Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX VITA 1750
Copyright (C) HIX
2001-05-30
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: (mind)  51 sor     (cikkei)
2 Kerdesek. (mind)  9 sor     (cikkei)
3 Re: Katolikus tagsag (mind)  63 sor     (cikkei)
4 Igazan szukseges torvenyek (mind)  18 sor     (cikkei)
5 Re: allatok jogai (mind)  26 sor     (cikkei)
6 Minden amit a kizarasrol valaha is tudni akartal.... (mind)  5 sor     (cikkei)
7 Excommunication, avagy kizaras (mind)  17 sor     (cikkei)
8 Re:Erkolcs? Allatok jogai. (mind)  76 sor     (cikkei)

+ - Re: (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Hello!


> Az Alkotmany ilyet nem mond. A Csaladjogi tv. pedig vilagosan
>meghatarozza,
> hogy a hazassag nagykoru ferfi es no (igy: egyes szamban!) kapcsolata.
> Tehat nem lehet: ket ferfi es egy no, tiz no es egy ferfi, ket ferfi
> egymassal, ket no egymassal, no kutyaval, stb.
Megbocsass, de en nem hazassagrol, hanem egyuttelesrol beszeltem.
Nem hiszem, hogy az alkotmany tiltana pl. ket ferfi es egy no egy hazban
eleset.

> En ugyan vegkepp nem tudnam elkepzelni a tobbnejuseget (ugyanugy a
> tobbferjuseget sem), de el kell ismerni, hogy amit irsz, az teljesen
> logikus. Valoban, ha 3,4,5.. ember ugy dont, hogy ok egyutt akarnak
> elni (akar nemtol fuggetlenul is), es az erintettek ezt _mind_ igy
> gondoljak, akkor miert nincs joguk hozza?
Mert: "A tarsadalom szempontjabol
csak az a lenyeges, hogy hazassag kizarolag egy ferfi es egy no kozott,
azok szabad akaratabol jojjon letre. Minden egyeb irrevelans a tarsadalom
szempontjabol."

>Azt vettem
> eszre,  hogy  egyes  emberkek  az  egyes egyhazi szemelyek buneit
> kivetitik  az  osszes  egyhazi emberre illetve az egesz egyhazra.
> Ezert  szeretek  minden esetben ramutatni, hogy a reverenda alatt
> is  ember  van.  Aki esetleg akkor is jo vagy rossz lenne, ha fel
> sem szenteltek volna.
> Igy talan erthetobb a dolog.
Tehat valaki nem attol lesz jo vagy rossz ember hogy pap vagy nem pap.
 
> Egypar  regi  ujsagot  lapozgatva,  ugyanilyen elitelo hangnemben
> szoltak rolunk, mint ahogy most keseregnek a maiakon.
De az akkori fiatalsag legalabb rendes zenet halgatott....
 
> > A fiatalokat nem sok minden  erdekli, foleg a jovojukkel kapcsolatban.
> 
> Van ilyen is es olyan is.
De tobb az ilyen mint az olyan. :-))))

> Mennyivel  jobb  lenne  nem  is  erdeklodni  a  politika irant...
> Nyugisabb.
Mint a sex... :-))))

> A  jobb oldalt szandekeosan irtad kulon?
Nem.

Egyebkent mit szoltok ahhoz, hogy a fidesz olimpiat akar rendezni?
Szerintem rohejes otlet...

rg
+ - Kerdesek. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok.
Mormon temaban van ket kerdesem.
1. Mit jelent a "baptizaltak" szo ?
2. Mennyire jellemzo a mormonokra amit az  "Ez  Amerika" cimu filmben mutattak 
roluk. Ott ugy mutattak be oket mint akik az 1800-as evekben elnenek ugyanugy 
oltozkodtek, hintoval kozlekednek nem hasznalnak vill.aramot stb..

Valaszokat elore is koszi.
Ge'za.
+ - Re: Katolikus tagsag (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 irta:
>>Ha mar itt tartunk, arra is kivancsi lennek, a katolikusok hogyan jutottak
>>arra
>>az 1 milliardos tagsagra. A problema ugyanaz mint a mormon esetben,
>mindenkit
>>beszamolnak akit valaha is megkereszteltek, amig meg nem hal vagy ki nem
>>tagadjak.

 valaszolja:

>A katolikus egyhazban olyan, hogy kizaras nem letezik. Az amit kizarasnak 
>nevez az atlagember, az csupan a szentsegektol valo eltiltast jelenti, de 
>nem az egyhazbol valo kizarast. A katolikus magyarazat szerint a 
>keresztseget nem oldhatja fel ember, marpedig a tagsag a keresztsegtol 
>szamit. Ezert sem kizarni nem lehet valakit, de kilepni sem lehet, ugyanis 
>a sajat keresztseget sem ervenytelenitheti senki. Tehat ha egyszer akarcsak 
>veletlenul katolikusnak kereszteltek, akkor eleted vegeig az maradsz a 
>katolikus egyhaz szempontjabol.

Errol mar hosszas vitat folytattam petibacsival, de ugy latszik elfelejtette. 
Letezik kikozosites, amitol irtal valaszodban, de letezik kiatkozas is. A
kikozositettre igaz, amit irtal, a kiatkozottra mar nem egeszen igy
ervenyes. A kikozositett penitenciaja lejartaval visszaterhet a kozossebe,
mig a kiatkozottnak ceremonikus visszakerelmi fogadalmat kell tennie.
A keresztseg azonban valoban nem mosodik le, mert ketszer senkit nem
keresztelnek. (Kivetel itt a nem katolikusok eljarasa, amit mellozok) A
katolikus egyhazbol ki lehet lepni. De a keresztseg szentsege nem
letorolheto, csupan lenyegtelenne valhat. Az egyszer megkereszteltet nem
keresztelik ujra, mert ez mar megtortent eleteben, ezert nem ismetelheto.
(Feltetelezven itt az ervenyesseget.) Ugyanigy nem bermalnak tobbszor
senkit sem. Sot a hazassagra is ez vonatkozik. A katolikus kereszteny ezt
egyszeri allapotnak (szentsegnek) tudja be. A vallast elfogadjuk, mint nem
tarthato allapotot, de a hazassag ervenyben marad, mint a keresztseg.
Amelynek szerint a felek jogosultak a kulon haztartasban valo elesre, de
nem hazasodhatnak ujra. Amig hazassagi eskujuk be nem teljesedett. Azaz
aso-kapa, vagyis ozvegyseg, a hazastars elhalalozasaval. 
Ergo: A katolikus egyhazbol ki lehet lepni, de a kereszteles ezzel nem
mosodik le, mert nem fogjuk ujra keresztelni a visszaterot.
Bocs, de meg kell jegyezzem itt csendesen: A mai tevhiedelemmel ellentetben
a nyugati (latin) ritus volt mindenkoron a szigorubb, a keletivel (ortodox)
szemben.
Nem szandekozom errol vitazni, de az ortodoxia elozmenye pont a gerinces
kiallas volt, amikor a meltatlan csaszicsaladtagtol megtagadodott az
aldozat. Ami helyes. Aztan jott, ami jott, es lett, ami van maig...

>>Szoval habar en meg vagyok keresztelve, honnan tudja azt a katolikus egyhaz,
>>meddig szamolhat be engem a soraiba?? (ertsd: mikor halok meg?)
>
>Nincs naluk naprakesz statisztika, s nem is allitjak, hogy lenne. Azaz 
>naluk  a tagletszam - a mormonokkal ellentetben - bevallottan becslesen
alapul.

Semmi jelentosege nincsen kit szamolnak, mit szamolnak ekkora
tagletszamnal. Senkinek semmi kara vagy haszna sem esik abbol, hogy
beleszamlatattatott-e a tobbszazmillioba. Amikeppen annak sincsen
jelentosege, hogy vegulis mekkora a keresztenyseg letszama. Ha Petibatyam
ugy erzi, legyen hitehagyott. Semmit sem nyerunk vele, ha beszamoljuk a
tagsagba. A vitank szempontjabol azonban el kellett regen mondjam, hogy
akkor is keresztnynek szamit, mert visszatarerese eseten nem kereszteljuk
ujra. Egy becsult statisztikai adatb, ami sokmilkos akar o is belefer. Kit
erdekel alapon.

Udv Teddy
+ - Igazan szukseges torvenyek (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>A torvenyek csak olyan mertekben szolnak bele a csaladok maganeletebe,
>amennyire ez a tarsadalom erdekeben szukseges.

  Gondolod te. Elvileg. Gyakorlatilag itt 27 allamban torvenytelen az oralis
szex meg hazassagon belul is. Miert van az a tarsadalom ellen ha a szereto ferj
es feleseg a lehuzott redony mogott oralizal???

>A tarsadalom szempontjabol
>csak az a lenyeges, hogy hazassag kizarolag egy ferfi es egy no kozott,
>azok szabad akaratabol jojjon letre. Minden egyeb irrevelans a tarsadalom
>szempontjabol. 

  Nem teljesen. Peldaul a rokoni kapcsolat az 1 ferfi es 1 no kozott nem
mellesleges. 
Pennsylvaniaban mar unokatestverek se adhatok ossze, West Virginiaban viszont
igen.

   De peldaul testvereket sehol se....   :)
+ - Re: allatok jogai (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Az allatnak, mint erzo lenynek igenis joga van ahhoz,
>hogy az ember kimeletesen banjon vele,

  Mar miert lenne joga??  Milyen alapon??
Ki irta, mikor es hol es milyen autoritassal???

  Masreszt mi a jobb az allatnak; ha kicsit rosszul bannak vele, de hagyjak
elni, vagy ha levagjak sonkanak???

> feleslegesen ne okozzon neki
>fajdalmat. 

  Szoval a hasznos fajdalom, az OK. Akkor az elveboncolast is annak
tekinthetjuk, hiszen sok fontos dolgot tanulhatunk meg belole.

>Mivel magyaraznad kulonben, hogy az allatkinzast a torveny
>mar a mult szazadban tiltotta, hogy a laboratoriumi allatkiserletek
>vegzeset szigoru rendszabalyok korlatozzak, amelyeknek egyeduli
>celjuk, hogy az allatok szenvedeset minimalizaljak?

  Mivel magyaraznam?? Politikai korrektseggel.   

>Ezekben az esetekben milyen "kara" lenne az embernek? Semmilyen.

  Hat peldaul nem jonnenk ra hol vannak a fajdalom gocpontok, hogyan reagal a
szervezet egyes stimulalasokra,stb.
+ - Minden amit a kizarasrol valaha is tudni akartal.... (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

....de sohase merted megkerdezni:

  Katolikus kizaras:

http://www.newadvent.org/cathen/05678a.htm
+ - Excommunication, avagy kizaras (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>A katolikus egyhazban olyan, hogy kizaras nem letezik. Az amit kizarasnak
>nevez az atlagember, az csupan a szentsegektol valo eltiltast jelenti, de
>nem az egyhazbol valo kizarast

  Dehogynem letezik, ha tudsz angolul forditsd le:

ex*com*mu*ni*ca*tion (noun):
 an ecclesiastical censure depriving a person of the rights of church
membership
(magyaran megfosztva az egyhazi tagsagtol)

  A tortenelem soran nagyon sok hires alak volt excommunikalva. Tegnap volt a
hirekben, hogy egy katolikus pap itt megnosult 72 eves korara, ami az
automatikus excommunikalast vonja maga utan.

  Azt elismerem, hogy nem konnyu elerni, de igenis kepes a katolikus egyhaz
arra, hogy valakit kizarjon a tagjai sorabol.
+ - Re:Erkolcs? Allatok jogai. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok,

Tengery Janos:
>>Tehat ha valakik eldontottek, hogy bigamiaban elnek, akkor a torvenyeknek,
>>vagy a tobbi embernek nem kellene, hogy beleszolasa legyen ebbe.
>Nem lehet ilyen dontest hozni, mert a jo erkolcsokbe utkozik.
Olyan nincs, hogy jo erkolcs. (Legalabbis abszolut ertelemben!).
A bigamiaban eloknek az a "jo erkolcs", ami megengedi a bigamiat.
Neked nem ez a "jo erkolcs". Az erkolcs koronkent es teruletenkent
valtozik, igy volt amikor a peldad jo erkolcsnek felelt meg:

>Ha minden szabad lenne, ami szabad akarattol fugg, akkor pl.
>rabszolgasag  is lenne, hiszen nyilvanvalo, hogy egyes nyomorban
>elo emberek onkent eladnak magukat rabszolganak.

Azaz a rabszolgasag is lehet "jo erkolcs". Miert kell masra
kenyszeriteni a sajat erkolcsi elkepzelesunket?

>A torvenyek csak olyan mertekben szolnak bele a csaladok maganeletebe,
>amennyire ez a tarsadalom erdekeben szukseges. A tarsadalom szempontjabol
>csak az a lenyeges, hogy hazassag kizarolag egy ferfi es egy no kozott,
>azok szabad akaratabol jojjon letre.
Rossz a kovetkeztetesed. Egyaltalan nem szuksegszeru, hogy a
tarsadalom szempontjabol ez lenne a lenyeges. Marmint, hogy egy ferfi
es egy no kozott jojjon letre, egy liberalisabb tarsadalom elfogadja,
hogy a hazassag akar ket ferfi vagy ket no kozott is letrejohet, ill.
tobb no egy ferfi na meg egyeb kombinaciok is lehetnek.

>Valojaban az iszlam vilagban tokeletesebb eletnek orvendenek a nok, s
>joval kevesebb a panasz, mint az europai vilagban.
Azert ezt nem mondanam, hogy "tokeletesebb eletnek orvendenek",
mindenesetre annyira nem sanyaru a sorsuk, mint amennyire az
europaiak elkepzelik. De tessek: maris itt egy pelda a "mas erkolcs is
lehet jo"-ra.

Ferenc:
>Csak eppen megtagadjak toluk a halhatatlan lelket, amelyet a
>ferfiaknal felteteleznek.
Nem is azt mondtam, hogy tokeletes az iszlamban a nok helyzete,
pusztan azt, hogy nem olyan rossz, mint amilyennek hisszuk.

>A pluralizmus kontoseben megbuvo erkolcsi relativizmust pedig
>elfogadhatatlannak tartom.
En nem. Az erkolcsot teljesen relativnak tartom, nem hiszem el,
hogy letezne abszolut erkolcs, a tortenelem legtobb disznosagait
eppen annak a kontoseben kovettek el, hogy a sajat erkolcset egy
nepcsoport abszolutnak kialtotta ki. (Lasd az inkviziciotol kezdve
a fasizmusig)

>Ilyen modon minden disznosagot (a rabszolgasagot, a kalozkodast, a
>gladiatori jatekokat, a hadifoglyok lemeszarlasat stb.) igazolni
>lehet.
Igen, lehet! Konyorgom, ha egy nepcsoport osszes tagja elfogadja
sajat magara ervenyesnek pl. a gladiatori jatekokat, akkor
nincs jogunk ezt biralni.

>Igenis van moralis fejlodes (legalabbis az elveket illetoen),
>es ebben igenis a mi civilizacionk (eppenugy mint a termeszet
>megismereseben) elen jar.
Moralis valtozas van, de ez nem feltetlenul fejlodes. Bar a
latokorunk ketsegkivul szelesedik folyamatosan, hiszen az osok
peldajat is latjuk, ilyen ertelemben lehet fejlodesnek tekinteni.

Az allatok jogai:

Tengery Janos:
> Meg az ujszulottnel is igy van: ha az ujszulott peldaul passziv
> vagyoni jogot is tartalmazo orokseget orokol, akkor ugyanugy
> teljesitenie kell a passzivumot, mint barki masnak. Ezzel
>szemben az allatoknal semmi ilyesmirol nem tudunk.
Az allatok is orokolhetnek vagyont (ugy hallottunk mar peldat ra),
ezek szerint lehetnek jogalanyok, masreszt neveztek mar ki szamarat
szenatornak.

Sziasztok,
Juan

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS