Kedves Kalman,
> Endre, az OMH eredmenyeirol:
>  >Azer' erzed, csak igy csipobol... :DDDD
> Nem, nem erzem. Ez meg mindig 'csaladon belul' van.
> Nem arra vagyok kivancsi, hogy egy gyanus honlapon
> miket tulajdonitanak az OMH-nak, hanem arra, hogy
> az OMH maga publikalta-e ezeket az eredmenyeket,
> hozzajarult-e ahhoz, hogy mas tegye ezt meg a meresekkel,
> es elfogadja-e az altalad preferalt ertelmezest (bar ez utobbi
> mar lenyegtelen). Tehat nemcsak fuggetlen meresekre,
> hanem a fentitol fuggetlen forrasokra, mediumokra is szamitok.
> Azt hiszem, ez fair keres.
Most nem jellemzem a reakciot, de hogy oruljon a lelked, idot szakitok
ra, hogy utanajarjak.

Endre

Sziasztok!

Hangsulyozom azt, ami mar kiderult, miszerint itt a "gravitacios
hullam" nem a gravitacio valtozasa, hanem magat a gravitaciot, a
_tomegvonzast_ kozvetito "valamilyen" (tagulo esemenyhorizontok
sorozata) longitudinalis, korpuszkulanelkuli hullam, mely
termeszetebol adodoan nem nyelodik el. Tehat kulonbozott a definicio,
ez pedig nem csoda, ha felreertelmezeseket okoz.

Megjegyzem, hogy szerintem a hagyomanyos ertelemben vett "gravitacios
hullam" elnyelodesenek vizsgalatahoz nem kell feltetlenul dualis
pulzarokat keresni. Nezzuk meg, hogy jol adoptaltam-e a pulzaros
merest.
 Egy olomtarcsat fel kellene erositeni egy motor tengelyere
(vizszintes es hosszu), a tarcsat egy ureges olomgombbe vagy -dobozba
helyezni, amin egyetlen lyuk van, megpedig a tengely szamara. A gombot
a tarcsaval egyutt egy nagy erzekenysegu merlegre helyezni, a (fekvo)
motort ugy rogziteni, hogy fuggolegesen elmozdulhasson (vizszintes
tengelyen elfordulhasson), tehat hogy merheto legyen az olomresz
sulya, ne tartsa azt fixen. Ezutan figyelni, hogy valtozik-e a suly
attol, hogy forog az olomtarcsa.
A tarcsa a mozgo tomeg, mely (hagyomanyos ertelemben vett) gravitacios
hullamokat kelt, ami viszont elnyelodik az olomburkolatban. VAGY, es
talan ez jobb: vizsgalni a forgo tarcsa sulyat siman, valamint
olomburkolatban. Ha van kulonbseg, akkor sracok vagyunk, mert
elnyelodott a gravitacios hullam. Kernek egy referalast.

Kedves Zoltan,
> Tegyuk fel, hogy a gravitacio...
:) Mondj jobbat. Learnyekolt lezersugar majdnem zerus gravitacioban.
Az egyik tarcsanal kvazi fazist fordul a diffrakcio.

> Utanaszamoltatok, hogy az adott tomeg (-eloszlas) milyen mertekben
> modositja a teret, es az a feny utjat?
Milyen teret? Tehat nemes egyszeruseggel: milyen a ter? (Ezt tudni
kene a szamolashoz.)

Andras:
> Feltetelezesem szerint az itt bemutatott grafikonok egy valahol
> valoszinuleg leirt kiserleti elrendezes eredmenyenek egy
> az eredeti szovegkornyezetbol onkenyesen kiragadott abrai lehetnek.
> Sehol, semmi konkret utalas nem talalhato az eredeti jegyzokonyre
vonat=
kozoan,
> a megadott hivatkozas ("...az Orszagos Meresugyi Hivatal megismetelt

>  ..1997.05.26..") informaciotartalma gyakorlatilag nulla.
> ...
Igen, valoban. Rendben, hogy jollakj, utanajarok neked. :)

> Az elso abrahoz tartozo kiserlet menete erthetetlen, valoszinuleg
> itt is a hianyzo jegyzokonybol kiragadott reszletet latjuk.
A leirast megtalalod a korabban tobbszor is megadott URL-en.

> A "Pb around" es "without" gorbek
> kozotti kulonbseg a grafikon alapjan olyannyira szamottevo, hogy
> ez szignifikansnak tekinthetjuk. Azonban a "without" gorbe az elso
> abrabol szarmazo pm4-es gorbejek felel meg, amely tehat igy
> szinten egy olomtarcsaval kapott jelenseg.
Nem felel meg. Kisse torzult az abra, mivel ez ket szkennelt abra,
egymashoz kepest el vannak csuszva es fordulva is, raadasul az egyik
abran 0.1-ig megy a skala, a masik csak 0.09-ig, ezert egy kis Free
Transform-mal egymasra illesztettem oket ugy, hogy a segedegyenesek
eppen egymasra essenek, igy pontosan osszehasonlithato a ket gorbe (a
vastag vonalak). Lathato, hogy bar hasonloak, de nem azonosak. Meg
akkor sem, ha horizontalisan probaljuk egymasra illeszteni oket (akkor
viszont mar elcsusznak a tengelyek), akkor is vannak kulonbsegek.
Mellekeltem privat levelben.

> A felbevagott es danamiddal potolt tarcsak helyzetebol adodo
grafikonok
> az elobb emlitett grafikonok elteresehez hasonlo, azoktol
> szignifikansan (valoszinuleg) nem ternek el.
Igen. A danamid ugy tudom konnyu anyag, ezt mint irja, csak
_mechanikus_ okbol ragasztottak ossze a _felbevagott_ olomtarcsakkal,
hogy ne remego kezzel kelljen tartani oket. A meres megfelel annak,
hogy a danamid gravitacios tere tavolrol sem olyan "agressziv", mint
az olom, tehat nem "zavar be" a meresbe..

> Felado :  [Finland]
> Idopont: Mon Jul  1 15:33:17 CEST 2002 TUDOMANY #1873
> Kedves Voros Janos,  @@@ Jozsef lesz az... /// moderator @@@
Marmegin... :) Elnezest.. :) Jozsi, megengedem, hogy leimrezz!!! :)))

Endre

Mit szoltok a mar harom honapja letaposott hajdubihari buzakorokhoz?
Ha lennenek idegenek, vajon csak ezen egyszeru, mar megszokott kerek nyomot 
hagynak maguk utan?
Es mit szolnak ehez az UFO szakertok, kihasznalva az emberek hiszekenyseget?
  Udv Csaba.

Lajos:                                                                
>> Olyan kiserletet kell tervezni, ami 1000 - 10000 tudatos dontesre  
>> adott egyetlen motoros (kezmozdulat, szemmozdulat) valasz idejet   
>> meri.                                                              
Gogy:                                                                 
> Nem jó, mert az az elofeltetelezesed benne, hogy ezek a             
> dontesek linearisan kovetkeznek egymas utan!                        
Olyasmire gondoltam, hogy egy hangjelre elszamolsz ezerig             
es amikor kesz vagy megnyomsz egy gombot. Szerinted az egyesevel      
valo szamolas nem linearisan tortenik az agyban?                      
Lajos

Sziasztok,

> A 230V-on hamarabb kiego 220V-os villanykortenel is ketelyeim
> vannak, hogy ez egy statisztikailag igazolt adat. El tudom kepzelni,
> hogy az izzoszalak jellemzoiben a gyartas soran nagyobb szoras van,
> mint a +5% feszultseg; es hogy a 220V-os izzo sem 220V-ra volt meretezve,
> hanem valamivel magasabbra.

Igaz. A 220 V-os es a 230V-os spiral kozott olyan jelentektelen elteres van,
hogy nem is gyartanak ketfelet... :) Ebben az esetben (220V vs. 230V)
elegendo a spiraltartot kisse szethuzni, hogy az effektiv spiralhossz kicsit
megnojon.

> A mai 230V-os izzoknal viszont meg vagyok rola gyozodve, hogy 210V-ra
> vannak meretezve. ;-)

:-)))

Az izzo elettartama szempontjabol nem csak a spiral felelos, meg nagyon sok
hibalehetoseg van: igaz, ezek tobbseget a spiral kiegesebol lehet
eszrevenni... Pl. ha levegos a bura.

> Nincs itt veletlenul (ex-)Tungsramos listatag, aki erdemi informacioval
> tudna szolgalni a temaban?

De van... es meg csak nem is "ex-" :-)) Egyelore...

Udv,
--
Tibcsi(R) - nagyt2-at-lihunnt1.light.ge.com

Gyulanak
Az alabb idezett soraiddal gondjaim vannak.
> Felado :  [Germany]
>   Az a baj, hogy a 'ter' amiben elunk, az sajnos nem olyan, amilyennek
> hisszuk. Nem euklideszi, sajnos. Elmesz a Merkurra, megtoltesz egy
> uveget vizzel, bedugaszolod es hazahozod: kilovi a dugot. Azert, mert
> a Nap gorbiti a teret, ott nagyob az uveg terfogata, bar a kulso
> hatara ugyanaz.
> Gyula
Nevezetesen az, hogy a Nap tomegenek es kozelsegenek
tergorbito hatasa nem csak az uvegre (terfogatara) van
hatassal, hanem a vizre is, es feltehetoleg kb. egyforman
valtoztatja meg az uveg + a viz terfogatat. De az is problema,
hogy a Nap kozelsege miatt eleg forro hely a Merkur (foleg
a nappali feltekeje), akad ott tobbszaz fok is Celsiusban.
Igy legfeljebb vizgozzel tudnal megtolteni ott egy uveget.
Azon nem filoztam, hogy ez a tergorbito hatas az uveg
terfogataban valoban novekedest okoz vagy sem, de
egy joval magasabb forrpontu folyedekkal megtoltve ott
az uveget - erzesem szerint - hazahozva nem tortenne
semmi kulonos, vagyis nem lone ki a dugot. annal is inkabb
mert a folyadek terfogata a lehules miatt csokkenne.
(Az uvegnek - sok mas anyaghoz viszonyitva kozismerten
kicsi a hotagulasa, mig a folyadekoke altalaban nagyobb.
Lasd: higanyos vagy mas folyadekkal toltott homerok.)      
Udv.: S. Zoli

Sziasztok!

Szokoly Gyula irta:
: Eddig jol latom?
Igen.

: Ha igen, akkor ki ellenorzi a foldeleseket?
Van olyan, hogy "elektrische Abnahme", azaz kijon az epitesi hivataltol a
pofa, miutan a hazepito kozolte veluk, hogy megcsinaltak a villamos
halozatot. Utana soha tobbet nem ellenorzik a konnektort. Az egyetemen itt
2 eves periodusidovel ellenorzik a 230V-os *gepeket* (nem a konnektort),
de ezt az egyetemi villanyszerelo csinalja maganszorgalombol (bar lehet,
hogy elo van irva valahol ez).

: Csak ugy sztori szinten: anno az ELTE-TTK-n valaki behuzott egy koax
: network drotot ket epulet koze. Amikor megprobaltam osszedugni, akkor
: eleg szepen megrazott. Kimertuk, 180V volt. Pedig elmeletileg a drot is
: meg a keszulek is foldelt kellett legyen (igaz, kulon epuletben).
Akkor el volt tolva a koax halozat. Egy koax halozati kartya kimenete
foldfuggetlen (kellene, hogy legyen), eppen ezert a koaxkabelt pontosan 1
vegen kell foldelni.

: Masik sztori: Berlin
: (Nyugat-). Kb. 60-as evekben epult haz. Beleneztem a konnektorba egyszer
: (nem mukodott). Ott vigyorgott az 5cm-es drot a vedofold es a konnektor
: 0 vezeteke kozott, igazi foldeles nem volt.
Ez a keletnemeteknel is teljesen normalis es szabvanyos epitesi technika
volt (lakotelepeken szinte csak ez van). 5 eve volt a GURU-ban egy ilyen
foldelesi hitvita (#1039--#1047 szamokban), jol le is csesztek
Magyarorszagrol, hogy ilyen nincsen, mire meg a DIN-szabvanyt is
kikerestem (utana maganlevelezesbe ment at a dolog, de ezt nem oriztem
meg).

Vegso soron mi van? A hazban valahol ossze van kotve a 0-as es a vedofold.
Ha tehat csak keteres vezeteket huzol minden konnektorhoz, es a
konnektorban csinalod meg az atkotest, az is jo vedofoldelesnek. Baj akkor
van, ha a falban eltorik a kombinalt 0/vedofold vezetek es tobb konnektor
van parhuzamosan kotve ugyanarra a 0/vedofold vezetekre. De ilyen
megfontolasbol haromeres kabelnel is eltorhet a vedofold kabele.
Nem akarom a regi erveket es ellenerveket folhozni, ezek a fenti GURUkban
epikus terjedelemben megtalalhatok.

Alapvetoen mindenfele erintesvedelmi rendszerhez lehet olyan esetet
konstrualni, ahol a gyanutlan delikvenst halalos aramutes eri [lasd az
aktualis esetet, miszerint 2 repulogep nem tud osszeutkozni 10 km magasan,
mert 1) a legifolyosoban allitolag iratlan szabaly a "jobbra tarts" 2)
utkozeselharito radarjuk van /EU-ban eloiras/, ami 60 km-re elore jelzi az
ellenfelet]. A kerdes az, hogy milyen valoszinuseggel fordul valami elo.
Szerintem egy keszulek gyakrabban hibasodik meg, mint ahogy a falban torik
a kabel. A konnektor atkotese egy zarlatos keszuleknel is ved, viszont
ilyen esetben persze nem old le a fi-rele.

Udv,
marky

a mult heti elet es tudomanybol ket erdekesseg.

1. a cimlaprol egy fotomodell pillant rank. a kep alairasa:
"Bea megis cimlapfoto lett az elet es tudomanyban." A fotot
az udvarlas, parvalasztas, hazassag evolucios hattererol
szolo cikk illusztraciojakent kozlik, de elaruljak a valodi
hatteret is. a TV2 azota mar megszunt "leggyengebb lancszem"
cimu musor egy alkalommal magyarorszagi fotomodelleket hivott
meg, akikrol kiderult, hogy tobbnyire nem csak szepek. Am a
musorvezeto -- akire a licence ezt a szerepet osztotta --
valogatott gonosz serteseket vagott a jatekosok fejehez. Az
egyik sertes igy hangzott: "maguk sem lesznek cimlapfotok az
elet es tudomanyban." A szerkesztoseg nem hagyta annyiban a
dolgot.

2. a levelezesi rovat vezetoje lathatoan nem eloszor viv
meddo csatat egy martfui olvasoval, aki szerint einstein es
hawking elkepzelesei az idorol tevesek. a valaszban egy weores
verssel probalja lezarni a meddo vitat a rovatvezeto. A vers
cime (az Osszegyujtott Irasok szerint) Kisfiúk témáira, igy szol:

	KARESZ HÜJE
	GYÖNGYI HÜJE
	csak én vagyok okos
	énnekem a segembe is felyem van