Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX TUDOMANY 2593
Copyright (C) HIX
2004-07-29
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Re: asimov (mind)  11 sor     (cikkei)
2 elm. fizika a gyakorlatban (mind)  19 sor     (cikkei)
3 re: gyuru alaku fekete lyuk (mind)  28 sor     (cikkei)
4 re: tukros problema (mind)  6 sor     (cikkei)
5 Re: asimov (mind)  64 sor     (cikkei)
6 Re: vonatok (mind)  28 sor     (cikkei)
7 re: Hawking , feketelyuk (mind)  112 sor     (cikkei)
8 re: Hawking, fekete lyuk, entropia, informacios paradox (mind)  12 sor     (cikkei)
9 re: konnyubeton (mind)  20 sor     (cikkei)

+ - Re: asimov (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

 wrote:
>>Szerintem keves a minta, nem lehet jo kovetkeztetest levonni.
>>Legalabb 20 ezer, de inkabb 200 ezer huzas kellene.
> 200ezer huzas az mindossze 3846 evet venne igenybe. Te megvarod? Vagy osszemoss
> uk a magyar 5/90 lotto eredmenyeit a vilag osszes lottoival? szerintem nem eg
es
> zseges...

nem, de pl. kolcson lehetne kerni azt a masiknak ilyen vizsgalodasokra, 
es akkor egesz nap szamokat huzna. kulonbseg van?
homer
+ - elm. fizika a gyakorlatban (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>Kozmológiai jelenségek magyarázatára, és alapkutatások 
>tervezéséhez. A kozmológia sokakat érdekel, különösképpen a 
>Világegyetem múltja és jövoje.
>
>Az elméleti fizika inspirálja a kísérleti fizikát, és fordítva.
>A kísérletek ill. megfigyelések sajátos céljai és a maximális 
>pontosságra törekvés pedig a méréstechnika és egyéb 
>szaktudományok muveloit inspirálják, hogy tökélyre fejlesszék az 
>eszközöket és módszereket. Ez önmagában is számtalan gyakorlati 
>haszonnal jár. Rangsor nem állítható, mert egyik ág se muködne jól a 
>többi nélkül.

Ezek kozul melyiket tudom megvenni a boltban, illetve melyik termekben/keszulek
ben hasznaljak ezeket? Nem rangsort keresek, csak peldakat. Mar egy hete razzia
zom a kerdesemre a valaszt, de eddig senki nem tudta azt mondani, hogy az xy el
meleti fizikai kutatasi teruletek eredmenyeit mittudomen a holapat-gyartasban a
lkalmazzak. Van egyaltalan valami gyakorlati haszna, vagy csak a kodos jovo erd
ekeben olnek milliardokat ilyesmibe?
Fogash
+ - re: gyuru alaku fekete lyuk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> "Ebben az esetben a fekete lyuk alakja gyuru - az atmero a tomegtol, kezdeti 
 f
> orgastol, stb. fugg - es az esemenyhorizont toroid. Ezen filozofalnak 
> mostanaban, hogy ez hasznalhato-e dimenzioutazasra (ahhoz, hogy valami atmenj
en
>  ezen a gyurun, nem kell atmennie az esemenyhorizonton. "
> A toroid nem a gyuru korul van?
Dehogynem. Mi a problema? Termeszetesen nem szabad hozzaerni a 
toroidhoz (illetve nagyon megkozeliteni sem), valamint a lyuknak eleg 
nagy tomegunek kell lenni ahhoz, hogy utazas kozben az arapalyerok (az, 
hogy a hozza kozelebb eso reszeidet jobban vonzza) ne tepjenek szet. 
Az, hogy erre mennyi hely van, nyilvan a forgas sebessegetol es a lyuk 
tomegetol fugg.
Ezen kivul (hasonloan a nemreg targyalt, Foldon atmeno alaguthoz) 
nehany egyszerubb technikai problemat is meg kellene oldani: pl. azt, 
hogy az egitest belsejebe kozel fuggolegesen kellene leereszkedni, de 
ha keringeni akarunk korulotte (pl. indulas elott - vagy az, aki az 
egesz jelenseget figyeli) ahhoz hatalmas keruleti sebesseg kell, 
valamint azt, hogy a vilagegyetem legerosebb sugarforrasai valoszinuleg 
fekete lyukbol (ill. a kozelebol) sugarzo un. "jet"ek - ezek ellentetes 
iranyba sugaroznak es valoszinuleg a forgastengelyben...

> "Utana viszont, a vilagvonalak szerint nem a mi vilagegyetemunkbe jut vissza)
 ."
> miert? hogy vannak a vilagvonalak?
Az egyik egyenesen atmegy a gyurun, a masik pl. ugyanonnan indulva 
megkeruli. A szerzok szerint ez a ket vonal nem talalkozhat tobbe.
Regebben mar szo volt errol - akkor remelem, ideztem a cikket.
+ - re: tukros problema (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

> Ha foton ütközik a lemeznek, akkor csak az egyik. Bármilyen
> vékony a lemez, akkor is, vagy bizonyos  vastagság alatt
> átlátszóvá válik ?
Amennyire tudom, nagyjából az atomi méret +1-2 nagyságrendnél lesz 
valamennyire átlátszó (tehát maximum száz atom vastag lehet). Azért ezt 
nem az Ózdi Hengerműben készítik...
+ - Re: asimov (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

>>nem külön kategória.
>A finomitoi kibocsatas kevesebb, mint 10%-a az ugyanannyi olaj 
>jarmuben valo elhasznalasanak, raadasul mivel lokalizalt, jol 
>szurheto, kezelheto. Szoval kulon kategoria.

Gondolod, hogy a CO2-t megkötik ? Az elnyelető anyagot szállítani kell. 
Növeli a költséget és CO2 kibocsájtással jár. 

>>Az egyéb vegyipari ágak CO2 kibocsájtása ugyancsak 
>>kötodik az autókhoz....
>Azt akarod mondani, hogy irany a XVII szazad, es megoldodtak a 
>CO2 problemaink?
A jövobe tekintve a távmunka csökkenthetné a környezet terhelését.  
(a katonasag szamára találták fel eredetileg. Eloltöltős loporos, 
együtemu nyílthengeres dugattyús gépekkel végeztek táv-bontási 
munkálatokat (foleg várakat bontottak). A polgári távmunka késobbi: a 
vasút elterjedésével megjelent a távvezérlés. Messzirol lehetett 
sorompókat, jelzoket, stb, távolról muködtetni kurblikkal és 
kallantyúkkal. Aztán jött a távírás, a távbeszélés, távgépírás. 
Hamarosan jön a táv-ólbalátás (bekamerázott hízlalda), stb.  :)

>>Nemrég viszont feltalálták a könnyubetont (úszik a vízen) így lehet,
> hogy idovel már csak könnyu öntvény házak épülnek. Ezekhez 
>talán még alapot se kell építeni! (minek ?) 
>Es lattal mar ilyent? marmint konnyubetont? 
>Mert az Ytong, ami egy ilyesmi, ...
A Ytong az homok, mész és levegő, méretre szabva.

Könnyubetont nem láttam, de olvastam róla, hogy egyesek már látták:
A University of Alabama (UAH, Huntsville, USA) szakemberei.
http://www.ihimulti.hu/hirek/space.htm#040
A weboldal közepe táján írnak róla. (vsz. egyelőre még csak az 
özönvízre és a Föld elhagyására koncentráltak a fejlesztők)

>Amugy a fahaz is uszna a vizen, de puszta hobortbol a tobbseg 
>megis epit BETON alapot a fahaz ala is...
Hogy ne rothadjon el a fa, meg hogy télen ne mozogjon a talaj 
fagyása miatt.

>>A komuvesmunkák közül csak a hagyományos falazás 
>>volna nehezen megoldható távirányított géppel.
>Azert majd nezz meg egy hagyomanyos epitkezest, ha lehetoseged 
>nyilik ra, jo?
Másik hír:  http://www.sg.hu/cikk.php?cid=31426

>ha szavazni lehet, en maradnek az igazi fuben hempergesnel, meg a 
>barataimmal valo szemelyes talalkozasnal.
Ha lesz elég távmunkád és futja luxusadóra, megteheted. :-)
(ha már a fu is védett növény lesz, kamerák figyelik, ki mennyit 
hempereg) 
>>A webkamerákat se oda ...
>Azt akarod mondani, hogy sz*rjunk a szegenyekre, es noveljuk 
tovabb a >szakadekot szegeny es gazdag kozott?! Mert nagyon ugy 
hangzik... :((( 

Szegény országról van szó, ugye ?
Ha az autókázásból kimaradnak, nem lesznek tőle betegek.
A köztudatban a fejlettségét általában az tükrözi, milyen gépkocsikkal 
járnak az emberek egy adott országban. Igaz ?
Holott a közegészség és az annak megtartásához szükséges 
környezet a legfontosabbak (nem tisztázott, mi az optimális). 
A többi nem számít.

Burgonya
+ - Re: vonatok (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

On Tuesday 27 July 2004 17:53, Nemes Marcus wrote:
> De a repulogep meg tudja azt csinalni, hogy a leszallo
> fazisban teljes gazt ad es a palya erintese nelkul folszall es elhuzza a
> csikot , ha az elotte levo gep szerencsetlenkedni kezd. Ha nagy gaz van,

Ott a pont.

> : Viszont legalabb gyorsan rakerestem: a TGV
> : jelzorendszerenek legujabb valtozata (TVM 430)
> : 3 perces minimalis kovetesi idot szab meg
>
> Ez jol hangzik. Nekem lenne egy kerdesem: a TGV-palyakon
> csak TGV kozlekedik, vagy valami mas is? 

A TGV palyakon csak TGV megy. Egyebkent vegig keritessel vedett vaganyok, 
hogy allat se kerulhessen a vonat ala, termeszetesen szintbeli 
keresztezodes vagy ilyesmi nincs. (Viszont a TGV mehet es megy is rendes 
palyan is. Ott gondolom nincs felszerelve ez a jelzorendszer, es nagyobbak 
a kovetesi tavolsagok.)

> A nemeteknel az ICE altalaban a normal vonatokkal kuzd
> egy nyomvonalon. 

Ezt teszi a TGV is ott ahol nincs speci palyaja. Ahol viszont van, ott o az 
ur :-)

-- 
Udv, Sandor
+ - re: Hawking , feketelyuk (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Bar mar tobbszor leirtam ezen a listan a hatarozott velemenyemet, miszerint
fekete lyuk nem letezhet, de ugy tunik nehezen megemesztheto az ervelesem,
es talan emiatt allandoan ujra, es ujra elojon a tema, pedig mar annak is
jelentosege lehet, hogy a tema ujboli elojovetele jelzi, itt valami
emeszthetetlen paradoxont probaltok lenyomni a torkotokon, ami persze nem
sikerulhet.

Talan itt erdemes megemliteni, hogy a TUDOMANY #2062 ben felhivtak a
figyelmunket egy cikkre,
http://www.space.com/scienceastronomy/gravity_speed_030107.html
,mely szerint a a gravitacios hullamok eisteini elmeletebol is kovetkezo
fenysebessegu terjedese bizonyitottnak veheto. Ez azt jelenti, hogy ha a
terido torzulasa valtozik, ezen valtozasok fenysebesseggel terjednek.
Peldaul egy kettoscsillag korul a terido spiralisan kifele terjedve
hullamzik, nem pedig sugarasan iranyitottsag nelkul. De az is kovetkezik,
hogy a tavoli csillagoknak - amelyek fenye voroseltolodast szenved - a
teridore valo torzito hatasa (vagy hagyomanyosabb kifejezessel a gravitacios
mezeje) is ugyanilyen mertekben csokken. Tovabba az is kovetkezik, hogy az
esemenyhorizonton kivul kerulo tomegek teridore valo hatasa ugyanugy
elenyeszik, mint ahogyan a fenyuk, es anyaguk eltunik az esemenyhorizonton
kivuli vilag szamara. Vagyis a terido valtozasainak korlatozott sebessegu
terjedese korlatot szab a terido torzulasanak mertekere is, hiszen a
nagymerteku torzulas nagymertekben neheziti a torzulas kiterjedeset nagyobb
terido tartomanyra.

Ezutan azt lassuk be, hogy a vilagban eszlelheto tomegek (anyagi reszecskek)
nem lehetnek pontszeruek abban az ertelemben, ahogy azt a Schwartzschild
metrika leirja. Hiszen ekkor minden reszcskenek lenne esemenyhorizontja.
Vagyis a reszecske kozvetlen kozeleben a terido gorbulete olyan mertekuve
valik, hogy mar a fenysebessegu geodetikus vonalak is mind bentmaradnak ezen
a horizonton, es a tomegpontba esnek. Ekkor a reszcskek kozotti
voroseltolodasok miatt egyreszt teljes mertekben szetesne a terido, masreszt
az anyagi reszecskek kozott egyeb kolcsonhatasok se mukodhetnenek.
Valoszinuleg lehetne a pontszerusegbol, es a terido torzulas
korlatozottsagabol kiindulva mas, elmeletileg mukodokepes metrikat megadni,
amelyben a pontszeru tomegnek nincs esemenyhorizontja, de ezzel most
elmeleti felkeszultseg hijjan ne foglalkozzunk, inkabb feltetelezzuk, hogy a
reszecskek tomege nem pontszeru, es ezert nincs esemenyhorizontjuk.

Ket szomszedos reszecske gravitacios egymasra hatasa elhanyagolhato a tobbi
kolcsonhatashoz kepest. Ez igaz akkor is, ha a ket reszecske az vilagur
egyebkent ures reszeben talalkozik, igaz akkor is ha egy csillag belsejeben.
A reszecskeket egyesito erokrol, es azok nagysagarol a kvantumfizika tud
szamot adni, amely elmelet teljes mertekben figyelmen kivul hagyja a terido
gorbuletevel kapcsolatos jelensegeket. A kvantumelmeletben semmilyen utalas
nincs sem elmeleti, sem kiserleti oldalon arra, hogy az anyag pontszeruve
valhat, sot az elmelet egyik alappilleret jelento Heisenberg-fele
hatarozatlansagi relacio ki is zarja ennek lehetoseget. Vagyis a
kvantumelmelet szerint az anyag nem valhat pontszeruve (fekete lyukka).

A reszecskek a kvantumelmeletben elhanyagolt gravitaciojuk hatasara hatalmas
szamban megis csillagokba surusodnek. Ez a kvantumelmelet szerinti
tulajdonsagaikat nem befolyasolja, csupan a reszecskek kornyezeti feltetelei
valtoznak a gyakoribb, es nagyobb energiaju utkozesek miatt.

A nagymeretu csillagok kornyezeteben a teridoben megis bekovetkeznek olyan
torzulasok, amelyek probara teszik a teridorol valo elkepzeleseinket. A
gombszimetrikusen elhelyezkedo sok kis tomeg gravitacios mezejenek
tavolhatasa Newton elmeleteben helyettesitheto a kozeppontba helyezett
egyetlen azonos nagysagu pontszeru tomeg tavolhatasaval. Ha ezt az elvet a
Schwartzschild metrikaba agyazzuk, akkor azonnal latszik, hogy tetszoleges
homogen surusegu anyag rendelkezik esemenyhorizonttal. Ezert bar
felteteleztuk, hogy az egyes reszecskeknek nincs esemenyhorizontjuk, sok
reszecskenek (es reszecskekben nincs hiany az univerzumban) lehet
esemenyhorizontja. Bar mar fentebb is ova intettem a Schwartzschild metrika
hasznalatatol, itt ujra meg kell tennem. A gombszimetrikus veges surusegu
tomeg helyettesiteset pontszeru tomeggel nem lehet automatikusan elvegezni,
ha a terido eszlelheto torzulasaval kell szamolni, mivel ez a torzulas eleve
megkerdojelezi ezt a helyettesithetosegi elvet. Annyi bizonyos, hogy a nagy
csillag felszini sugarzasat kivulrol csak jelentos voroseltolodassal lehet
eszlelni, de esemenyhorizont jelenletet nem eszlelhetjuk, hiszen akkor mar a
csillagot sem eszlelnenk (gravitacios szempontbol sem). Barmekkora is legyen
a csillag (legyen akar benne egy egesz vilagegyetemnyi anyag is) a felszinet
eszlelnunk kell, hiszen a felszinen lathato anyag (es persze az alatta levo
anyag egy resze) biztositja a csillag evilagi jelenletet mind lathatosagi,
mind gravitacios szempontbol.

Ugyanakkor az is igaz, hogy nem eszlelhetjuk az ilyen vilagegyetemnyi
anyagot tartalmazo csillagot teljes nagysagaban. A csillag belsejeben a
terido oly mertekben torzul, akkora voroseltolodas lep fel, hogy a csillag
belseje erzekelhetetlenne valik a kulso vilagbol. Vagyis fellep az
esemenyhorizont, de nem a csillag korul, hogy elrejtse a csillagot, hanem
annak belsejeben, es igy a csillag belsejet, es tenyleges anyagtartalmat
rejti el. Ennek kovetkezteben a lathato csillagok merete korlatozott, de ez
nem a valodi merete, hanem csak a kivulrol eszlelheto merete.

A lathato vilagegyetemnek is van egy atlagos anyag surusege, amely
kismerteku, de altalanos tergorbuletet okoz. Emiatt a tavoli csillagok
fenye, es mindennemu hatasa voroseltolodast szenved. Ezen voroseltolodas a
tavolsaggal no, mignem akkora nem lesz, hogy az ennel tavolabbi objektumok
eszlelhetetlenne valnak. Vagyis a lathato vilagunkat esemenyhorizontok
zarjak le minden iranyban. A tavoli urben is, es a nagymeretu csillagok
belseje iranyaban is.

A nagymeretu (univerzumnyi) csillagok belsejeben levo reszecskekre hato
nyomast szinten korlatozza az esemenyhorizont. A csillag belsejeben levo
hatalmas tomegsuruseg kovetkezteben fellepo jelentos voroseltolodas
korlatozza a reszecske szamara eszlelheto vilag meretet. Az esemenyhorizont
tehat alapvetoen nem egy tomeghez, vagy a nem letezo fekete lyukhoz
kapcsolodik, hanem sokkal inkabb az eszlelohoz. Persze meg lehet forditani a
definiciot ugy, hogy kinevezzuk egy tomeg esemenyhorizontjanak azt a
feluletet, amelynek barmely pontjarol nezve a tomeg mar eppen eltunik. De ne
feledjuk, hogy ez a lathatosag, illetve eszlelhetoseg nem feltetlenul
kolcsonos, vagy szimetrikus. Egy nagy csillag feluletet mi voroseltolodassal
latjuk, de a csillagra kek eltolodassal erkeznek a mi jelzeseink. Es a
csillag feluleterol elvben messzebre latni a vilagurbe, mint a foldrol,
mivel a foldon mar eszlelhetetlenseget okozo hatalmas voroseltolodas a
csillagon kisebb merteku, es meg nem feltetlenul eszlelhetlen.

Udv: Takacs Feri
+ - re: Hawking, fekete lyuk, entropia, informacios paradox (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

<<Felmerült a kérdés: láthatunk-e Hawking-sugárzást? Nos, a makroszkopikus
méretű fekete lyukak hőmérséklete borzasztóan kicsike. Ámde lehetnek
kisméretűek is, sőt, esetleg gyorsítókban is előállíthatóak lesznek
egyszer.>>

Hogyan?


Fotiszteletem


Voland
+ - re: konnyubeton (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

>>Nemrég viszont feltalálták a könnyubetont (úszik a vízen) így lehet,
>> hogy idovel már csak könnyu öntvény házak épülnek. Ezekhez
>>talán még alapot se kell építeni! (minek ?)
> Es lattal mar iylent? marmint konnyubetont? Mert az Ytong, ami
> egy ilyesmi, az se uszik a vizen, csak egy nagyon porozus, (a tomor
> betonhoz kepest!) kis surusegu, de azert komoly tomege van.

Az uj konnyubeton nem hasonlit az Ytongra. Az Ytong egyebkent
suruseget tekintve kisebb erteku mint a viz (0.5-0.6 kg/dm3), viszont
nem zartak a porozusai, ezert a viz behatol a szerkezetebe, ezert
merul el. Amennyit en a konnyubetonrol hallottam, abban polisztirol
golyocskak vannak, aminel viszont zartak a cellak, a nedvesseg
nem hatol be. A nehezseg egyebkent ennel a betonnal az, hogy
egyenletesen sikeruljon szetteriteni a keveresnel egyebkent eppen
szetvalni akaro, eltero surusegu anyagokat.

Udv.
Joco

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS