Kedves Pal!

>Engedelmeddel belephettem vilagos , szepen
>megtervezett gondolati epitmenyedbe.
>Szep epulet, csak keves rajta a delre
>nezoe ablak. De : Nagyon jo a szerkezete.
Azt hiszem,h ogy egy filozofiai rendszernek ez dicseretere valik, a kritikaid p
edig filozofiai rendszert tekintve nem relevansak.

Ahhoz tudnam hasonlitani a megjegyzesedet, mintha azt mondanad: "jo ez a matema
tikai elmelet, csak nincsenek benne izgalmas pornokepek". Egy matematikai elmel
etnek nem funkcioja az izgatas.

>Az en filozofiam nem tul pontos, de hagyok
>helyet a vidamsagnak benne.
Az en filozofiamban annyi helyet probalok adni a vilagossagnak, amennyi vilagos
sag VAN. se tobbet, se kevesebbet. megertem, ha te tobbre vagyakozol, en is.

>Szerintem ,te nagyon nagy sulyt helyezel
>a tudomanyos pontossagra.
a pontossagra. az, hogy tudomanyos, mar inkabb kovetkezmeny, mint elofelteves.

>Milyen zenet szoktal hallgatni ?
Metal, komoly, mostanaban Peter Gast. 
>Nemet vagy olasz zene kell neked ?
nem tudok ilyen preferenciakrol. viszont gondolom, mire akarsz kilyukadni ezzel
 a kerdessel.:)
>Ismered a kaosz elmelethez kapcsolodo
>fizikai kiserleteket ?
>Pl . a homokcsusztatast ? 
amolyan nepszerusito formabanigen.

egyebkent orulok az erdeklodesednek, de szemelyes adataim bar nem titkosak, fil
ozofiailag irrelevansak.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: club.kfki.hu)

>A tao nagyon jo elveket ad.
>Emiatt een inkabb csak lagy sajtot keszitek.
>Ez komoly filozofiai alapokkal rendelkezik.
>Ti. nincs benne allati olto. 
>Kefirgombakat is tanyesztek. Szimbiozisban elek velük.
>Oek engem, een oeket ovom.
>
>A tanulmanyaimat szuneteltetem. Most papirmunkat 
>vegzek.
>
>A tao szinten lagy, mint a sajtom. Kaar, hogy manapsag
>nagyon keves a tao mester.
>
>A test salakjai kozul legerdekesebb az agy emesztesi 
>hulladeka. Te mire jutottal az aalom salakeltavolito
>tanulmanyozasa soran ?

azt hiszem,ez inkabb irodalom, mint filozofia.

math

(webes bekuldes, a bekuldo gepe: club.kfki.hu)

Kedves Math!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Haromtest problema ( 79 sor )
> Idopont: Sat Mar 2 12:33:10 CET 2002 FILOZOFIA #908

Latom, csalassorozatod tovabb folytatodik. Most meg jelzem, hogy
nem teljesitetted a kert felteteleket, es konkret pontokon is
ramutatok utoljara -- ezutan azonban egyszeruen csak negligalni
fogom ilyen iranyu latszatprobalkozasaidat. Egyszeruen azert, mert
mar megirtam a felteteleket, es hogy amig azt nem teljesited,
addig bizony minden ellenkezo hiresztelesed ellenere e teren is
keptelen voltal igazolni is fennhejazo kijelenteseidet. Marpedig
Te allitod, hogy e nelkul nem szabad kijelenteseket tenni, igy hat
ugye nyilvan sajat kijelenteseidre is ertendok...

> Kertedf a haromtest problema megoldasat olyan Taylor polinom formajaban,
amelye
> knek az egyutthatoit pontosan meg tudom adni.

Eloszor is milliomodszor, de most mar utoljara: en nem a
haromtest-problema, hanem a tobbtest-problema megoldasat kertem
Rajtad szamon.

Masodszor meg a haromtest-problemara vonatkozo kiserleteddel is
felsultel, hiszen egyetlene egy egyutthatot sem adtal meg, megint
csak szovegeltel, hogy meg lehet adni... Ez azonban keves, ez
puszta hit egeszen addig, amig vegre nem bizonyitod is bee azzal,
hogy megadod altalanosan, de legalabbis tetszolegesen kert
egyutthatora az erteket...


> r1'2(t)=g*m1*m2*(r2(t)-r1(t))^-2+g*m1*m2*(r3(t)-r1(t))^-2

Jo nagy matematikai bakloves egy egyenletrendszert ilyen
radikalisan redukalni egyetlen egyenletre...


> Tehat egy iterativ folyamattal r1'n+2(0)kiszamithato, hiszen ehhez csak az
n. d
> erivaltakkal bezarolag van szukseg az ertekekre a 0 helyen.
>
> Ez behelyettesitheto a polinomba.

Ne nevettess mar! Csak nem akarod azt allitani, hogy amikor Te
teszel kijelentest, akkor bizonyitas nelkul is eleg megtenni?
Konvergenciarol hallottal mar? Hol marad a bizonyitas, hogy
konvergens sort kapsz? Vagy nem hallottal arrol, hogy bizonyos
Taylor-sorok lehetnek nem konvergensek is? Honnan tudjuk, hogy itt
nem errol van szo?

Erdekes, hogy mindig csak tolem kovetelsz egzaktsagot, mikozben Te
magad olyan pongyola vagy, hogy meg az ismeretterjeszto konyvekben
sem fogadhato el, amit muvelsz...


> Ezzel tehat a haromtest problema egy olyan megoldasat adtam, ahol a
kozelites t
> etszoleges pontossagra hozhato, illetve barmely kozelites hibahatara
megadhato.

Keretik ezt kimutatni: egy tetszoleges epszilon pontossaghoz hany
tagot kell figyelembe venni az amugy fel se sorolt tagok kozul?
Addig bizony ez minden egzaktsagot nelkulozo szovirag marad...


> Es ez mar a sokadik buktad, Raadasul egy allitolag fizikusnak kell ezt egy
info
> rmatikusnak elmondania, hat ez szegyen.

Kar volt igy elkapkodni a vegiteletet egy fuggoben levo vitaban.
Egyelore csupan annyit sikerult megmutatnod, hogy ismet hatalmasat
buktal, es keptelen vagy bebizonyitani allitasaidat... Mert eddig
csak nagy dirrel-durral szovegeltel, de bizony a kert eredmenynek
meg csak a kezdolepeseit se nagyon tetted meg, arrol nem is
beszelve, hogy vegtelenul tavol maradtal attol, amit sajat igazad
megvedesere tenned kellett volna.


> 4) Ugyanis az egzaktsag kriteriuma elvi okokbol szukseges,

Kar, hogy ezt a sokadszor ismetelt ures szoviragot eddig meg
egyetlen egyszer sem tudtad bizonyitani. Ugy latszik, ezzel
keptelen vagy szembesulni -- nem is csoda, hiszen szepen ossze is
omlana legvarad.

Persze valojaban nem is varom Toled, hisz epp arrol van szo, hogy
ez a Te hitedre alapul, es igy nem igazolas, hanem prekoncepcio
kerdese. Ha ezt elismerted volna, nem is lett volna semmi gaz.
Mivel azonban tagadod, igy hat megiscsak kenytelen leszel vegre
prekoncepciotol mentes igazolast produkalni, vagy marad az, amit
mar korabban is jeleztem: a tudomany egzaktsagara, ill. az
egzaktsag szuksegessegere vonatkozo hited propagalasat a
tovabbiakban is figyelmen kivul hagyom...


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

Kedves Math!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Re: referenciak es definiciok - ( 139 sor )
> Idopont: Sat Mar 2 13:03:12 CET 2002 FILOZOFIA #908

> Namost ha ezt nezzuk, akkor a "letezest" a "halmaz" foglamara visszavez
> ettem, ami mar eleve egeszen nagy eredmeny, hiszen a "halmaz" a "letezes"-
hez k
> epest elegge egyszerubb fogalom. Ugyebar sokkal konyebb valamirol eldonteni,
ho
> gy halmaz-e,

Mar mitol volna az?!? Ugyan mar, hol definialtal arra barmit is
(modot, eljarast, heurisztikat, vagy amit csak akarsz), hogy
eldonthesd valamirol,  hogy halmaz-e?!? Meghatarozas hijan, az
egzaktsagra torekedve sajnos ilyesmit nem all mododban elfogadni,
ugyhogy nem is ertem, hogyan jelenthetsz ki egy ilyen
megalapozatlan allitast...


> mint azt, hogy letezik-e, es ha a letezes eldontesehez aok egy defi
> niciot, ami alapjan az mar a halmazra visszavezetheto, akkor az mar nem
semmi.

Mar hogy ne volna semmi? Hiszen meg Te is elismerted, hogy ezeket
a fogalmakat csak a matematikaban hasznalhatod jogosan, igy a
valosaggal osszefuggesbe hozni meg Szerinted is illegalis! Latom,
gyorsan felejtesz, ha eppen arrol van szo, hogy ez szolgalja
erdekeidet...

Az egesz vitaval az a baj, hogy keptelen vagy felfogni, mennyi
mindent automatikusan elfogadsz alapkent, holott egzakt
korulmenyek kozott epp Neked nincs okod ra, hogy csak ugy bevedd
ezeket a definialatlan elemeket rendszeredbe.

Mivel notoriusan keptelen vagy ezt meglatni, es meg akkor is
inkabb bekotod a szemed, amikor mar egyre nyilvanvalobban ezen
alapok elfogadasa a vita targya, igy nyilvan implikalod azt is,
hogy egyre erdektelenebb legyen a vita. Csak hat ne jajgass
emiatt, hiszen nem en, hanem eppen Te idezed ezt elo...


> A definiciom ertelmeben ezek
> utan adtam neked egy egyertelmu utat, mely alapjan megertheted azt, hogy
"letez
> es" alatt en mit ertek, es te ezek utan az en keretrendszeremet megerteni
meg t
> udod, es ellenozini is tudod.

Ne nevettess! Sosem az volt a kerdes, hogy meg tudom-e erteni a
keretrendszered. Ez mindig is magatol ertetodo volt. Csak hat itt
latszik ujra, hogy meg mindig hatat forditasz mindannak, ami miatt
ebbe az egesz allovitaba belementem: hogy nem en vagyok az, aki
nem ertem a Te rendszered, hanem forditva; emellett pedig nem is
az a lenyeg, hogy megertsd (hiszen vegso soron mar sokszor
megfogalmaztam, hogy a hit rendszeret hit nelkul bizony akkor sem
lehet megerteni, ha megeszed miatta banatodban a zoknidat), hanem
az, hogy az eltero 'filozofiai latasunk' az eltero
keretrendszerbol adodik.

Elvileg persze lenne lehetoseg arra, hogy ismerkedj az en
keretrendszeremmel, csak hat termeszetesen ahhoz egeszen mas
hozzaallast kellene tanusitanod -- eloiteletes tagadas helyett
legalabb hipotetikus elfogadast. Igy hat persze tovabbra se
szamits arra, hogy megertetem Veled azt, amit eszed agaban nincs
megertened...


Azt mindenesetre ideje lenne eszrevenni, hogy az egesz letezes
koruli definicios problema abbol fakad, hogy ha nem
alapfogalomkent tekintunk a letezesre, akkor bizony lehetetlen ugy
definialni, hogy kozben semmit nem hasznalunk fel. A definicios
kiserleted erteke ugyanis nulla: meg ha elfogadhato lett volna is,
amit e teren eddig probalkoztal, akkor is maradna a fo problema:
attol, hogy a letezes helyett mondjuk a halmazt tekinted
alapfogalomnak, meg semmit nem tudtal megmagyarazni. Azaz semmivel
sem tettel tobbet, mint en, aki annak kovetkezteben, hogy a
letezest tolunk fuggetlen alapfogalomnak tekintem, nem is veszodom
a sziszifuszi definialasi kiserlettel. Azaz nem probalom
mindenfele szemfenyveszto csomagolassal burkolni, hogy igen,
vannak alapfogalmaim, ami nelkul nem lehet dolgozni -- ami nelkul
nem lehet semmilyen rendszert felepiteni.


> A "letezes" altalam igy definialt fogalmarol raci
> onalis vitat tudunk folytatni, mely soran el lehet donteni, hogy e fogalom
szer
> int a "letezik istan" allitas igaz vagy igazolhato-e.

Es ugyan kit erdekel, hogy a Te fogalmaid szerint letezik-e Isten,
ill. igazolhato-e letezese?!? Sosem ez volt a kerdes, sosem ez
volt a vita targya. Nagyon is nyilvanvalo a Te szerinted levo
valasz -- ezert nagy kar volt belekezdened, , kezdettol
nyilvanvalo az allaspontod. Csak hat nem Toled fugg az igazsag, a
valosag...


> Konkret esetben ez amatematikai modell alkalmazasanak kerdese. Mindig az
alkalm
> azo mondja meg, hogyan kotodik amodell a valosaghoz. Szabadsagaban all
barmilye
> n adekvat kapcsolatot felvennie.

Milyen badarsag ez?!? Semmi nem all szabadsagaban, legalabbis, ha
a valosagra akarja alkalmazni. Ilyen erovel alkalmazhatnam a
gyaloglasra a szorzast, ami matematikailag jelen szinten zartnak
tekintheto. De hogy meg fog lepodni, aki arra szamit, hogy ha meg
2 km-t, majd 3-t, akkor 6 km-re jut el!


> >Mit kezdjunk a kovetkezo mondattal: Minden nap 24
> >orabol all?
> >Szabad ilyen tipusu mondatokat kijelenteni, es miert ez
> >vagy az a valsz, ill. milyen korulmenyek kozott
> >alkalmazhato?
> Ezt a mondatot nem kijelentetted,hanem kerdezted, de mindegy.

Egyaltalan nem mindegy. Ha mar olyan alapveto nyelvtani problemaid
vannak, hogy egy kerdo mondatba csomagolt, de amugy kijelento
mondatot nem vagy kepes kihamozni, akkor mirol is akarunk
vitatkozni?

Persze latom, nemcsak nyelvileg-formailag, hanem tartalmilag is
notoriusan kikerulod a mondataim lenyeget, es keptelen vagy
felfogni annak lenyeget:

> Szabad ilyet kerdezned, ha a fogalmak jelentese tisztazott vagy tiztahzhato.


Sajnos eme ertetlenseged a tovabbiakban is folytatodik, ami
viszont most mar valoban ellehetetleniti a vitat:

> Masodik lepes, ha ezen majd tul leszunk, hogy bar nagyon >kerdes, hogy
honnan p
> ottyant az olunkbe az, hogy 'x e
> >a'?
> x e a egy olyan dolog, ami olyan tulajdonsagokkal rendelkezik, amit az
axiomak
> mondanak. Nincs mas tulajdonsaga, az axiomak jelentik a definiciojat az x e
a k
> efejezesnek es az a halmaznak egyarant. Eleg sok axioma van, szoval a
"halmaz"
> es az "eleme" fogalmaknak sok tulajdonsaga van, nem mondhatod, hogy ures
fogalm
> ak. Szepen definialva vannak az axiomak altal, es e fogalmaknak se tobb,s e
kev
> esebb jelentesuk nincsen, mint ami az axiomakba irva vagyon.

Jo, ha ez ilyen egyszeru, akkor adj altalanos modszert arra,
hogyan lehet eldonteni valamirol, hogy eleme-e egy masik valaminek
(amit halmaznak nevezunk). E nelkul bizony csak ures fecseges,
amit itt kertelsz, hogy az axiomak definicionak is felfoghatok.
Persze, ha eleve elfogadom, akkor mar konnyu meggyozni valamirol.
Csak eppen az a baj, hogy ez nem meggyozes. A meggyozes az, amikor
azzal tudod valami modon elfogadtatni, aki nem eleve abbol indul
ki, hogy mar elfogadta... Ennek a modszer nem a gyakorlati
alkalmazhatosaga ugyanis minusz nulla! (Es ne gyere nekem mar
megint azzal a bugyutasaggal, hogy elkezded magyarazni, hogy a
minusz nulla is csak nulla!...)


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

Kedves Math!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Re: *** HIX FILOZOFIA *** - ( 137 sor )
> Idopont: Sat Mar 2 13:23:16 CET 2002 FILOZOFIA #908

> Tenyleg? Miert a te keretrendszeredben:
> 1) Lehet valamit kritizalni a megertese nelklul is, vagy
> 2) Megalapozottnak nevezheto ez is, ami nem allt ki kritikat?

Ennyire keptelen vagy eszrevenni, hogy a ket rendszerben elter a
megertes, elter a kritika, elter az igazolas modja?!? Te
szuklatokoruen allandoan csak a magad modjan vett lehetosegeket
koveteled meg es igyekszel beleeroszakolni a masik rendszerbe,
mikozben onmagadban valo korforgasod kovetezteben keptelen vagy
eszrevenni, hogy ilyen erovel en is megkovetelhetnem Rajtad az en
rendszerem metodikajat, ,es maris bizonyitottnak tekinthetnem
allaspontomat minden mas rendszer szamara is. Am ez a logikai
baklovest tovabbra is meghagyom Neked...


> 2) A kerde simet egyel komplexebb, mit a felfogasi kepesseged, nem tudsz
megkul
> onboztetni valamit, osszemosol valamit.

Kar, hogy mikozben ezeket a fellengzos lenezeseidet megfogalmazod,
csupan az a kerult ki mindig a latokorodbol, akire eloszor is
alkalmazhatnad. Eppen az itt leirt fejtegeteseid az ekes
bizonyitekai annak, hogy Te vagy keptelen a szukseges
megkulonboztetesre. Azonban ebben a temaban mar epp eleg azonos
kort irtunk le ahhoz, hogy ne legyen szukseges ismetelgetni. Ha
keptelen vagy kulonbseget tenni a keresztyenseg egy-egy konkret
tanitasanak megertese-elfogadasa es maga a keresztyen hit kozott,
az ne pampogjon arrol, hogy a masik nem tud megkulonboztetni...

Megertes es hit kapcsolatanak vitaja ezzel lezarva...


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca

Kedves Math!

> Felado :  [Hungary]
> Temakor: Re: Re: logika - ( 155 sor )
> Idopont: Sat Mar 2 14:03:09 CET 2002 FILOZOFIA #908

> >Rengetegszer elokerult, hogy a keresztyenseg tanitasaban
> >Szentiras, ill. altalanosabban Isten Igeje az
> >elsodleges merce, es nem a logika.
> > A logika csak ez utan kaphat szerepet, amennyiben
> > nem mond ellent az Igenek. Ezek nagyon is vilagos
> > elvek, es mar sokszor elhangzottak. Hogy Te nem
> > fogadod el? Az a Te ugyed, a valasz attol meg nem lesz
> > mas...
> 1) A Szentiras es minden iras veges
> 2) A valosag joval nagyobb, ha nem vegtelen.

Latom, tovabbra is keptelen vagy megerteni, hogy

1. A keresztyenseg tanitasa nem a tudomany helyebe, hanem melle
kivankozik.

2. A tudomany eppugy veges, mint minden iras.

3. A mondatomban elsodlegesseg volt, nem kizarolagossag.

4. A keresztyen tanitas nemcsak a fent leirt mondatokbol all...


Nevetseges, hogy ugy vitatkozol a keresztyensegrol, hogy kozben
fogalmad sincs arrol, mit is tanit (raadasul eszed agaban sincs
tenni valamit annak erdekeben, hogy legyen). Sajnos ezek a
hianyossagok csak komoly tanulassal csokkenthetok, a hianyossagok
potlasa nem kepezi e vita targyat, azt teljesen tevutra vinne.


Sosem allitottam, hogy a Biblia az elet minden teruleten segit a
vilag megismereseben. Ha hiszed, ha nem, de a fizikat nem a
teologian oktatjak, es nem a Bibliaban kutatjak a keresztyen
fizikusok sem...


> Logika nelkul nincsenek osszefuggesek,

Jo lenne vegre egyszer mar felfognod, hogy a bovebb halmaz nem azt
jelenti, hogy komplementer. Szajkozod, hogy logika, logika, logika
kell Neked, mintha barki azt mondta volna, hogy el kell dobni. En
csak arrol beszeltem, ,hogy nem mindenhol ervenyes, de sosem
arrol, ,hogy sehol sem ervenyes. Ezek eleg alapveto fogalmak
ahhoz, hogy a 'van olyan' es a 'minden' kozott Magad is felismerd
a kulonbseget. En mindenesetre ezutan negligalom az ilyen
beallitasbol szarmazo monomaniaidat is...


Salom-Eirene-Pax, Udv: Tommyca