Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 2051
Copyright (C) HIX
2002-12-29
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: *** HIX TUDOMANY *** #2047 (mind)  6 sor     (cikkei)
2 Re: Inga. (mind)  49 sor     (cikkei)
3 jo tanarnak lenni? (mind)  43 sor     (cikkei)
4 Re: hinta - Gergo, Starters koszonom :) (mind)  184 sor     (cikkei)
5 ter (mind)  9 sor     (cikkei)

+ - Re: *** HIX TUDOMANY *** #2047 (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Fotisztelendo Ur!
Kedves Voland!
Egyik szemem sir, a masik nevet.
Koszi a gyujtemenyt.
Ennyi marhasagot ennyire koncentralva meg nem lattam.
Janos
+ - Re: Inga. (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Kedves Csaba !

>Rogton fel is merul a kerdes, vajon mit tud komunikalni egy rudra
>fuggesztett aranytalan tomeg? El kell aruljam, hogy sokmindent, csak
>azokat ertelmezni is kell.

Lathato, hogy nehezen tudod meggyozni a vilagot arrol, hogy
eddig ismeretlen hatas, vagy tavolrol hato kozmikus erok
tartjak mozgasban az ingadat, amig nem zarsz ki egy csomo
kozelebbi hatast. Mindeddig csak szavakban allitottad, hogy
hohatas, legmozgas szerinted kizart, gyenge foldmozgasok,
epuletrezgesek kizarhatok. Minthogy ezeket mind egyutt rendkivul
nehez kizarni, rogton felmerul, hogy valoszinuleg tevedsz.
Amig nem tudsz igenyes meresekre hivatkozni, melyek igazoljak
allitasaidat, addig turelemmel var a vilag, de ne csodalkozz,
hogy nem mozdul.

Into peldakent alljon az Egely-kerek, melyet Egely szerint
tudomanyosan tisztazatlan ero mukodtet, ezert sokszor korholta
mar a tudomanyt, hogy kozombos a jelenseg irant.
Nem vegeztem ugyan ilyen kiserletet, de leteszem a foeskut,
hogy ha az Egely-kerek, vagy barmi alig surlodo herkentyu
kozelebe 2 db sorbakotott ellenallast vagy zseblampaizzot teszunk,
melyek eltero teljesitmennyel futik a levegot, forgo legorveny
jon letre a 2 nem egyforman intenziv, felszallo legaramlat kozott,
s a 'forgo levego' a targyat is mozgasba hozza.
Egely tud a hokonvekcios magyarazatrol, hiszen Vassy Zoltan fizikus
nagyon reg felhivta a figyelme't, hogy homersekleti egyenetlensegek
_igazoltan_ kepesek forgasba hozni targyakat, de Egely ennek
ellenere ragaszkodik ahhoz, hogy nincs magyarazat.
A vagyai ezt diktaljak. Erzekszervi uton kozvetlenul nem erzekelheto
fizikai hatasra alapozva hirdet csodat.
Ezzel mar reg a hitelet vesztette, s a tobbi 'felfedezese' ill.
nyilatkozatai ezutan erdektelenne valtak, a kello alatamasztottsag
hianya ill. csalas gyanuja miatt.
Remelem szamodra tanulsag.

>Allitjuk, hogy szomszedos bolygoinknak nincsennek sem gravitacios, sem
>magneses hatassal Foldunkre, vagy nincs kulonbseg a ter milyensegeben,
>ha a Fold epp a Nap es a Galaxismag kozott van, vagy ellenkezoleg,
>legalabbis muszereink keptelenek a hataskulonbsegeket kimerni.

Tudomasom szerint ez egyaltalan nem igy van.
Kaosz-elmeleti peldakent olvastam olyasmit, hogy egy Japanban
lehullo falevel is befolyassal lehet elvben Europa idojarasara,
azaz rendkivul gyenge hatas is beleszolhat iranyadoan, labilissa
valt kaotikus folyamatok tovabbi alakulasaba.

Udv: zoli
+ - jo tanarnak lenni? (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok !

Csak elkepzelem - de jo lehet tudomanytorteneti dolgozatokat javitani.
Tema:  Planck es Einstein munkassaganak meghatarozo szerepe
a XX. szazad elso evtizedeinek tudomanyaban.

Reszlet egy dolgozatbol:
A XX. szazad elso evtizedeiben nagy felzudulast keltett a
'Planck Einstein fia' cimu - relative tudomanyos fantasztikus
scifi horror. En specrel akkor meg nem eltem, igy a konkret
szereposztasra sajna nem emlexek, de ha nagyon kell,
fel lehet hivni mobilon a Nagyit, aki frappansan meg tudja
mondani, leven neki igen jo a memoriaja.
Dolgozatom 1. sz. mellekleteben irodalomjegyzek helyett
tehat a Nagyi mobilszamat kozlom.
1.sz. melleklet: Elerheto forras: 06-20-.....
(Dr. Nagyi Erno filmeszteta polihisztor szama)

Masik dolgozati tema:  A XX. szazad nagyszabasu elmeleteihez
vezeto utak merfoldkovei.
Reszlet egy dolgozatbol:
Adalbert Einstein alkonyatkor mindig setara indult a
Mariahilfer strassei lakasarol, de matematikai teteleken
me'lyen elgondolkodvan gyakran eltevedt. Egy alkalommal
a Bolzano-Weier Strasse-n at eljutott egeszen a Minkowsky terig,
aholis egy szokokutnal kacsakat kezdett etetni.
Kiplankolta, hogy a kacsak mindig egeszben nyelik le a nokedlit
ragatlanul, diszkret kvantumokban, de figyelmet inkabb a
kut-lefolyo orvenye kototte le. Latta, hogy a sotet lyukban eltunik
a kacsaknak szant eledel egy resze. Figyelni kezdte az
antigravitacioval folfele spricceltetett vizsugarakat
is, az 'alkonyati Doppler' miatt voros fotonoktol pompazo
napfenyben, es kulonosnek talalta, hogy az iment lentebb eltunt
nokedlik soha nem bukkannak fel ujra a csuda tudja mitol
elhajladozo vizsugarakban.
Ezert dolgozta ki hat frappans megnyugtato altalanos elmeletet
kulonfele elhajlasokra es anyagelnyelo lyukakra, de csak azok
szamara akik ertik.
Az elmeletet - leven a newtoni vilagfelfogas egyik alternativaja,
'alt.rel.'-nek - azaz alternativ realitas-elmeletnek kereszteltek
el frappansan.

Udv: zoli
+ - Re: hinta - Gergo, Starters koszonom :) (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!
Gergo:
> A hinta nem vegez munkat. A gravitacios ter konzervativ, ez miatt a
> negyedperiodus (egy fo:lfele) ugyanannyi munka, mint amennyit
> visszanyer (amikor lefele jon).
1. A hinta tekeri a tengelyet? Tekeri. Akkor munkat vegez rajta, ez merheto, di
namoval elektromos
teljesitmenykent kicsatolhato.
2. Ha folfele megy, tekeri a tengelyt? Igen, tehat munkat vegez. Ha lefele jon,
 tekeri a tengelyt?
Igen, tehat munkat vegez.
A villanykorteben is munkat vegeznek az elektronok, akar +, akar - iranyba hala
dnak. Pedig egyszer +, egyszer - iranyba mozdulnak el, megis minden esetben fel
izzik az izzoszal. Hasonlokeppen a hinta eseteben is mindegy, hogy milyen irany
u a tengelyre hato forgatonyomatek, hat ra, tehat mar csak csatolomechanika ker
dese, hogy linearis forgassa alakitsuk, ahol a teljesitmeny a suly fuggvenye. P
ont. Ez egyszeru matematikai es fizikai teny. Akkor is ha valaki valamikor kije
lentette, hogy a gravitacios ter konzervativ ezert nem vegez munkat, es mindenk
i annyi betojott, hogy senki sem mert utanagondolni. Maganugy. :)

> Ha legures terben lenne, es
> eltekintenenk a hinta kotelenek tulajdonsagatol, a vegtelensegig tudna
> hintazni. Egy ilyen idealis hinta energiamerlege 0. A realis hintaba
> azert kell energiat befektetni (munkat vegezni), hogy a legellenallast
> legyozze.
Koszonom a segitseget. Tehat ha van legellenallas, akkor csupan annyit kell bef
ektetni, amennyivel a legellanallast kompenzaljuk, a tobbit elvegzi a gravitaci
o.

> >> >Akkor energiat csatol ki a gyerek a gravitaciobol? Igen.
> >> Nem.
> >> Kepzeld el a gyereket egy urallomason. Bog, mert nem tud hintazni.
>> Ertem. Tehat megiscsak kell a gravitacio.
> Nem kell, ugyanugy lehet hintazni egy gyorsulo urallomason (Einsetein
> alt.rel.-je szerint), vagy ha a hinta ala egy magnest teszunk, a
> nyugalmi pontba (a padlora) pedig egy masikat.
Es? Es ez kit erdekel? Hat nem tokmindegy, mibol nyered a munkat? :) Egyebkent
nem azonos a helyzet, mint gravitacio eseteben. Ugyanis a magnes lefekezi a leg
ures terben hintazo gyereket es nyugalmi helyzetbe allitja, mig a gravitacio ne
m, mint mondtad. Szerintem mondjuk az is, csak kesobb, de ez nem lenyeges.

>> De a lenyeg: Ha elrakod a kotelet, es megprobalod te magad azon a
>> palyan "hintaztatni" a gyereket (az urallomason), amelyen egy
>> foldi hintaval haladna, azt tapasztalod, hogy hamar elfaradsz,
>> ellenben a Foldon hintazo gyerekkel, mert sokkal nagyobb energiat
> kell befektetned a folyamat fenntartasahoz, mint amit a foldi
>> gyerek befektet a pici kis hajlongasaval. A kulonbseget, mellyel a
>> foldi gyerek jobban jar, a gravitacio adja keplet szerint.
> Hat ezt nem ertem. Ha a vilagurben meglokok egy hintat, akkor az
> kormozgast fog vegezni (nincs az ero, ami visszahuzza az egyensulyi
> pontba).
Nem hintaztatod, hanem a manualisan probalod a hintazasi palyan tartani, tehat
az erot, melyet a gravitacio jelent, itt a te izomzatod nyujtja, ebbol ismerhet
o fol, hogy a gravitacio munkat vegez, mert a gyereknek nem kerul akkora energi
abefektetesbe a hintazas, mint neked, ha gravitacio nelkul manualisan, mesterse
gesen akarod fenntartani a folyamatot. "elrakod a kotelet, es megprobalod te ma
gad azon a palyan "hintaztatni" a gyereket"

> Kar, hogy pont most lattam ilyen gepet. Mindjart le is "eretnek zajgenerator"
-o
> > ztam, pont az epitojenek, nagyot nevetett. 600mW-os (felreertesek elkerules
e ve
> > gett: milliWatt) motor - egy modellmozdonybol - lengetett masfel kilot. Aka
rom
> > mondani, a gravitacio lengette, a motor csak fenntartotta a lenges maximuma
t. O
> Ezt nem ertem. Minek a motor, ha a gravitacio lengeti???
Lengesszinkronban mozgatja a tomegeket, mellyel fenntartja a lenges maximumat.
A motor felvett
teljesitmenye (betap) kevesebb, mint a tengelyen jelentkezo kimeneti teljesitme
ny (kicsat :)=).

> A motor tartja font a lenges maximumat (ami logikus), tehat _munkat
> vegez_, epp annyit, amennyit az inga veszit a lengesek kozben.
Tokjo, hogy megvalaszoltad a kerdeset. Ezt utana olvastam. :-DDD Te Gergo, vigy
azza mer okos vagy! Nehogy beledkossenek itten! :-D

> >> Nem. A gyerek izmaibol szarmazik.
> A gyerek izmai csak az elveszett energiat potoljak. A potencialis
> energia (a kilenges maximumaban) alakul at kinetikussa.
Igen.

>> Ha a gyerek izmaibol szarmazna, nem lenne szukseg gravitaciora,
>> mivel a szukseg es energia a gyerek izmaibol szarmazik.
> Es akkor mi fogja ot visszahuzni a nyugalmi helyzet fele?
Errol van szo. Kell a gravitacio, kulonben sokkal nagyobb befektetes fenntartan
i a folyamatot. (A latszatat.)

>> 1. Khm. A gyerek hiaba hajlong 2X gyorsan, nem hintazik 2X
>> gyorsabban.
> A gyorsasag csakis a kilengesi maximumtol fugg (meg a
> legellenallastol)
Errol van szo. :) Tehat nem a gyerek vegzi a munka javat.

> > 3. Ha feleakkora a gravitacio, felezodik a lenges frekvenciaja, ergo felezo
dik
> > a kinetikus energia, felezodik az ero, mely a hinta tengelyet kergeti. Teke
rget
> > i.
> A lenges frekvenciaja nem fugg linearisan a g-tol. A hinta tengelyere
> a mindenkori centripetalis ero hat.
Fugg a sulytol. Az pedig fugg a g-tol. De ez mellekes.

Starters:
> Azert kell egy ero, hogy letrejojjon egy rezgokor.
Igen. Tehat csak ennyi a betap, a tobbi mar premium.

> A gumi a hasznalattol eloregszik, de ez az anyagszerkezetet valtoztatja,
> nem "vesz ki" belole energiat. Hasznalj acelrugot es nem fog romlani.
Talan majd kiprobaljuk viszszintesen, ugy olyan mintha nem lenne gravitacio, cs
ak a rugo. Kivancsi leszek. De nem elsodleges, a gravitacio keznel van, minek a
 rugo.

> >De a lenyeg: Ha elrakod a kotelet, es megprobalod te magad azon a palyan
> >"hintaztatni" a gyereket (az urallomason), amelyen egy foldi hintaval haladn
a,
> >azt tapasztalod, hogy hamar elfaradsz, ellenben a Foldon hintazo gyerekkel,
> >mert sokkal nagyobb energiat kell befektetned a folyamat fenntartasahoz, min
t
> Az izmaid faradnak, mert Te vegzel munkat, akar gyorsitasz, akar fekezel
> valamit. Szerintem is pech - de itt nem ez szamit, a gravitacio nem igy
> mukodik.
Persze hogy nem. Viszont latod a kulonbseget:
1. Gravitacio eseteben van egy X betap es annak sokszorosa jelentkezik a tengel
yen forgatonyomatekkent.
2. Ha nincs gravitacio es nincs rugo/kotel, csak a betap, akkor azonos forgaton
yomatek eleresehez azzal azonos vagy meg nagyobb (veszesegek miatt) munkat kell
 _nekunk_ vegeznunk.

Utobbi esetben gaz van, elobbi esetben energiat, forgatonyomatekot nyerunk. Nem
 egyertelmu a kulonbseg? 2. esetben mi vegezzuk a munkat es nem nyertunk semmit
, 1. esetben csak toredek X munkat vegzunk (gyerek/motor), a tobbit a gravitaci
o nyujtja, melyet mivel nem mi vegezzuk, kicsatolhatjuk. Nem akarjatok kicsatol
ni? Nem kotelezo, fizessetek a villanyszamlat. :) Azt viszont kotelezo. Nem ide
gesito?

> >amit a foldi gyerek befektet a pici kis hajlongasaval. A kulonbseget, mellye
l
> >a foldi gyerek jobban jar, a gravitacio adja keplet szerint.
> Szamold mar ki, mennyi munkat vegez a gravitacio osszesen! A hinta
> oda-vissza mozog, tehat az osszmunka NULLA.
Az elektron oda-vissza mozog, megis vilagit az izzoszal. Megfelelo mechanikaval
 egyeniranyithato az forgatonyomatek, tehat a munka pozitiv lesz.

> Nezz utana a rezgokorok mukodesenek. Masreszt: mit gondolsz, mennyi
> teljesitmenyt lehet kicsatolni ebbol a rendszerbol? Idealis esetben
> 600MW-ot.
Mennyi teljesitmennyel mozgathatsz masfel kilot folyamatosan a hintazasi palyan
, amig csak el nem kopnak az alkatreszek? Nem 600mW.

> A rezgokor viszont meg rezonal is: megfelelo
> frekvencian SOKKAL nagyobb lesz a kiteres, mint mashol.
Nem forgatjuk, lengetjuk. Forgatonyomatek jelentkezik a tengelyen, mely egyenir
anyithato es
kicsatolhato.

> A gravitacio (vagy mas ero) a rezgokor letrehozasahoz kell, de osszesen
> NEM vegez munkat.
Akkor miert kell nagyobb energiat befektetni gravitacio nelkul? Mert potolni ke
ll a hianyzo
energiat. Gravitacio meglete eseten nem kell potolni, mert megvan. Miert?

> >kifaradt-e a hintazasban, azt mondja nem. Ha fele akkora lenne a gravitacio,
> >akkor a gyerek hiaba hajlongana 2X annyira, tehat nem a gyerek izmaibol
> Csak akkor rezonal, ha a gyerek PONT A MEGFELELO frekvenciaval hajlong.
> Ez kisebb gravitacional kisebb.
Igen. Nagy munka a gyereknek PONT A MEGFELELO frekvenciaval hajlongani? Nem. Cs
upan PONT A MEGFELELO pillanatban, tehat lengesszinkronban kell hajlongania.

> >szarmazik. Ha fele akkora lenne a gravitacio, akkor fele akkora kinetikus
> >energia vagna homlokon ha rossz helyen allsz (fele sebesseggel lengene a
> A sebesseg valoban feleakkora, az energia viszont a negyede. E = 1/2*M*v
> negyzet.
Tehat ketszer akkora sebessegnel negyszer akkora munkat kapunk. Es? Akkor is ke
vesebbet kell befecolni, ha van gravitacio mintha nincs, es manualisan potolni
kell.

> >ez nekem biznic, de azert eljohettek megnezni a kijelzoket, meg az elvagott,
> >ELMU-tol erkezo kabelt."
> Ha ez tenyleg meglenne, senki sem tagadhatna. De egy par kilos test
> rezonanciaja ehhez keves...
Ami kicsiben mukodik, mukodik nagyban is. A par kilo csak a mi fogalmaink szeri
nt kicsi. Sorlimit kozeledik, folyt kov. holnap Mizsei Janosnak.
Udv: Endre
+ - ter (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Ugyanigy az univerzum, beleertve a rajta kivul levo ures teret
>inhomogen
>tomegeloszlasu

Az univerzumon "kivul" nincs semmi. Ures ter sincs, sot ido sincs!

Ez termeszetesen nem zarja ki a hohalal lehetoseget.

Ferenc

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS