Hali
Innen letolthetsz egy programot, forrassal is.
Vannak hozza adatfile-ok
http://www.shatters.net/celestia/download.html
Lajos

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: koti1-user82.adsl.tpo.fi)

Sziasztok !

Csak-csak sikerult megis kiizzadnom valami vilagrengetot, es
akik erre inspiraltak, azoknak itt mondok koszonetet: 
HIX-nek az itt levelezokkel, akik nelkul nem jutottam volna el 
a lentebbi, belathatatlan tavlatokat nyujto felismereseig, 
(mert bar magammal is folyton megtargyalok problemakat, tul keves 
informaciot es kontrollt kapok magamtol).
Valamint koszonet Dawkinsnak is, kitol e cikk cimet kolcsonoztem
(bar az idezet nem pontos), valamint koszonet Hawkingnek, aki 
elkepeszto genmanipulacios javaslataval gondolatokat ebresztett,
valamint koszonet John Horton Conwaynek, az 'Eletjatek' megalkotojanak,
aki megmutatta hajdan a vilagnak, hogy lehet egyszeru, de annal 
erdekesebb jatekot irni, gyengecske szamitogepekre is.
(Remelem fentiek mindannyian elolvassak elobb-utobb a HIX-et, 
es meglatjak halam jeleit. :)

Most pedig jojjon, aminek jonnie kell !
Nem tudom, hogy Hawking az emberi agy mely kepessegeinek fejlesztesere 
gondolhatott - melyeken mesterseges uton javitani kellene 
(statisztikusi?, logikai?, diffegyenlet-megoldoi ?), hogy a gepektol 
ne szakadjunk le kinos kisebbsegi komplexussal, hanem inkabb 
kiotoltem egy strategiai jatekot, melyen keresztul celzok ra, hogy 
mifele szellemi mankora lenne szukseg olykor, es ez a kovetkezo 
volna:

Irjunk egymas utan rengeteg 0-t es 1-est vegyesen, veletlenszeruen.
Helyezzuk el az elejere a vak ugromestert, akinek a 0 godrot jelent, 
az 1 pedig colopot. Az ugronak el kell jutnia a jelsor vegere, 
de ha tul sok godrot jar meg, akkor tul lassan halad, es ha 
idore megy a jatek, akkor valahol ott is ragadhat orokre. 
A jarkalashoz szerencsejere (vagy szerencsetlensegere)
igenybeveheti lelkes informatorait, akik jelzik, hogy mekkorat 
ugorjon. Ok tobben vannak, es bekiabalassal segitenek a vak ugronak,
aki hangjukrol ismeri fel oket.
Sajnos az informatorok nem egeszen korrektek. Neha egymasnak 
ellentmondva egyikuk-masikuk teves tavolsagot jelol meg. 
A korlatozott ugrotavolsagu vaknak maganak kell kitapasztalnia, 
hogy kire erdemes epp hallgatnia. A dolgat neheziti, hogy barmely 
informator megbizhatosaga is valtozhat idolegesen.
Az is elofordul, hogy egyik-masik informator orokre abbahagyja a 
tanacsadast, de lesz aki csak atmeneti szunetet vagy szuneteket tart. 
A jatek korlatlanul komplikalhato, pl. ugy is, hogy a vaknak
erdemes felteteleznie, hogy az informatorok megbizhatosaga 
szituacio-fuggo is lehet, azaz nem okvetlenul veletlenszeruen
valtozik meg, de hogy melyikuknek mely szituacioban epp milyen, 
arra maganak kellene idovel rajonnie, mert ha ezt figyelmen kivul 
hagyja, akkor romlik a celbaeres eselye, vagy legalabbis kitolodik 
az ideje.

Ez nagyjabol a legegyszerubb verzio lenne.
Lehetne a godormelyseget is varialni, meg a colop-atmeroket is, 
hogy a rajtuk alldogalas legyen valtozoan kockazatos, es a dontesi 
idovel is takarekoskodni kelljen, es sok egyeb cifrazast is lehetne 
meg belevinni fejleszteskent kesobb. Pl. ha tobb odavissza ugralo is 
lenne, karambolozhatnanak is, vagy vagy uzleti alapon tennenek 
engedmenyeket egymasnak, s az elnyhoz juttatas kesobb ESETLEGESEN 
visszakaphato valamifele kamattal egyutt. (A kamatlab is 
szeszelyesen+szituaciofuggoen valtozna :)
Sikban es terben is elkepzelheto hasonlo jatek.

Merem ajanlani ezt a temat informacioelmeletre, programozasra, 
ill. altalaban matematikara kihegyezett erdeklodesu iskolai 
hallgatoknak diplomamunkakent. A legszebb az lenne, ha valamely 
egyetemen egyik evben mindenki ezt valasztana.
Megjobban orulnek, ha a VILAG OSSZES egyetemen :) ezt valasztanak
jovore szabvanyositott formaban, es az ezt koveto rangadora  -  
a szamitogeik kozt zajlo vakugro vilagbajnoksagra engem is 
meghivnanak diszvendegnek. :)   

Nem oncelu matematizalas lenne ez, mert amirol itt irtam, az nagyjabol 
valami olyasfele jatek, mint az emberi elet.
A vakugrok intelligenciajat nyujto szoftvereket aztan majd fel 
lehet hasznalni sajat vedelmunkre, amikor Hawking balsejtelme
beteljesul.

Befejezesul meg koszonetet kell mondanom az evolucionak azert, 
hogy nem mindenki egyforma, es nem egyforman erez kesztetest arra, 
hogy tudasat maximalista modon rossz iranyba is fejlessze. 
Gondolom, hogy a kornyezetemben szorvanyosan elofordult 'rossziranyu' 
onelegult szemelyek egynemelyike felkeszuletlensege miatt nem tudott 
kelloen ravaszul es sunyin hosszutavon hamis informaciokkal etetni ugy, 
hogy ne vegyem eszre ezt magam, vagy masok idovel. 

Ha sikerult volna nekik csak felig egzisztencialisan tonkretenni 
erdekbol vagy strategiai jatekosi kedvtelesbol, es ehhez hozzaadnam 
a magamnak okozott karaimat - mint masik felet, akkor ez a cikk 
hianyozna most innen, es jovore nem jonne lazba a vilag a remenybeli
uj gepi-intelligencia jatektol.

Udv: zoli

Kedves Zsandor@,

>  Szia Endre !
>  Valamit teljesen kifelejtettel a kerdeseid felvetesenel
>  es az elkepzeleseid leirasanal is. Elfelejted, hogy az
>  ero (a gravitacios is), a sebesseg, a gyorsulas, az
>  impulzus (mxv), mind vektorok. Iranyuk is van,
>  a harom dimenzios terben, pontosabban a 4dimenzios
>  teridoben. Ha ket test vonzza egymast es gyorsul egymas
>  iranyaban mindketten kapnak m1xv1 es m2xv2 impulzust.
>  A ketto ellentetes iranyu vektor es eredojuk nulla.

Tokeletesen igazad van. Ezt elfelejtettem magamtol beirni. :) A gondom ezzel az
, hogy a bolygo elmozdulasanak
energiaja (mondjuk azzal egyenertekunek fogjuk fel, mintha nekunk magunknak mes
tersegesen mekkora
energiabefektetessel sikerulne akkora mertekben elmozditani a bolygot, amilyen 
mertekben megteszi ezt a masik
bolygo helyettunk). Ez az energia pedig teljesen valtozatlan es fuggetlen a ket
 bolygo elmozdulasakor attol,
hogy azok egymas fele (vektorialisan kioltva egymast), vagy egeszen mas iranyba
 mozdulnak el. Az elmozditashoz
szukseges energia fuggetlen az elmozdulas iranyatol. Ugyanugy 50 LE-vel hajtom 
meg a Trabantomat Keletre, mint
Nyugatra es ha Nyugatra megyek, nem fogok tudni 50LE-t kinyerni a Trabantbol az
ert, mert ha Keletre indultam
volna vele, akkor 50LE-t kellett volna belepumpalni. Az elmozdulas vektorialis,
 mig az energiaja es az
elmozdulas merteke abszolutertekes, skalaris mennyiseg.

Sehol sem adodik ossze a ket sebessegvektor vektorialisan, es ha az egyik bolyg
on az elmozdulasbol valamilyen
gondolatkiserlet folyaman energiat tudnek kicsatolni (bar nem ez a cel, hanem h
ogy a helyere tegyuk es feloldjuk
ezt a problemat), akkor azt attol fuggetlenul megtehetnem, hogy a masik bolygo 
szembe jon az en bolygommal,
sebessegvektora tehat 180 fokban van.

>  Egyebkent pl. egy bolygo es holdja, vagy egynehany
>  ujabb hold befogasa eseten tortennek maradando es
>  elhuzodo (altalaban igen lassu) valtozasok kulonbozo
>  okok miatt.

Igen. Azonban ezek nem azert tortennek, mert a bolygo vonza a holdjat (vagy az 
ujabb holdat is), hanem azert,
mert a *hold vonza* (rangatja a valtozo tavolsag es irany miatti valtozo vonzas
 altal) a *bolygo anyagat*. Tehat
nem azert, mert valamilyen termodinamikai _veszteseg_ lepett fol a bolygoban a 
holdra/holdakra kifejtett vonzasa
miatt, hanem mert a hold fejt ki ra hatast, energiat ad at neki.

> >  bolygonak, aztan derult egbol
> > helikopter, lesz neki megegy. Az volt a problemam ugye, hogy bolygo kinetik
us
>  e
> > rotere nem osztodik le, immar
>  Kinetikus erotere ??? Jujj miket ujitasz.

Igen, valoban. :)) Ez csak egy nyelvtani-gondolati ujitas volt. Vegulis nevezhe
tnek igy is a gravitacios mezot.
Hiszen nem csinal mast, mint kinetikus energiat ad a targyaknak. Ezert kinetiku
s, es azert eroter, mert erot
hordoz es terszeruen hat. Most hogy mondod.. :)

Koszonom erdekes gondolataidat, nagyon orultem nekik. :)

Udv: Endre

Kedves Nagy Sanyi!

> 1. Ha eletrosztatikus mezovel, vagy sztatikus magneses
> mezovel probalod elteriteni a fenyt (eletromagneses
> nyalabot), nem sikerul mivel periodikusan valtozik a nyalab
> elektromos illetve magneses vektora. Ha megis el akarjuk
> teriteni akkor valtakozo mezoket kell hasznaljunk, aminek a
> periodusa megegyezik a nyalab periodusaval, vagy tort resze
> annak. Ez bizony a lathato feny eseteben eleg magas
> frekvencia, amit meg eletronikus keszulekkel nem nagon
> lehet eloallitani. (Ha tevedek bocss!)

Hat mit is mondjak, ezez baromira tetszik.. Komolyan mondom, valahogy megoldom 
majd Isten bizony, hogy
kiprobaljuk, vagy tud mar valaki arrol, hogy vegeztek-e mar valahol ilyen kiser
letet?

(A voros feny frekvenciaja ha jol szamoltam tobb mint 400 Petahertz.. Most meg 
csak Terahertzeket tudunk, ha jol
tudom.)

> 2. Sztatikus eletromos vagy magneses mezoben viszont
> megvaltozik az eletkromagneses (feny) nyalab polarizacios
> sikja. Ami logikus hiszen a vektor sikja elhajlik, de ezzel
> a terjedesi irany nem valtozik meg.

Ez nagyon izgalmas, de ha csak a frekvenciaba kulonbozik a feny a radiohullamok
tol pl, akkor miert csak a
polarsikja valtozik, miert nem hajlik el meg a legkisebb merheto mertekben sem,
 gigawattos eroterben sem? :)

Mivel a frekvencia a melyen benne foglaltatik a Peta-tartomanyban (mar ha jol s
zamoltam), ugy tunik meg nem
tortent kiserleti igazolasa annak, hogy a feny is elektromagneses hullam.

Koszonom. :)

Udv: Endre

Kedves Endre es minden Hix tag.
A tudomany rovatban gyakran talakozunk kulonbozo 
vilagnezetu elmeletekkel, amiket vannak akik elfogadnak es 
vannak akikben bizony berzenkedest valt ki. Mindket 
allaspont ertheto hisz nem vagyunk egyformak es nem 
ugyanugy ertjuk, vagy ertelmezzuk a korulottunk letezo 
vilagot. Eppen ezert gondoltam arra, alkalmasint mindenki 
az irott cikke melle akaszthatna egy kis jelzot, amivel 
utalna arra hogy melyik iskolat illetve iranyvonalat 
kepviseli.
Mirol is lenne szo:
A gnoszeologia es altalaban a filozofia a megismeres 
utjait, modjait bizonyos megfontolasok alapjan ket illetve 
lehet hogy tobb reszre osztja, az szerint mennyire asunk a 
dolgok melyere. Az egyik legalapvetobb felosztas a 
kovetkezokeppen mutat:
  - dialektika
  - metafizika
A vilag szerkezetenek megertesere tett probalkozasokat, 
pedig szinten ket csoportra bonthatjuk, ugy mint:
  - idealizmus
  - materializmus
Most ideznek az idegen szavak liskexikonabol a fentiek 
magyarazatara:

"-dialektika- 1. a mozgasnak es a fejlodesnek 
ellentmondasokon es kolcsonhatasokon alapulo objektiv 
folyamata: a termeszet, a tarsadalom es a gondolkozas, azaz 
az anyag legalltalanosabb mozgastorvenyei, illetve ennek az 
elmelete
             2. a vitatkozas tudomanya, amelynek soran az 
igazsagot az ellenfel erveleseben elofordulo ellentmondasok 
felderitese es feloldas utjan fejtik ki

 -idealizmus- 1. az anyaggal, a termaszettel, a lettel 
szemen a szellemet, a tudatot elsodlegesnek tarto 
filozofiai vilagnezet
             2. az eszmenyekert, a szepert, joert valo 
lelkesedes

 -materializmus- 1. az anyag, a let elsodlegesseget es a 
tudat, a gondolkozas masodlagossagat, tovabba a vilag 
egyseges anyagi felepiteset es megismerhetoseget tanitja
                2. anyagias gondolkodas az anyagi javak 
hajszolasa

 -metafizika- 1. a dolgokat, jelensegeket, egymastol 
elszigeteltnek, fuggetlennek, valtozatlannak, egyszer es 
mindenkor adottnak veszi
             2. a filozofianak a tapasztalat hataran tuli, 
az erzekeinkkel fel nem foghato kerdeseket targyalo resze

Ezek alapjan mindenki a sajat vilagnezetenek megfelelo 
parositast valasztva ledontheti, hogy mikent kivan a vilag 
nagy kerdeseirol targyalni.
Talan megjegyzeskent mondhatjuk, hogy az (otodox) TUDOMANY 
a dialektikus-materializmust valasztotta.
Mi is megtehetnenk, hogy a cikkek elejere bigyesztve egy 
kis betuparost, jeleznenk hogy velemenyunk milyen 
szempontbol vizsgalja az adott problemat.
Mondjuk kiteve a D-M jelzot, utalunk ra, hogy mi a 
klaszzikus tudomany hivei vagyunk. Vagy a M-I jelzovel, a 
szakalas apoka hivei vagyunk, es a vilag az amit erzekelunk 
belole, es csak ez elott 5 perccel jott letre, pusztan csak 
azert, hogy  mi letezesunknek helyt adjon.
Varom velemenyeteket....

Tisztelettel Sanyi...

D-M

Lenne itt egy kis kerdesem a fennyel kapcsolatosan.
Mindannyian tanultunk Optikabol a fenyjelensegekrol, ugy 
mint fenytores, lencsek, tukrok, fenyfelbontas, mint a 
prizmak, difrakcio, es sok egyebb mas.
Tanultuk mindezt a makrofizika nyelven, mondhatni 
empirikusan. Lenne-e valaki a Hix tagjai koreben, 
szakmabeli, fizikus, tanar, vagy barki, aki mindezt a 
mikrofizika szintjen kozerthetoen be tudna mutatni. Vagyis 
reszecskek szintjen, vagy kvantum szinten, hogy is jonnek 
letre ezek a jelensegek. Mitol torik meg a feny utja, ha 
egyik kozegbol egy masikba jut. A kozeg permeabilitasa, 
illetve permitivitasa, mikent hat a feny utjara. Miert fugg 
az elhajlas merteke a feny szinetol (frekvenciajatol).
A megjeleno kocsonhatas anyag es feny kozott mennyire 
elektromagneses eredetu.
Varom hozzaszolasaitokat...
 Tisztelettel Sanyi...

Kedves Abli!

Minden attol fugg, milyen szinten szeretnel
valaszt kapni. Mert ha egy planetariumprogram
is eleg Neked, akkor a kepletek csak ijesztgetesre
volnanak jok. Ha az IAU-konstansokra
(IAU: Nemzetkozi Csillagaszati Unio)
es a bolygok kozepes palyaelemeire van szukseged,
azokat megtalalod a Marik Miklos altal szerkesztett
(es reszben irt) "Csillagaszat" c konyv 232-235. oldalan.
Most ebbol izelitoul a Fold palyaelemeit masolom ki,
amelyek pl. a Nap helyzetenek kiszamitasara
hasznalhatok:

A bolygok egymasra gyakorolt hatasat perturbacionak
nevezik. Perturbaciobol van periodikus es van olyan,
amit szekularisnak neveznek (ezek az ido valamely
hatvanyaval aranyosak). Az alabbi kepletek a periodikus
perturbacio nelkuli - azaz a kozepes - palyaelemeket
adjak meg az ido fuggvenyeben.
A szamitas pontossaga 1' (a XX., XXI. szazadra).

Fold:
kozepes palyamenti hosszusag = 99fok42'48",04 + 129 602 768",13 T + 1",089 T^2
periheliumhosszusag = 101fok13'15",0 + 6189",03 T + 1",63 T^2 + 0",012 T^3
felszallo csomo hossz = 0fok (definicio szerint. Ez a tavaszpont.)
excentricitas = 0,016 751 04 - 0,000 041 80 T - 0,000 000 126 T^2
pályahajlás = 0fok (itt a palya maga az ekliptika)
fel nagytengely = 1,000 000 13

T: az 1990. januar 1 ota eltelt evszazadok szama

Ezzel egy resze megvan a dolognak, de hatra van meg
a Kepler-egyenlet megoldasa - ez tortenhet iteracioval is -,
es a szukseges koordinatatranszformaciok, es maris kesz
a planetariumprogram  algoritmusa - a Napra.

Udv: Kalman