>Feladó: privatemil_uh.liameerf
> A filozofia szerint azonban ket egymasnak ellentmondo allitas kozul
>mindketto egyszerre nem lehet igaz.
Becsulom a bolcs mondatok fogalmazojat.
>>Arra celzol ha jol ertem, hogy egy dobozban vagy ...
>>gyorsul amennyiben valamely tomeg iranyaba 'zuhanomozgast' vegez.
>Ez is lehet egy varians. Tehat pl. a dobozunk elhalad egy hideg egitest
>közeleben es kozben szabadon esik. Szerencsere nem kerul csapdaba,
>mert a szokesi sebesseget meghalado sebessegu. Vajon e pillanatban csakis
>oraink segitsegevel megallapithato-e, hogy mostanaban
>ozgasallapotvaltozas tortent?
Elso esetnek veve a peldat, kulso referens pontok bemerese nelkul
'szerintem' nem allapithato meg a gyorsulas, de meg az esetleges
iranyvaltas sem. Zart rendszerbe leven a ter gravitaciomentes a belso
megfigyelo szamara, igy az uveggolyo sem fog gurulgatni, es a
sebessegvaltozast akkor sem eszleljuk ha ebren lennenk.
>A masik eset, amikor tavol mindentol az urhajoban alszunk, s a
>fedelzeti computer hibat eszlel, s lerobbantja a leghatso eromu
>blokkot, mely ha iranyvaltast nem is, de jelentos atmeneti gyorsulast
>okoz. Amikor felebredtunk, a computer nem mer szolni, mert idokozben
>rajott, hogy sulyosan tevedett. Kerdes, hogy csakis orainkra hagyatkozva
>rajohetunk-e a turpissagra?
Sokat elemezve rajovunk, hogy a gyorsulas pontos fogalmat sem tudjuk.
a.  Szabadesesnal bar egyre gyorsulunk, de nem erzunk sebessegvaltozast.
b.  Mas az a tipusu gyorsulas, amikor nem valamely tomeg okoz
sebessegvaltozast.
c.  Az erdekesseg hogy allva egy tomeg feluleten egy allando gyorsulast
eszlelunk, es sebessegunk nem valtozik.
Akkor most melyik is a harom eset kozul az eredeti gyorsulas?
Talan mindharom, vagy a b. eset, amikor valtozik sebessegunk egyarant
ugy mas tomegekhez viszonyitva, mint a ter elemeihez viszonyitva.
Ezesetben pedig lehetseges hogy az orak mutatoi kozott kulonbseg adodik,
amennyiben ok egymastol bizonyos tavolsagra mukodnek a raketankban.
>E ket megallapitas egymasnak ellentmondonak tunik, ami osszezavar.
>Ez a bajom.
Mivel nincs konkret megallapitas a ter mukodeserol, egyenlore meg a
bajok nem oldodnak. Vajon vissza lehet e vezetni mehanikai mozgasra a
ter mukodeset?
Talan ugy lehetne elkepzelni, hogy aprocska reszecskek kozlekednek
minden iranybol minden iranyba, es ami a fontos "kulonbozo"
sebessegekkel.
Barmilyen sebesseggel kozlekedne a 'megfigyelo' a terben, ami szamara
mint kiderul 'nyigalmi' allapot, mindeg akad egy olyan reteg
reszecskehalmaz, mihez viszonyitva a sebessegunk nulla. Amikor egy ero
hatasara gyorsul a megfigyelo egy rovid idot barmilyen iranyba, csak az
tortenik, hogy atesunk a ter egy mas nyugalmi allapotaba, hol az eddigi
nulla sebessegu reszecskeknek mar sebesseguk lesz a megfigyelohoz
kepest, es egy masik halmaz nyugalmi allapotot mutat, mely azelott
mozgott hozzank kepest.
Emlitettem regebben is hogy hatalmas gyorsulasnal a tomeg torzul, pl.
egy utkozesnel az auto reszei nem all meg egyszerre. A torzulas
(deformacio) pedig sebessegfuggo iletve gyorsulasfuggo. Ugyanaz a tomegu
aszteroida mas pusztitast vegez a Foldon ha mar van egy kezdosebessege
(terhez kepest) es mas pusztitast, ha nyugalmi allapotbol gyorsulna
tegyuk fel muholdmagassagbol. Azt mondjuk mas a 'mozgasi' energiaja, ami
az o szamara pedig mindenkep nyugalmi allapot, viszont utkozes soran
derul ki mennyi 'energiaval' rendelkezik. Tehat az atadott energia amit
mozgasenergianak nevezunk, csak a terhez kotodik, hiszen ugy a Fold,
mint az aszteroida azelott nyugalmi allapotba voltak.

Valami erdekes egy adott pillanatban torteno gyorsulas mit is tud okozni.
Barhogy probalunk elgorbiteni egy varrogep tujet, nem fog sikerulni mert
tiszta acel es eltorik. Egy ipari varrogep teljes fordulatanal pedig egy
utkozesnel masodperc tort resze alatt a varrotu halaszhorogga gorbul
mintha puha vasbol lenne.
Udv. Csaba.