n hallgattam ot, 
kb. a feletol, de a hatterzaj miatt (csakis :) nem mindent ertettem, 
viszont rendkivul tartalmas eloadasnak tunt,  az idokeret 
szu''ksege ellenere.
Igy a vege fele hipp-hopp kellett megszuletniuk az elso sejteknek, 
melyek azonban - ha jol ertettem, eleinte lyukas membranuak voltak, 
ami lehetove tette az egymas kozti anyag/informacio-cseret.

Egy nap kellett, hogy megemesszem ezt, mert meglepett,
igy kerdezni sem tudtam volna ott. Egyelore itt irok nehanyat 
megvitatasra.
Az elet lehetoseget nyujto korulmenyek ezek szerint nem voltak 
az elso sejtek szamara kritikusak ? 
Blokkolo/mergezo anyagok, koncentraciovaltozasok, stb., nem okoztak gondot ?
A 'lyukassag' feltetelezese mogott bizonyosan alapos meggondolasok 
vannak, de miert is kell feltetelezni az egyedi sejtek 'kemiai 
kommunikaciojat' egymassal az oslevesukben ?

Mi szol ellene egy masik verzionak, ami szamomra, tudatlanul 
logikusabb volna:
Szivacsos, likacsos szerkezetu vulkani kozetekbe beivodik 
az oda-oda lottyent zavaros, zagyva folyadek. 
A felulet eleinte habos, majd a hab kesobb stabilabb hartyava alakul, 
vedoburkot kepezven a likacsokban rekedt anyagon.
A vedette valt likacsokban aztan az elethez vezeto, 
(es az unalomig ismert standard :) biokemiai folyamatok zajlananak. 
Amikor pedig mar a tobbe-kevesbe kivulrol bezart eledezo anyag 
anyagcseretermekei - savai a likacsok kozt a meglevo jaratokat
szaporitva ujabb jaratokat is vajtak, akkor az egymas kozti anyagcsere 
meg intenzivebbe, es akar rendezettebbe is valhat. 
( mert kialakulhatnak akar hatarozott inputok/outputok is 
 sejt es sejt kozott)
Amint az atmenetileg kialakult sejt-fedel stabilabb szerkezetuve
valik, es belul is tovabb terjeszkedik, vegul lent is osszezarul. 
Kesz a minden oldalrol vedett sejt. 
A kiszabadulasat savai biztositjak. Ha szetmarta szulohelyet, 
es jon egy aradat, o ma'r szabad.

A mai sejtek membranjait feherjecsomagok dofik at, melyek be vannak 
agyazodva, ekelodve. Ki is lognak a membranbol, mint jeghegyek az 
ocean vizen. A membran tehat ma sem homogen felulet, esetleg epp amiatt, 
mert mar az osi valtozatnal sem lett volna ennek elonye. 

Irodalomra nem tudok hivatkozni csak magamra, de ha pl. irnek 
errol egy komoly verset, arra tudnek igy:
*Tessek elhinni - a kobolcsos valtozatnak ma mar komoly irodalma 
van !* :)
Valami ilyesmi lehetne ez, az 'Elso sejtekrol':

Koveikbol habozva, tetovan tornek elo.
Pezsgesuk alol mintha sohaj hallana, 
A bolcsot savval marjak, tepik - hogy engedjen, 
A ko sir, mielott osszeomlana.
Panasza igy szol:
Konnyetektol elobb halok,
Jobb volna mennetek.
Ha porra lettem megyek en is,
Repuljetek, repuljetek !

(Nekem kulon erdekes, hogy soha eletemben nem tudtam, de nem is 
akartam komoly verset irni. Csak ra ne szokjak erre is ! :)

Udv: zoli

 irta:

> A hazra a finnek a "talo" szot hasznaljak, az istallot "talli" szoval
> illetik. Bar ez csak a loistallo.

Meg a garazs is.
Viszont van egy "koti" szavuk is, ami inkabb otthont, lakohelyet jelent
altalaban.

> Marcsak azert is merges vagyok, mert miert lenne egy halzsiros
> nyelv(rokonsag) alacsonyabbrendu, mint egy akarmelyik masik?

En szemely szerint tortenelmi, kulturalis es gazdasagi osszehasonlitast stb.
felreteve is szivesebben vagyok egy jelenleg is elo nep nyelvrokona, mint
egy olyane, amelyik mar mintegy otezer eve kihalt ;-)
Peter

Csak egy-ket otlet:

- A kepcsobe levegot ugy ereszthetsz, hogy a nyakan az 
elektrodak kozti kis uvegcsonkot egy fogoval ovatosan 
letorod. Itt egy igen vekony kis kapillaris cso van ami 
keresztul halk sziszegessel megteleik a cso. En mar ezt 
megtapasztalatam, bar nem volt szandekos. Egy 
monitorkepcsovet kuldtem igy az orok vadaszmezokre.

- A nyakat pedig ugy tudod levagni, hogy olajba merited a 
levagando szintig, egy nagyobb edenybe (kb. 5-10 liter olaj 
kell), majd hirtelen egy nagyobb izzo vasdarabot (5-10 kg) 
dobsz az edenybe. Mivel az olaj johovezeto, az uveg olajba 
martot resze hirtelen melegszik tobb szaz fokra es a 
merites szintjen elpattan. Kepcsovel meg nem probaltam, de 
olomkristaly uveget mar vagtam el igy.

Sok sikert a munkahoz.....

  Sanyi...