Tamas:
>addig amig te nem elted ezt meg egy szemelyes tapasztalaton
>kereszul, addig nem is tudhatod hogy letezik. Addig pedig lehetsz
 ..
 ..
>kell. Mi ebben az, ami nem stimmel ?

Pont a szemelyes tapasztalat. Marmint az, hogy parszor mar voltam
szerelmes, szerintem nagyon, de meg soha nem ereztem olyasmit, hogy igazi
vagy nem igazi. Nyilvan attol hogy en meg nem ereztem letezhet ilyen, de
eppen mivel nem ereztem ugy gondolom hogy nincs, hiszen ha lenne mar en is
ereztem volna.
De forditsuk meg a dolgot. Valaki erzi, hogy itt az igazi. Ez az erzes a
jovobe lat? Tehat akkor mar nem is johet kozbe semmi, ami ezt a kapcsolatot
alaasna? Vagy barmi kozbejohet, a kapcsolat regen megszunt, de mivel volt
erzes, akkor is o volt az igazi?

>elobbi kapcsolatuk az igazi, csak utolag esetleg atertekeltek. Tehat
>egyeni meggyozodesekrol beszelunk, ez is itt a mervado.

Igy van, ebben a kerdesben kulonbozik a meggyozodesunk, bizonyitekot pedig
egyikunk sem tud szolgaltatni.

>Ez azert egy eleg mas megkozelites.. Ami lehet azert, mert maskepp
>fogalmaztal, meg azert is mert masok a tapasztalataid.

Persze hogy azert. Sok embernek sokfele tapasztalata van. Egyik sem kulonb
a masiknal. Egyik is kijelentheti, hogy ugy vannak a dolgok ahogy o
tapasztalta, meg a masik is. Eppen ez tortent.

>Es a bibi pont ebben van, es ezert tulajdonkepp ertelmetlen egy vita.

Szerintem nincs vita, velemeny, illetve tapasztalat kulonbseg van.

>Mi a boldogsag mertekegysege ? Ugy gondolod, hogy akkor boldog
>csak igazan az ember, ha az elete vegen osszegyult neki kello
>boldogsag-mennyiseg ? A problema csak ott van, hogy meg nem

Nem nagyon van mertekegysege. Akkor nevezhetunk valakit boldognak, ha o
annak vallja magat. Es ehhez bizony nagyon kulonbozo dolgok kellenek. Lehet
hogy egy darabka szaraz kenyer is eleg a boldogsaghoz. A peldamban inkabb
az elet vegen mintegy osszegzesre gondoltam, amikor valaki nem sokkal a
halala elott ugy erzi hogy boldog volt az elete, akkor a batyujaba sikerult
elegendo boldogsagot osszegyutenie.

>most mi van, most mennyire vagy boldog. Azt viszont nagyon is
>tudod, es ez a mervado a kerdes pillanatnyi megiteleseben.

Azert nem mindig es mindenki ugy iteli meg a dolgokat, hogy most
pillanatnyilag o eppen milyen helyzetben van. Van aki kepes egy kicsit
objektivebben is vizsgalodni.

>nem az volt, nincs is mirol beszelnunk). Ha az eletunk vegen sok-sok
>boldogsagot gyujtottunk ossze, legkesobb akkor eljuthatunk oda,
>hogy a parunk az igazi volt.

Nem latok osszefuggest a boldog parkapcsolat es az "igazisag" kozott.
Hacsak nem definialjuk ugy az igazit, hogy ha eletunk vegeig boldogok
voltunk valakivel, akkor o volt az igazi. Dehat ez fabol vaskarika,
onmagaval akarunk bizonyitani valamit. Ha vegig boldog volt, akkor a
boldogsag bizonyitott. De mibol tudhatom, hogy igazi volt-e?

>Van aki hisz benne, van aki nem. Van aki az elete vegen fogalmazza

Ja, igy mar ertem. :-) Hittel konnyu, ott ugyanis semmi nem bizonyithato.
Csakhogy hiaba hiszem valakirol, hogy o az igazi, ha megsem az, mert kesobb
borul a kapcsolat. Es ha nem borul, meg akkor sem biztos, hogy nem lett
volna egy meg jobb, meg igazibb, csak nem sikerult megtalalni.

>egy TARSAT keresunk, akivel jol erezzuk magunkat, akivel oromet-
>banatot megoszthatunk, lehetoleg minel hoszabb ideig.

Ez teljesen rendben van.

Udv.:

Az amerikai klonozas kapcsan megint fokuszba kerult az embrio fejlodese..
Egyik riportban hallottam, hogy a megtermekenyites utan egy ideig meg a
petesejt onalloan szintetizalja a feherjeket, majd csak utana a kozos
genallomannyal rendelkezo sejtmag. Es amig csak a petesejt, addig meg nem
beszelhetunk emberrol, de meg embriorol, sot preembriorol se, csak egy
ivarsejtrol, azzal pedig azt csinalunk amit akarunk. Ennek fenyeben az
esemeny utani tabletta teljesen oke, semmifele gyilkossagrol nem
beszelhetunk.

Udv.:

Sziasztok!

Zolinak:
> Jómagam azon kategóriába tartozom, akiket a hívok langyosnak
> tartanak, mert nem képesek teljesen átadni magukat a hívo
> életnek. Azonban mégis a szívük mélyén ugyanazt szeretnék:
> szeretni, szeretni és szeretni.
Nagyon fontosnak tartom en is a szeretetet, azert van mas nagyon
fontos is az eletben (a felsorolasom nem sorrendet minosit):
a huseg, az ertekek megorzese, egymas megbecsulese, az egymasra
valo odafigyeles (itt nem kizarolag csak a parkapcsolatra
gondolok)...stb.

> mert bár a címe mást sugall, hihetetlen, de egy pszcihológus
> írta és ha valaki a benne írtakat megfogadja...
Palhegyi Ferencet jol ismerem. Meg a foiskolan kellett tole
olvasnunk pszichologiai alapismeretek temakorben. Valoban
pszichologus, de azert egy kicsit ki kell abranditsalak. Annak
idejen meg a szuleimet is tanitotta, rendkivuli egyeniseg volt,
ok csodaltak is a hihetetlen nyugalmaert, gyerekszereteteert.
Mostanaban azonban csak reformatus eloadasokat tart.
Tehat valoszinuleg az emlitett konyv is ilyen szellemben
irodott. Ez meg persze nem jelenti azt, hogy nem lehet jo, nem
lehetnek benne megszivlelendo dolgok, csak az ismereteket
akartam egy kicsit pontositani.

> Egy jó házasság nem feltétlenül azt jelenti, hogy férfi és no
> között nincs ellentét, nincs vita, nincs veszekedés.
> ... a lényeg, hogy ilyenkor mindkét fél törekedik a
> megoldásra, a békére...
Errol irtam par cikkel ezelott, hasonlo tartalommal az "igazi"
temakoreben.

> Házasság vagy nem házasság? Sajnos az emberi törvények
> manapság már lehetoséget adnak arra, hogy férfi és no együtt
> éljen házasság nélkül...
Ezzel a szemlelettel nincs is semmi gond addig, amig a ket fel
nem gondol csaladalapitasra. Tudom, gyereket fel lehet nevelni
sima parkapcsolatban is, ahhoz nem kell hazassag.
A felelossegerzet sem egy darab papiron mulik. Az a szomoru,
hogy ez nagyon nem igy van. A vegig-nem-gondolt dontesnek
kizarolag a gyerek issza majd a levet. Biztos vagyok abban, hogy
sokan meg is teszik ezt, de az ovodaban, iskolaban a gyerekuknek
kell a ferde tekinteteket nezni, a csipos megjegyzeseket
hallgatni, amit meg egy kisgyerek ertelmezni sem tud, de mar
szembesulnie kell azzal, hogy a szuleinel valami hibadzik,
valami nem stimmel.
Mert sajnos meg manapsag is ropkodnek a megjegyzesek (ugy a
gyerekek, mas szulok, mint -sajnos- a pedagogusok koreben is, es
itt szemlesutve kell vallalnom, hogy en is ezen a palyan
dolgozom, tudom, mirol beszelek, bar en magam nem sorolom magam
azok koze, akik eloiteletekkel elnek. Mindig a csaladi hatteret
nezem, hogy mit adnak meg a gyereknek erzelmi teren, mit nem, az
a legkevesbe sem foglalkoztat, hogy miert visel mas nevet a
gyerek, mint ami mondjuk a gondviselo vezetekneve. Nekem az a
legfontosabb, hogy erzelmileg kiegyensulyozott gyerek legyen, ha
nem igy van, akkor nezzuk meg, mit tehetunk ennek erdekeben).
Itt lep eloterbe a felelossegtudat. Ne csak a partnerem erezze,
hogy vallalom ot, kitartok mellette, de erezze a gyerekunk is,
sot elsosorban o, mert o a vedtelen, a kiszolgaltatott.

> azt állítom, hogy ha valaki törvényes keretek között is fel
> meri vállalni azt az embert, akivel együtt szeretne élni, az
> szeret igazán!
Ez igy nagyon kemeny megfogalmazas:-), szeretni lehet
hazassagkotes nelkul is, annak viszont erzesem szerint van
igazsagtartalma, hogy az az ember biztos az erzeseiben, aki a
hazassagkotest is vallalja. Sot talan meg az is igaz lehet, hogy
aki hazassagot kot, sokkal inkabb megkiserel erofesziteseket
tenni a kapcsolat rendezesere. Az en tapasztalatom a
kornyezetemben eleg kedvezotlen e temaban. En azt latom, hogy
nagyon feluletes ismeretseg alapjan koltoznek ossze a parok,
es nagy altalanossagban nem is tart a kapcsolatuk par honapnal,
(jobb esetben) 1 evnel tovabb. Ennek ellenere azert el bennem az
optimizmus (mindig is optimista lelek voltam) :-), hogy ez azert
nem torvenyszeru, lehet ezt maskepp is.(Csak keveseknek
sikerul). Es itt jon az a bizonyos sokat emlegetett
felelossegerzet- es vallalas. Ez pedig papirtol fuggetlen,
inkabb szemelyfuggo.

> ... és egyáltalán nem 100 százalékosan biztosak abban, hogy
> halálig ki fognak tartani amellett az ember mellett, akivel
> összeköltöznek.
Ebben sajnos azok a parok sem lehetnek biztosak, akik hazassagot
kotnek.:-((

> szeretni az életben csak egyszer lehet, de azt a sírig!
Szeretni nem csak egyszer lehet.:-) Ha ez igy lenne, nem lenne
ertelme az "igazi" kifejezes tartalmanak, amirol epp most folyik
a vita.

En orulok a velemenynyilvanitasodnak, mert a ferfiak azok, akik
altalaban hazassagellenesek, es a nok a hazassagpartiak.

Remelem senkit nem sertettem meg a velemenyemmel, mert ez nem
volt szandekomban.
Gyongyi
"A "HA" CSUPÁN MENEKÜLÉS."

Szia Sucy,

> Ja, es meg valami.... Nem en keresem a lanyt, hanem egyszer
> csak ott lesz elottem... Es ebben 100% biztos vagyok...

  Ebben elterunk. En ugyanis keresem. De en is biztos vagyok benne,
hogy egyszer ott lesz elottem. De nem feltetlenul azert mert kerestem.
Akkor meg minek keresek? Sokat valtozom, formalodom kozben.

  Gazso

 irta:

> >En ugy gondolom, hogy az elet ertelme nem ennek az
> >"igazinak" a keresese,
> En is igy gondolom, es az aki keresi az sem feltetenul az ellentetet
> gondolja ennek. Viszont egy jo es ertheto torekves ami alol nem sokan
> fuggetlenek  - jo addig, amig nem a megtalalasatol tesszuk fuggove a
> boldogsagunkat, ertheto azert mert az ember altalaban magaban
> nem talalja meg ezt a boldogsagot.

Na most, ha a boldogsagunk nem az "igazi" megtalalasatol fugg, de magunkban
sem talaljuk meg azt, akkor megis honnan? ;-)

> >boldogsagot nem erdemes egy masik szemelytol varni.
> Igazad van. Ahogy altalaban mukodik: a mindennapjainkban van
> koze ahhoz, hogy hogyan erezzuk magunkat, hogy ki van mellettunk.
> Senki nem el teljesen fuggetlenul a kornyezetetol, nincs is szukseg
> erre. Ahogy jobb: a boldogsag magunkban van. Viszont az utobbi
> esetben meg ettol a boldogsagtol fugguk, ami megtalalasa nem
> konnyebb, mint az igazit megtalalni.. es ehhez
> mar szerintem tenyleg kell batorsag.

Nem hiszem hogy fuggenenk ettol a belso boldogsagtol (ha egyszer
megtalaltuk)... illetve fuggeni fuggunk tole, de mivel ez a boldogsag a
sajat eletunk, mi magunk vagyunk, ezert ezt kijelenteni tautologia :-)

> >Es abszolut nem vilagos (nekem ugy tunik, hogy igazabol
> szamodra sem),
> >hogy mibol es hogyan ereznenk, tudnank azt, hogy a szoban forgo az
> >igazi-e vagy sem (lasd meg alabb)...
> Ezt valoszinuleg nem fogja tudni senki megmondani Neked. Ezt erezni
> kell. Es meg akkor sem biztos, hogy ugyanarrol beszelunk. :-)

Na igen, kb ezt a valaszt vartam ;-)

> >> Ismerve lehet meg az igazinak az is, hogy ugy teszel meg mindent
> >> a szeretett szemelynek, hogy azert teszed, mert akkor erzed jol
> >> magadat, ha megteheted. Tehat nem erzed aldozatnak, nyugnek,
> >> hanem valamifele boldogsag tolt el, hogy olyat tettel, amitol o
> >> jobban erzi magat, boldogabb tole.
> >Nekem szemely szerint ez a hozzaallas nem fuzodik egyetlen
> >szemelyhez, en mindenkivel igyekszem igy viselkedni.
> A lenyeg elkerulte a figyelmed. Az igazinal nem kell igyekezni..

Igyekezni csak azoknal kell, akiket meg nem ismerek (elegge), vagy akikkel
szemben eloiteleteim, felelmeim vannak. De eleg sok (es egyre tobb) ember
van az eletemben, akiknel egyaltalan nem kell igyekeznem.
Ugyanakkor meg nem hiszem, hogy akar a legjobb kapcsolatban is ne lennenek
hullamvolgyek, problemak, krizisek, amikor igenis igyekezni, dolgozni kell,
hogy a kapcsolatot osszetartsak...

 irta:

> Nem kivanok en megitelni senkit. Az nem az en dolgom.

Ez inkabb Sucynek is szolt, mint neked. Nala sokkal inkabb latszik ez az
"en
hivo vagyok, tehat kulonb, mint masok" hozzaallas :-(

> De ha picit is felelosen akarok elni, akkor kotelessegemnek erzem
> felhivni a biztonsagi
> lukakra a figyelmet :-) A masik ember elete az ove es nyilvan o dont
> rola, viszont nem mindegy, milyen informacioknak van a birtokaban!

Ez igaz. De az informacio onmagaban nem jelent semmit. Informaciobol
altalaban mar igy is tobb mint eleg van. Csak tapasztalat utjan valhat a
dolog szemelyesse, ezt pedig nem tudod megadni senkinek.

> Egyetertek veled abban, hogy itt a Foldon vajmi kevesszer
> tudjuk meg, egy lepesunk a leheto legjobb volt-e. De ettol en
> meg torekszem a leheto legjobbat tenni :-)

Talalos kerdes: ha megkerdeznel ezer embert (vagy akar Magyarorszag, vagy a
Fold teljes nepesseget), szerinted hany akadna, aki azt allitana, hogy o
nem
torekszik mindig a leheto legjobbat tenni? ;-)
Mivel azonban kulonbozoek vagyunk, kulonbozo hatterrel, tortenettel,
kulonbozo helyzetekben (meg akkor is ha elso ranezesre esetleg hasonlonak
tunnek), az ami szamodra a leheto legjobb megoldasnak tunik, egy masik
ember
szamara haszontalan, vagy eppenseggel katasztrofalis is lehet. Es viszont.
Peter