Kedves HANG!
Immar nem eloszor fordult elo velem, hogy meghatottan olvasom Agoston
me'lyen emberi, tomorse'gukben is sokat mondo szavait - es a tobbiek
(Peter, Marton, Zozo es sokan masok) zeneszeretettol arado sorait is.
Egyuttal Andrasnak is koszonom a pontositasait (HANG 708), amikbol
tobbek kozott az is kiderul, hogy nehany korabbi kijelenteset
felreertettem. Ezzel kapcsolatban, ha kisse tul hatarozott elozo
levelem esetleg bantoan hangzott, ezuton unnepelyesen elnezest kerek.
Par dolgot szeretne'k hozzatenni, foleg a racionalitas oldalarol,
annal is inkabb, mert Andras eszervekkel igyekszik allaspontjat
alatamasztani, es emiatt talan hasznos lehet az altala adott
"bizonyitas" hibasnak tuno logikai lepeseire ramutatni.
>> A Pareto-elv alapvetoen annak a felismerese, hogy egy csomo dolgot
>> nagyon gazdasagtalanul es esszerutlenul csinalunk.
>
1. Ez egy olyan interpretacio, ami az esetek bizonyos reszeben
stimmel, masutt viszont alapvetoen hibas. Egy muszaki alkotast nem
lehet 80 %-osan megtervezni, hogy megsporoljuk a tervezesi munka
80 %-at (mert ossze fog dolni); egy tudomanyos tetelt nem lehet
80 %-ig bebizonyitani (mert akkor az nem szamit tetelnek); egy igazan
komoly emberi kapcsolatot nem lehet 80 %-osra epiteni (mert akkor
idovel magatol fog visszaminosulni 20 %-ossa). Tehat ha felismerjuk
valahol, hogy a P-elv ervenyesul, tanacsos eltoprengni azon is, hogy
mennyire szuksegszeru az adott teruleten, mielott elkezdenenk
harcolni ellene. Es ha netan az jon ki, hogy nem elkerulhetetlen,
akkor sem az az elso, hogy megprobaljuk elkerulni, hanem elobb
megnezzuk, hogy milyen jarulekos hatasai vannak - hogy az
ara'nytalansag tenyleg valos-e, vagy csak latszolagos.
2. Jelen pillanatban Andras 80/20-as okfejteseben a legdurvabb
csusztatast - mondhatni, elvi hibat - abban latom, hogy (szinten
kozgazdasagi terminologiaval) osszekeveri a "stock" es "flow"
fogalma't. Ugyanis, fogadjuk el e pillanatban, hogy tenyleg 80 %-kal
tobb penzbe, energiaba, stb-be kerul a 20 %-kal nagyobb "zenei
elvezet". (Az se vilagos, hogyan kellene az utobbit pontosan
definialni, ha muszaj lenne; de most ne errol vitatkozzunk.)
Me'g ekkor is, a 80 %-ot - ami lenyegeben egy fix osszeg - _egyszer_
kell kifizetnem, utanajarnom, stb, mig a 20 %-kal attol kezdve
_minden nap_ gazdagabb leszek. Oriasi kulonbseg.
(Nem a konkret szamok a fontosak, hanem az elv - avagy az elvi hiba.)
3. Magasabb szervezettsegi szinten (pl a teljes nemzetgazdasagra
vetitve) erosen megfontolando, hogy mikor fizessunk 80-at a "felso"
20-ert. (Strategiai kerdes, hogy a 80 %-osra megcsinalt cuccot
probaljuk elsutni ott, ahol van ra kereslet - pl hajdan a KGST - vagy
inkabb profi terme'kekben gondolkodunk.) Persze az egye'n szamara se
mindegy, mit vesz a fizetesebol. Csakhogy a nap az egye'n szamara
mindossze 24 orabol all - mas nagysagrendu eroforras, mint 5 millio
ember -, ezt lehet kitolteni. Persze lehetoleg minel tartalmasabban;
amihez bizonyos dolgokra erdemes es szukseges lehet ara'nytalannak
_latszoan_, tobbet kolteni.
Aki az atlagosnal jobban szeret sakkozni, az utanaolvas,
tanulmanyozza az elmeletet, versenyekre jar akkor is, ha tudja jol:
soha nem lesz belole nemzetkozi mester. Mondjuk, eljut az 1600-as
E'lo" pontszamig, mint "vegallapot" - ez kicsit kevesebb, mint 20 %
tobblet a teljesen kezdo szamara "gratis" megadott kiindulasi
1300-hoz kepest. (Most egy kicsit bizonytalan vagyok - lehet, hogy
1400-bol indul?) Afelol senkinek ne legyenek illuzioi, hogy e te'ren
nem ervenyesul a 80/20. De ebbol _sem_ az a tanulsag, hogy eleve nem
erdemes magasabb szinten sakkozni, arra plusz energiat szanni..
4. Hogy visszaterjunk a zenehez: vajon a muzsikusok koreben is
kuzdeni kellene-e a P-elv megjelenese ellen? Amire ugyanis egy kezdo
zeneiskolas erett muvessze fejlodik, nem hogy egyszer, de tobb
alkalommal is (!) at kell elnie azt az ugrast, amit az otszor-tizszer
dragabb hangszer megvetele jelent. Meggyozodesem, hogy nem csak
a muveszi hobort vasaroltat prominenes eloadokkal patinas mester-
hangszereket. De ennel mar joval alacsonyabb szinten is: vajon mi
visz ra egy atlagos (ugy ertem, profi klasszikus zenesz, de nem
szolista) bracsast, hogy mondjuk 100 ezer forintert _vonot_ vegyen
maganak? Spekulativ modszerekkel nem volna ebben semmi logika.
5. Andras szerint en elismertem az ara'nytalansagot:
>
>> te is elismerted, hogy valoban fennall az az aranytalansag, amirol
>> irtam. Most akkor vitatkozgathatnal Kovary Peterrel, hogy van-e
>> aranytalansag, vagy nincsen.
>
Aki ezt olvasta ki a korabbi levelembol, az te'vesen ertelmezte (ami
persze egyaltalan nem zarja ki reszerol a jo szandekot). En nem
ohajtom se Petert meggyozni arrol, hogy van ara'nytalansag, se
Andrast arrol, hogy nincs. Inkabb felidezek egy gondolatot a HFM-bol:
Lehet-e azt mondani, hogy az egyik berendezes tizszer jobb, mint a
masik? Hallgassunk zenet egy hosszabb idoszakon keresztul ugy, hogy
felvaltva hallgatunk egy "jo" es egy "rossz" hangu motyot, de egy
"szeanszon" belul mindig csak az egyiket, nem valtogatva. Es
_vezessunk naplot_, amibe beirjuk, hogy mennyi ideig milyen zenet
hallgattunk, mit ereztunk kozben, miert hagytuk abba, stb. Ki fog
derulni, hogy a "jo" hang tizszer annyi oromteli orat szerzett
nekunk, mint a "rossz". De akkor szubjektive tizszer annyit is er!!!
Nem a tizes szorzo a lenyeg, hanem az elv, hogy mit hogyan me'runk.
Az itt idezett gondolatkiserlet es Peter tegnap irt 99,95 %-a imho
sokkal kozelebb all a valos helyzethez, mint a vita alapjaul szolgalo
alternativ gondolatmenet.
>> arra kellene torekedni, hogy az emberek zenekulturaja novekedjen,
>> kozeledjenek ahhoz, amit idealis zenehallgatonak lehet nevezni. A
>> kerdes az, hogy vajon a hiend segiti-e ezt a folyamatot. Ha a
>> vegallapotban, tehat amikor mar valaki idealis zenehallgato, mar
>> nem kell hiend, akkor tartok tole, hogy az ehhez az allapothoz
>> vezeto uton is inkabb hatrany, mint elony.
>
Szinte teljesen biztos vagyok benne: a HANG-listan Andras nyitott
kapukat donget abban, hogy a zenekultura novekedese igen fontos. A
kovetkezteteseit viszont mar sokkal problematikusabbaknak latom.
6. Fogalmi zavarnak tartom "vegallapotnak" nevezni az idealis
zenehallgatot. A vegallapot ugyanis mindenkinel az, ahova elete soran
eljut. Hogy hasznos-e a hajend vagy nem, azt egyeni szinten csakis
azzal lehet me'rni, hogy
a. ha az illeto hajendes, akkor hajend nelkul jutott volna-e
messzebbre a zenehallgatas, -ertes es -elvezet teren, vagy igy;
b. ha pedig nem az, akkor a hajend kozelebb vitte volna-e a zenehez,
vagy me'g inkabb eltavolitotta volna tole.
En a kerdesben kevesse vagyok erintett, leven hogy edesapam annak
idejen elobb vitt el hangversenyekre, mint ovodaba. (Igaz, 3-e'vesen
nem adtak be rogton az ovodaba.) De a szep hangot en is szivesebben
hallgatom, mint a csunyat. Es ismeroseim koreben az _altalanos_
tapasztalatom az, hogy a jo berendezes nem eltavolit a zenetol, hanem
segiti a kozelebb jutast. Ez a megfigyelesem oly mertekben
univerzalis, hogy _egyetlen_ kivetelt sem tudok alola. Persze nem
tehetek mast, mint elfogadom, hogy van, aki spekulativ uton az
ellenkezo kovetkeztetesre jut. Csak eppen esszeru okot nem latok ra.
7. A 0-bol 100 %-ba vezeto kepzeletbeli folyamatban Andras az utolso
lepest probalja optimalizalni. Tegyuk fel, csak egy pillanatra, hogy
igaza volna abban, hogy ezen a ponton a hajend hatranyt jelent. Ebbol
arra kovetkeztet, hogy a tobbi helyeken is inkabb ka'ros, mint
hasznos. Hadd cafoljam ezt a logikai lepest egy "mernoki" peldaval.
A mernoki eletben (is) vannak idonkent nagy pofara esesek. Egyszer
peldaul felepult egy hatalmas hocserelo rendszer, aminek az
allandosult allapoton valo tartasahoz az uzemeltetesi koltsegeket
rendkivul nagy mugonddal optimalizalta'k. A beinditasi kiserlet soran
derult csak ki, hogy nincs olyan uzemszeru technologia, amivel az
ures rendszerbol el lehetne jutni az allandosult allapothoz.
Ezt a peldat azert hoztam fel, hogy vilagos legyen: teljesen mindegy,
hogy X velemenye (!) szerint Y mennyit veszitene a jo hang miatt az
idealis zenehallgatasbol, ha Y jo hang nelkul _soha_ nem jut oda.
>> Valoszinunek tartom, hogy a hifis inkabb megmarad a joleso
>> hangzasu zeneknel. Mondjuk Ravelt hallgat, a Beethoven-
>> zongoraszonatakat pedig hanyagolja. Ha valaki csak a hangra
>> koncentral, abbol ez kovetkezik. (...) az egesz kritikam azon
>> alapul, hogy a hiend azt sugallja, hogy csak a hangminosegre
>> figyeljel, es ezzel elvonja a figyelmet a zenerol magarol, ezzel
>> hatraltatva a zenei kulturaltsag novekedeset.
>
8. Hany hajendest kerdeztel meg errol, mielott valoszinusitetted?
9. Jo, mondjuk vannak valahanyan, akik megkovesedett hangzas-
maniasok leven, semmi mast nem hallgatnak, csak a Bolerot, az Egy
kiallitas kepeit, es a 4 evszakot. (Amugy eleg faramuci feltetelezes,
de tegyuk fel me'gis). Vajon jobb lenne, ha ezeket se hallgatna'k?
10. Ha a "hangra koncentralasbol ez kovetkezik", akkor eppen ebbol a
gondolatmenetbol _bizonyithato_: a hajendes _nem_csak_a_hangra_
koncentral. (Egy csomo hajendes hallgatja ugyanis LvB zongoramuveit.)
Ez, es a 8. az alabbi vitapontra is valaszt ad:
>>>> a hajend jotetemenyei kozul messze az a legfontosabb, hogy
>>>> sokan egyre tobb es tobbfele tartalmas zenet hallgatnak szivesen
>
>> Lehet, hogy igy van. De a dolog a visszajara is fordulhat: ha
>> valaki bekerul a hiendes szubkulturaba, egy ido utan mar kizarolag
>> csak a hangminosegre fog figyelni, ez pedig mar a zenekultura
>> szempontjabol inkabb karos, mint hasznos.
Egy utolso idezet:
>
>> Engem termeszetesen az a torekves vezet, ami mindenki mast is,
>> nevezetesen, hogy (...) a zeneben a zenei tartalmat tegyuk az elso
>> helyre, es a hanghuseget csak a harmadik-negyedik helyre.
>
Itt reszben egyetertunk: szerintem is mind a zenei tartalom, mind
pedig az eloadoi koncepcio megelozi fontossagban a hanghuseget.
De Te mindket elozo leveledben ezt vontad le vegkovetkezteteskent
belole: _jobb_, ha nem veszunk hajend cuccot.
Nem vegeztem felmerest, de esetleg el tudom kepzelni, hogy az atlagos
zenei muveltseg regebben magasabb szintu volt. Kivancsian varok
konkret _bizonyitekokat_ arra vonatkozoan, hogy az esetleges
romlasrol a hajend terjedese tehet.
Hitem szerint ilyen bizonyitek nincs, es nem is lesz.
Tovabbra is, sok jo zenet mindenkinek!
Zsolt
|
